Archívum

Mi szükséges ahhoz, hogy egy betegséget már járványnak nevezzünk? Mit lehet tenni, ha egy igazán veszélyes járvány felbukkan? Milyen nagy járványok sújtották a fejlett világot az utóbbi időben? Milyen tanulságok vonhatók le a történetükből? Gyógyíthatóak-e a vírusok okozta járványok? A megfelelő intézkedések megbénítják-e az életet? Elégségesek-e a jelenlegi magyar intézkedések? Mire volna szükség? Vendég dr. Komáromi Zoltán.

Ezúttal jókedvvel, bőséggel szerettünk volna beszélgetni. Nem annak a viharnak (viharkának) a kapcsán, ami most kavarog Kölcsey Ferenc körül, vagy azt legfeljebb csak a verselemzés egyik részeként említve, hanem a Himnuszról magáról.  Húsz évvel ezelőtt készítettünk egy interjút Heller Ágnessel a Himnuszról, ő akkor azt mondta, ez a költemény arról szól, hogy anyagyilkosok vagyunk. Valami titka van, mert az idő már rég eljárt a romantikus pátosz és a nemzeti múltbasiránkozás fölött, de a vers működik. Miért? Hogyan? Vendég Arató László, a Magyartanárok Egyletének elnöke.

Mit tehet egy civilszervezet ellenszélben? Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület a két világháború között az egyik legfontosabb hatai kulturális szerveződés volt. Mit tettek, hogyan tették? Vendég: Harsányi László.

Ha valamiről nem tud semmit az önmagát kiváló kereszténynek tekintő magyar haza, az a keleti kereszténység. Mintha nem is lenne, vagy ha van is, valami alsóbbrendű dolog, holott József Attilától a nagyszerű Torgyán Józsefig számtalan magyar közszereplőt kereszteltek meg és növesztettek föl eszerint a vallási rendszer szerint.

Lenézésünkben persze munkál némi nemzeti gőg is, hiszen ezek a keletiek románok, ukránok, örmények, stb. Elindulunk a liturgiától: tkp. miben különbözik a keleti a nyugati kereszténységtől, használnak-e zöld színt, van-e a templomban szobor, visel-e nyakában keresztet a püspök, vagy vmi más lóg ott, lehet-e a pappoknak házasodni, szakállt viselni és egyéb fontos dolgok, aztán beszélünk az ágazatairól, (görögkatolikus, görögkeleti, moszkvai pravoszláv, román ortodox, szír, kopt, maronita, örmlény egyház), illetve a történelmi, a civilizatorikus és kulturális teljesítményről, jelenlegi karitatív és etikai szerepéről, nagyságáról, jelentőségéről.

Nem akarjuk felbosszantani református és katolikus testvéreinket, csak jelezzük, hogy az első keresztény állam a világon nem Azerbajdzsán volt, hanem Örményország. Ez szomorú, mert mi Azerbajdzsánt szeretjük, de balta ide, balta oda, tény, hogy a krisztusi ideálhoz legközelebb időben az örmények állnak, őket viszont lenézzük, mert már ezernyolcszáz éve tudnak írni-olvasni, és ez más esetekben is probléma szokott lenni. Vendég: Magyar Márius román ortodox esperes.

Ezen a héten emlékeztünk meg a Nagybudapesti Gettó felszabadulásának évfordulójáról. A műsorban ennek kapcsán a cionista önmentésről beszélgettünk. Vendég: Róbert Péter történész és Vámos György, az Üvegház Múzeum igazgatója.

Arra vonatkozólag elég jól kidolgozott technika áll rendelkezésre, miként kell a hatalmat megszerezni, megragadni. És aztán? Minden új uralkodók példaképe, Vlagyimir Putyin nagyon sajátos, igen sok részletében dicsőséges pályát futott be, hosszú időn át úgy tűnt, jobb orosz alattvalónak lenni Putyin idején, mint volt Nagy Péter vagy II. Katalin korában. Az életszínvonal emelkedett, kiépült a jogbiztonság, stabil lett a rubel és a Nyugat szerette Vlagyimir Vlagyimirovicsot. Most mintha minden megváltozott volna. Mi történt? És mi fog történni? Vendég Sz. Biró Zoltán kremlinológus.

Valamikor, a pártállam végén létrejött egy politikai vitaklub a budapesti közgazdasági egyetemen. A hatalom – mint Lengyel László írta – „disznószemeivel” éberen figyelte a szabadságnak ezt a kis körét. A története tanulságos: egyrészt a kádári hatalom leépüléséről, másrészt az orbáni hatalom kiépüléséről szól. Vendégünk Szentirmay László.

Az adás témája Peter Singer könyve, Az állatok felszabadítása.

Kegyetlenül bánunk az állatokkal. Szörnyű körülmények között tenyésztjük őket, ugyancsak szörnyű körülmények között szállítjuk a nyomorultakat a vágóhídra, ahol gépies embertelenséggel megöljük őket. Az állatkerti fogság és a cirkuszi produkciókra való kényszerítést még a táplálkozási kényszer sem igazolja. Az állat is szenved, de ha ezt a szenvedést az ember érdekében kell elviselnie (pl: laboratórium), akkor nem törődünk vele, mit él át. Ugyanakkor az is igaz, hogy ma már az ember érdeke tartja életben az állatvilág egy részét, pl. farkasból van kb 200 ezer, kutyából 400 millió.

Egy ausztrál kutató, Peter Singer írt egy világsikert "Az állatok felszabadítása" címmel. Antal Gábor klinikai pszichológussal és Bergovecz Lászlóval, a Magyar Vegán Egyesület elnökével a könyv kapcsán beszélgetünk arról, állatibbak vagyunk-e az állatoknál. 

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Vendég: Horvát János televíziós

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...