ADF: ne akarja összemosni a kormány a béremelést a perrel

Az, hogy jogszerűtlennek tartja a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanvagyonának eladását az Akadémia Dolgozók Fóruma, annak semmi köze ahhoz a tudományfinanszírozási kérdéshez, hogy a kulturális kormányzat biztosítja-e az MTA-tól elszakított kutatóhálózatnak szánt, kormányhatározatban előírt többletforrásokat. A kutatóhálózat méltatlan anyagi körülményeinek javítása semmilyen kapcsolatban nem áll azzal, hogy a magyar állam megvásárolja-e az MTA-tól a kutatóhelyek épületeit és a kutatáshoz használt berendezéseket. Ilyen feltételt sem a HUN-REN törvény, sem az ahhoz kapcsolódó kormányhatározat nem tartalmaz - írta közleményében az ADF.

Amennyiben a magyar állam nyolcvanmilliárd forintért megvásárolná az akadémiai ingatlanokat, az kiadásként jelentkezne az állami költségvetésben, nem bevételként. Ez tehát nem lehet feltétele a 2025-ös kutatóhálózati béremelésre ígért, 18 milliárd forint mértékű azonnali kiadásnak.

A tavaly év végén elfogadott kormányhatározat a 2025. évre a kutatóhálózat számára 18 milliárd forint többletforrás biztosítását rendelte el, amely összegre a HUN-REN és a kutatóhelyek vezetői nyilatkozataikban mint a 2025-re ígért béremelés forrására hivatkoztak. A kormányhatározat a finanszírozás további növelését is tartalmazza, a kutatóhálózat költségvetésére 2026-ban 84,5 milliárd forint, 2027-től pedig évi 97 milliárd forint biztosítását írja elő - hívják fel a figyelmet.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma elvárja, hogy a magyar kormány legalább a saját határozatában vállalt kötelezettségeit tekintse magára nézve betartandónak. Ezek nem teljesítése alól ne keressen jogellenes kibúvót, és különösen ne az Akadémia elleni perben részt vevő tudósokra akarja hárítani az elmaradó béremelések felelősségét. 

Az ADF arra utalt, hogy Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az ATV-nek adott interjújában azt mondta, a kormány beavatkozik a Magyar Tudományos Akadémia kutatói perbe és az átalakítást követően a kormány 800 ezer-1 millió forintos kutatói béreket biztosítana. Hankó Balázs szerint a kormány támogatja a kutatási hálózat elnöke és az intézetek igazgatói által közösen kezdeményezett átalakítást, és ennek érdekében biztosítja a 80 milliárd forintot az MTA-nak. A miniszter szerint az átalakítás ellenzői „a magyar kutatók érdekével mennek szembe” és blokkolni akarják az idei évben biztosított 18 milliárd forintos kutatói béremelést.

A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése 2024. december 11-én szűk többséggel támogatta, hogy az MTA nyolcvanmilliárd forint értékben elidegenítse vagyonának nagy részét. A határozatot Radnóti Sándor akadémikus, Vörös Imre akadémikus és az Akadémiai Dolgozók Fóruma jogszabálysértésre hivatkozva a bíróságon megtámadta. 

Az ADF szerint a kutatóhálózat most nagyobb veszélyben van, mint valaha. Az intézeteket fenntartó szervezetet 2019 óta folyamatosan átalakítják, nincs sem személyi stabilitás, sem szervezeti, sem intézményi kiszámíthatóság. Növekvő aggodalommal figyelik, hogy a jelenlegi fenntartó, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat központjában a tudománypolitikát üzleti modell váltotta fel, amellyel vállalati struktúrát és különböző üzletpolitikai stratégiákat kényszerítenek a kutatóhálózatra.

Mindeközben a magyar államnak minden eszköze és lehetősége megvan arra, hogy autonóm, sikeres és jól működő kutatóhálózatot tartson fenn, újabb átalakítások és az MTA közvagyonának privatizálása nélkül. - hívták fel a figyelmet. Az erre szánt nyolcvanhárom milliárd forintot akár a munkakörülmények javítására és béremelésre is fordíthatná. Ehelyett éhbérért foglalkoztatja a kutatóhálózati dolgozókat, valamint évtizedek óta alulfinanszírozottságban tartja a kutatási infrastrukturát. A kutatók átlagos alapbére meg sem közelíti a diplomás átlagbért, az egyes kutatóhálózati intézetekben bevezetett, évente ingadozó teljesítménybérekre nem lehet stabilan számítani. A jelenlegi átalakítási folyamatról eddig ismerhető munkaanyagok pedig egyáltalán nem utalnak arra, hogy a HUN-REN vezetői a közeljövőben a legalapvetőbb működési problémára, az alacsony kutatóhálózati alapbérekre megoldást kívánnának nyújtani - írja közleményében az ADF.

Az Akadémiai Dolgozók Fórumának meggyőződése, hogy bármilyen alacsonyan tartja is a kormány a kutatóhálózat dolgozóinak bérét, bármilyen kiszolgáltatott helyzetbe szorítja is a magyar tudomány képviselőit: nem engedhetünk a zsarolásnak és a megvesztegetésnek. Nem csak a műszereink, az irodáink és épületeink, nem csak az általunk használt vagyon van veszélyben: az utánunk következő tudósgenerációk által használt javak biztonsága a tét. Nem engedhetjük, hogy egy szabálytalan, erőszakkal kikényszerített, elsietett folyamat végén a kutatóhálózati vagyon egy gyakorlatilag átláthatatlanul működő szervezethez kerüljön, amely azzal szinte kontrollálhatatlanul rendelkezhet. Nem hagyhatjuk elveszni a magyar tudomány aranytartalékát - fogalmaznak.