A legkevesebb szavazatot kapta, visszalépett az EP-alelnökjelöltségtől a Fidesz jelöltje
18/01/2022 18:02
| Szerző: Klubrádió
A fideszes Járóka Lívia a legkevesebb voksot gyűjtötte össze az európai parlamenti alelnökválasztás első fordulójában, 169-en szavaztak rá. Amikor még a Néppártban volt a Fidesz, 349 voksot kapott. Be is jelentették, hogy Járóka visszalép a második fordulóban.
Az európai parlamenti ciklus felénél szokásos tisztújításon mind a 14 alelnököt újraválasztják. Az első két és fél évben Járóka Lívia alelnök volt, valamint a DK-s Dobrev Klára is betöltötte ezt a pozíciót. Utóbbi jelezte, hogy nem kívánja megújítani alelnöki mandátumát.
A Fidesz délelőtt még azt írta: „Járóka Lívia a szükséges számú európai parlamenti képviselőnél jóval több támogatásával, egyedüli magyar jelöltként indul az Európai Parlament alelnöki tisztségéért”. Idézték Járóka Líviát a közleményben, a politikus azt mondta: „Meggyőződésem, hogy a közelmúlt nehézségeire együttműködéssel, a legkiszolgáltatottabbak bevonásával lehet megoldást találni. Fontos feladatomnak tekintem az európai demokratikus jobboldal erősítését is.”
Délután újabb közleményt adtak ki, amelyben az áll: „Járóka Lívia az Európai Parlament alelnökválasztásának második fordulójában visszalép az alelnökjelöltségtől Roberts Zile, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jelöltjének javára.” Zile lett politikus, az ottani Nemzeti Szövetség nevű szélsőjobboldali, populista párt alapítója.
A két közlemény közötti legfontosabb történés az volt – hívja fel a figyelmet az EUrologus –, hogy délután fél ötkor kihirdették az alelnökválasztás első fordulójának eredményét. Itt a 18 jelölt közül Járóka Lívia kapta a legkevesebb szavazatot. Kilenc jelölt az első fordulóban megszerezte a szükséges többséget, a további öt helyre pedig a többiek pályázhatnak – a fideszes politikus nélkül.
Amikor 2019-ben a Fidesz még az Európai Néppárt tagja volt és Járókát a Néppárt jelölte, akkor 349 szavazatot kapott és az első körben alelnökké választották. Most 169-en szavaztak rá.
Ezzel az is eldőlt, hogy nem lesz magyar alelnöke az EP-nek, pedig 2009 óta folyamatosan volt magyar politikus ebben a tisztségben. Sorrendben a következők töltötték be ezt a posztot magyarként: Schmitt Pál, Tőkés László (ő romániai listáról jutott be), Surján László, Pelczné Gáll Ildikó, majd a már említett Járóka és Dobrev – idézik fel a cikkben.
(Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)