Orbán már saját magának is ellentmond - Lapszemle – A miniszterelnök politikai és hatalmi gépezete minden eddiginél olajozottabban fog működni.

Az amerikai ABC TV portálján is megjelent: mivel a magyar kormányfő nemzetstratégiai érdeknek tartja a több száz – elektronikus, nyomtatott és online - médiumot magába olvasztó Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány felduzzasztását, ezért az kiesik a versenyjogi szabályozás hatálya alól. Az alapítványt irányító Liszkay Gáborról megjegyzik, hogy Orbán feltétlen híve. Számos magyar és nemzetközi újságírói közösség, illetve hivatalos médiaszervezetek aggályát fejezte ki, hogy a konglomerátum befolyással lesz a pluralizmusra és a sajtószabadságra.

A Der Standard az Európai Újságírók Szövetségének véleményét osztja meg olvasóival, miszerint az „önkéntes felajánlásokból” felduzzadt kormánypárti konglomerátum minden bizonnyal véget vetett a média diverzitásának, a sokszínűségének. Állítólag Orbán megelégelte a média-oligarchák egyre magasabb kiadásait és átláthatatlan pénzügyi manővereit, úgyhogy nem csak a lecsupaszított egyenüzenetek és tartalmak egy kézben tartása juttatta arra a belátásra, hogy fel kell számolni a terjeszkedő médiabirodalmakat. A médiapiac most már 16%-át birtokló Liszkay Gáborban pedig nem lehet kételkedni, szolgamódra teljesít minden felsőbb utasítást, így Orbán politikai és hatalmi gépezete minden eddiginél olajozottabban fog működni.

Az Euronews német kiadásától kezdve az amerikai hírportálokig, sokan foglalkoznak a CEU magyar kormány elleni perének lehetőségével. Jogi szakértők szerint megvan az esélye, hogy bizonyíthatóan kárt okoz a magyar kormány a Közép-európai Egyetemnek, mivel figyelmen kívül hagyta, hogy az megfelel a törvényi előírásoknak. A neves Forbes magazin a CEU kiűzetésének folyamatát részletesen bemutatva kiemeli például azt az égbekiáltó különbséget, hogy míg David B Cornstein a történteket nem tekinti a tanszabadság felszámolásának, addig Judith Sargentini EP-képviselő kifejezetten annak gondolja. A holland politikus úgy értékeli, hogy ha az unió képes volt hagyni a kormány zsarnokoskodását az egyetem felett, és más egyetemek, illetve más tagországok szótlanul nézték és nem tettek ellene, akkor ez azt is jelenti, hogy nagy bajban van az Európai Unió.

Az amerikai nagykövet megjegyzéseit sem széljegyzetként olvashatjuk a Forbes cikkében, miszerint saját üzleti tapasztalataiból indult ki, amikor úgy fogalmazott: külföldi egyetemként működni Magyarországon csak a kormánnyal együttműködve lehet. Hisz olyan ez, mint amikor ő az ékszerosztályát egy idegen boltban adta el, ’csak vendég voltam egy idegen fickó boltjában’ – idézi a nagykövet szavait. Fontosnak vélte azt is kiemelni, hogy egy NATO-szövetséges űz ki országából egy amerikai egyetemet, illetve hogy egy uniós intézményt vet ki magából egy uniós tagország.

Amikor egy kis ország, mint Magyarország beavatkozik a világpolitikába, majd ellentmondásba kerül saját magával is – címmel a Neue Zürcher Zeitung ír arról, miként alakította ki saját játékszabályait Orbán Viktor, tette csalódottá szövetségeseit, ellenben  kétes barátokat szerzett magának. A cikk az ukrán konfliktusból kiindulva igyekszik bebizonyítani, hogy az Oroszországhoz politikailag és gazdaságilag is egyre szorosabban kötődő Orbánt a saját pártcsaládjában, az Európai Néppártban is ellentmondásosan ítélik meg, miközben azért igyekszik egyensúlyozni Kelet és Nyugat között. Az ellentmondást fokozza, hogy Trump és Orbán igencsak szimpatizálnak egymással, azonban az orosz kapcsolat miatt egyre inkább érződik a Fehér Ház elhidegülése. Legutóbb ugyebár Moszkvának és nem Amerikának adta ki Orbán az orosz fegyvercsempészeket. Az, hogy Orbán gyengíti az uniós közösséget, nem kizárólag az ő hibája, hanem azoké a tekintélyes államoké, amelyek ténykedését tétlenül nézték. Így aztán azon sem lehetne csodálkozni, ha az Orbán fűtötte nacionalista tábor erőre kapna.