21 Kutatóközpont: Még az is lehet, hogy a Tisza kap több szavazatot, mégis a Fidesz szerzi meg a több mandátumot

A kutatóintézet szerint a magyar választási rendszer továbbra is erősen a Fidesznek kedvez. A modell alapján akár olyan forgatókönyv is előállhat, hogy országosan a Tisza kap több szavazatot, mégis a Fidesz szerzi meg a több mandátumot. A számítások szerint a kormánypárt akár 1–2 százalékpontos Tisza-listavezetés mellett is abszolút többséghez juthat. Ha a Mi Hazánk is bejut a parlamentbe, a Tiszának már hozzávetőleg 5 százalékpontos fölényre lenne szüksége a kormányalakításhoz, és legalább 3,5 pontra ahhoz, hogy egyáltalán több mandátumot szerezzen a Fidesznél.

A kétharmados küszöb elérése is aszimmetrikus: a modell szerint a Tisza kétharmadához 16–18 százalékpontos listás fölény kellene, míg a Fidesznek ehhez elég lehet 12–14 százalékpontos előny.

A becslés bizonytalanságait a kutatók is hangsúlyozzák. Egyrészt a közvélemény-kutatások között jelenleg óriási eltérés van: a Medián és a Závecz 10-11 százalék körüli Tisza-előnyt mérnek, míg a kormányközeli intézetek továbbra is Fidesz-vezetést mutatnak. Másrészt az egyéni választókerületek eredményei döntőek, ám a jelöltek jelentős része még nem ismert, és megbízható egyéni választókerületi adatok sincsenek.

A kalkulátor a korábbi választások területi mintázataiból indul ki: feltételezi, hogy ha egy párt országosan erősödik vagy gyengül, akkor minden körzetben arányosan változik a támogatottsága. Ennek alapján ha a Tisza országosan 44–41 arányban előzne a Fidesz előtt, és a Mi Hazánk is bejutna, a kormánypárt még mindig több mandátumot szerezne, bár várhatóan elveszítené az abszolút többséget.

Ha viszont a Medián által mért, 11 százalékpont körüli Tisza-előny valósulna meg jövő tavasszal, a Tisza akár 123 helyet is szerezhetne, a mandátumok több mint 60 százalékát.

A kutatóközpont szerint a szoros eredmény esetén döntő billegő körzetek elsősorban Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében lehetnek. A modell nem tűpontos előrejelzés, inkább a várható tendenciákat mutatja meg – azzal együtt, hogy a magyar választási rendszerben nagyon kevés szavazat is eldönthet egy-egy mandátumot.

A 21 Kutatóközpont friss összefoglalója arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi választási rendszer torzulásai nem csupán a győztest jutalmazzák túl, hanem régóta beépített szerkezeti előnyt biztosítanak a Fidesznek. Ennek egyik oka a 2011-es körzethatár-átrajzolás, vagyis a gerrymandering: a választókerületeket úgy alakították át, hogy a kormánypárt szempontjából kedvezőbb összetételű körzetek jöjjenek létre, a kis, erősen Fidesz-orientált vidéki települések pedig nagyobb súlyt kapjanak. Ez azt eredményezi, hogy pusztán az országos listás szavazatarány nem tükrözi pontosan a mandátumok várható elosztását: egy Tisza-listagyőzelem önmagában nem garantálja a parlamenti többséget, a kormánypárt pedig akár még kisebb támogatottság mellett is mandátumfölényhez juthat.