Archívum

Nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen is volt a magyar vidéki zsidóság, a műsor vezetője, Szunyogh Szabolcs is írt a Magyar Menóra című könyvében hosszú fejezeteket erről, de hogy számszerűleg, pontosan mekkora és milyen szerkezetű volt, azt ma talán csak egyetlen személy tudja, Cseh Viktor, aki tíz évi munkával összeállított egy regisztert. Ebben a legkisebb falu is szerepel, ahol név és foglalkozás szerint, amennyire csak lehet mindenkit felsorol. Ez az adatbázis tudományosan felhasználható emlékőrzés. Vele beszélgettünk.

1945. január 27-én gyilkolták meg Balfon Szerb Antal  írót, irodalomtörténészt. Róla is beszélgettünk Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésszel, színházigazgatóval, rendezővel.

579 év nem számít túl kerek évfordulónak, de hát pont ekkor, február 23-án született Mátyás király, akinek csontjaival olyan sokat foglalkozik Kásler miniszterünk. Valójában ki volt ő? Az utókor csinált belőle nagy uralkodót („nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”)? Jól lerabolta az országot, ez volt az egyik oka annak, hogy csak úgy lenyelt bennünket a török birodalom? A köznép emelte trónra, aztán jól kiszúrt a köznéppel, igaz viszont, hogy új arisztokráciát alkotott, mai szóval oligarchákat, akik rendesen elárulták. És hogy halt meg: megölték? Kik? A sajátjai? Vagy Európa unta meg, hogy mindenbe bele akart okoskodni? Vendég Bárány Attila történész.

Beregszász lakosságának több mint 30 százaléka volt zsidó, a holokauszt során gyakorlatilag mindenkit megöltek, csak egy egészen kis létszámú csoport tért haza. Beregszász legnagyobb, legmagasabb épülete volt a zsinagóga, ma is ott áll (romosan, betonnal körülkerítve) a város közepén, a lakók azt se tudják, micsoda. Egy pesti orvos, aki Beregszászban nőtt fel, évtizedes munkával összegyűjtötte az emlékeket és kiadta „Egyszer volt beregszászi zsidó polgárok” címmel. Nehéz higgadtan végigolvasni. Vendégünk dr. Goldberger Tamás volt.

Bibó István nevéről az embernek általában két dolog jut az eszébe, az egyik a nevezetes tanulmánya az "A zsidókérdés Magyarországon 1944 után", a másik pedig, hogy 1956. november 4-én reggel, miközben a szovjet katonák ide-oda mászkálnak körülötte, ő a Nagy Imre kormány államminisztereként magányosan üldögél a Parlament épületében és kiáltványát gépeli arról, hogy a közüzemi dolgozók ne vegyenek részt az általános sztrájkban (amit viszont senki nem hirdetett meg és nem is lett). Bibó művei nagyon egyértelműen perelnek hazánk mai irányával, a totális állam felé való meneteléssel, mert ő a keresztény erőszakmentességtől eljutott a nyugati demokráciák igenléséig. Ez a reformátusok főideológusától, sőt Horthy papjának a vejétől (Ravasz László volt az apósa) jelentős teljesítmény, és talán aktuálisabb is (reméljük), mint az a másik két dolog, amiről közismert. Vendégünk Csepregi András evangélikus lelkész, teológus, Bibó-szakértő.

Vendégünk Erdős Eszter református lelkész volt, aki drogos fiatalokkal foglalkozik, a „Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió” drogterápiás otthon vezetője. Ő maga is kallódó fiatal volt, most már évtizedek óta a "fronton" dolgozik. Mit csinálnak? Hogyan? Milyen eredménnyel? És milyennek látszik „belülről” a tinédzserek alkoholizmussal és droggal kapcsolatos helyzete? 

A pécsi zsidóság volt a műsor témája, vendége pedig Hábel János, aki alapos kutatásokat folytatott a baranyai városban, amelynek eredményeit egy blogon és egy Facebook-oldalon is közzétette.

Akinek fáj a feje, nagy valószínűséggel Kalmopyrint vesz be. Akinek fáj a torka, az is Kalmopyrint vesz. Akinek hőemelkedése van, az is. Erre a műsorra 20-án került sor, nem teljesen pontos az időzítés, mert december 30-án lőtték a Dunába a Kalmopyrin feltalálóját, minden idők legjelentősebb magyar gyógyszerészét, Richter Gedeont. Az adás vendége Berényi Anna volt, Richter Gedeon regényes életrajzának szerzője.

Az adás vendége Oberlander Baruch rabbi volt.

Megy két ember a sivatagban, de csak egy kulacs vizük van. A keresztény gondolkodás szerint testvériesen meg kell felezniük, aztán a többit Istenre bízni. A Talmud szerint viszont az innivaló csak egyiküket illeti meg, mert így egy embernek mégis lesz esélye a megmenekülésre, különben mindketten elpusztulnak.

A Talmud nem hozzáférhető magyarul, csak kétes színvonalú válogatások vannak. Oberlander Baruch rabbi óriási munkával két kötetet már lefordított. Mit tanulhatunk ma egy későókori jogi és etikai gyűjteményből?

Charles De Gaulle néhai francia elnök szerint azért kell egy erős, a nép által választott köztársasági elnök, mert a parlamentben „a pártok marakodásának áldozatául esik a közjó”. Pillanatnyilag örömmel láthatjuk, hogy a közjó teljesen önjáróan áldozatul esett, pedig nincs is elnökünk, nekünk csak egy tudományos tekintetű horgászra futotta. Vendég: Tóth Zoltán választási szakértő.

Az adás vendége Komáromi Zoltán háziorvos, a Demokratikus Koalíció ( DK ) egészségpolitikusa volt, akivel az alábbi téműkról beszélgettünk:

Miközben tombol körülöttünk a Covid-járvány, szinte észre sem vesszük, hogy szenzációs felfedezések sora születik az orvostudományban.

Az egyetlen, ami talán elérte a közönség ingerküszöbét az az, hogy úgy néz ki Karikó Katalin egy lépésnyire van (vagy már annyira sincs) a rák gyógyszerének feltalálásától. Talán kevésbé fontos, de az Alzheimer-kór kezelésében is megtörtént áttörés (ha igaz), megvan az a szer, ami lebontja azokat a plakkokat, amelyek a memóriazavart okozzák.

Végül: világszerte számos helyen kísérleteznek egy olyan egészségügyi rendszer kifejlesztésével, ami önmagában gyógyít, pusztán azzal, hogy kedvesen, udvariasan, megnyugtatóan működik. Ki lehetne alakítani olyan szisztémát, amelyben beteg és orvos jól érzi magát? Mi igaz mindebből? És melyek a magyarországi konkrét lehetőségek? Mit kellene tenni azért, hogy a külföldi kutatási eredmények gyorsan megjelenjenek nálunk is? Milyen mértékben lehet beépíteni a verseny-komponenst az egészségügybe? A COVID-ot egyszer csak legyőzzük: milyen gyógyászati modernizáció lehetne nálunk a reális cél?

Egyszer volt, hol nem volt egy bajor leányka, aki jól lecsapta nővére kezéről annak vőlegényét és ílymódon osztrák császárné lett, aztán ripsz-ropsz szült három gyereket, miközben még maga is növésben volt. Talán belőle lett az első celeb a világon. Mit tudott Sissy, ami miatt még ma is filmeket, színdarabokat regényeket írnak róla és el is adják borzasztó nagy példányszámban? Rémes nő volt, hiú, önző, aki a gyerekeivel nem törődött vagy ártatlan virágszál, a magyarok szent nemtője? Verseket is írt. Rosszakat? Jókat? Vendég Gerő András történész, a Habsburg Történeti Intézet iogazgatója.

Nem tartoztak a Függetlenségi Háború titkosított aktái közé, mégis csak nemrégen váltak kutathatóvá Izraelben az ún. kápóperek dokumentumai. A gettórendőrség és a Zsidó Tanácsok tagjaira, valamint a kápókra vonakozó megítélés a táborok felszabadulásától az ötvenes évek közepéig alapvetően megváltozott, 180 fokot fordult. A kezdeti lincselésektől a "mindenki áldozat volt" álláspontjáig hosszú utat járt be a közvélemény. Miért és hogyan? Vendég Jakab Attila, a Holokauszt Múzeum munkatársa.

Az antiszemiták egyik legismertebb sztereotípiája, hogy a zsidók kommunisták, a kommunisták zsidók és egyik minőségükben sem tartoznak a magyar nemzethez, sőt kifejezetten a haza ellenségeinek tekinthetők. Kovács András szociológus professzor több tanulmányában foglalkozott a magyarországi zsidóság háború utáni sorsával, ideértve a pogromokat, a hitközségek függetlensége elleni támadásokat, a cionista mozgalmak fölszámolását, illetve az ÁVÓ szerepét. Előfordult, hogy az ÁVÓ-n találkozott két volt cionista embermentő, az egyik kihallgatóként, a másik fogolyként. Szántó T. Gábor író úgy gondolja, ezt a problémakört csak regényben lehet feldolgozni, tőle azt kérdezném meg, miért csak fikciós irodalomban? Kovács professzortól pedig arra szeretnék választ kapni, a „magyarzsidó-identitásra” a végső csapást mérte-e az ötvenes évek politikája, vagy érvényes ez a fogalom még?

Tudjuk-e, melyik Magyarország egyetlen zsidó alapítású városa? Hogy a szalámikat, a Herz- és a Pick-félét is ortodox zsidók találták fel, akik sosem kóstolták meg a találmányukat? Hogy a cionizmus két alapító atyja, Max Nordau (Süfdeld Miksa) és Herzl Tivadar egymástól 50 méterre születtek, a pesti zsidónegyedben? Hogy a debreceni Biogal előtt álló, „Kígyóölő” című szobor eredetileg Wallenberg-mlékműnek készült a Szent István parkba? Hogy melyik pesti iskolába jártak a Mars-lakók?

Rózsa Péter újságíró, a Klubrádió munbkatársa és Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke  Budapest zsidó arcáról mesélt nekünk.

Pap Ágnes újságíró, szociológus, dokumentumfilmes, a Szembenézés Alapítvány munkatársa szervezetük programjairól: Krókusz Projekt, Budapest, a szakrális város című képzés + Gyermekjogi tiltakozás a gyilkos robotok ellen

Krókusz Projekt: "A kezdeményezéshez csatlakozó oktatási intézmények és ifjúsági szervezetek fiataljai virágültetéssel emlékeznek a holokausztban meggyilkolt 1,5 millió társukra és az előítélet sok millió más gyermekáldozatára, és ehhez kapcsolódó – saját helyi előítélet problémáikra is reflektáló – önálló projekttel készülnek a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjára, a megszerzett tapasztalatokat és eredményeiket pedig megosztják közösségükben és a világhálón"

Budapest, a szakrális város: "A „város vallása” koronként más volt, de abban állandó, hogy mindig hatott a városra. Alapítványunk programjában ezeket a hatásokat vizsgáljuk vallásonként és korszakonként, követve 1000 év történetét – több ponton visszanyúlva az ókorba – egészen napjainkig. És a kontextus kedvéért vizsgáljuk magukat a vallásokat is: tanaikat, szent könyveiket, ismerkedünk szakrális tereikkel és történetükkel."

Zsinagógaépítészet Magyarországon – Deákné Oszkó Ágnes művészettörténész 

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Az adás vendége Csorba László, a Nemzeti Múzeum volt főigazgatója volt. Téma: Róma, Gyermekjogi tiltakozás a gyilkos robotok ellen

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Az adás vendégei:

Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) elnöke és Böjte József filmrendező

téma: Száz éve született Jancsó Miklós filmrendező

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Vendég: Zöldi László, a Nyíregyházi Főiskola volt sajtótörténet tanára, a Népszava és az Élet és irodalom volt főszerkesztő-helyettese

Téma: A megyei napilapok helyzete

Téma: A tanárképzés átalakítása az új Nemzeti Alaptanterv okán

Vendég: Trencsényi László egyetemi tanár, pedagógia történész, oktatás-kutató

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Vendég: Trencsényi László egyetemi tanár, oktatáskutató.

A kormány a tanárképzés átalakítására készül, mégpedig azért, hogy az új nemzeti alaptantervhez igazítsa azt. Ez első körben a képzés idejének csökkentését és a tanítandó műveltséganyag megkurtítását jelenti. A törvény szerint azonban 5 évenként felül kell vizsgálni a NAT-ot. Eszerint ötévente új tanárképzést kell bevezetni? A Magyartanárok Egyesülete szerint „az alaptanterv újra az ideológia, a politika szolgálólányává teszi az irodalmi nevelést, s ezzel legalább negyven évvel veti vissza a magyartanítást. Az irodalomtörténet vezérgondolatává az üldözött magyarság koncepciója, a Trianon fölötti gyász hangsúlyozása és a határon túli magyarsággal való egység deklarálását teszi, ami mélyen irodalomellenes gesztus.” A változtatás egyik okát sokan abban látják, hogy a NAT szellemiségét az a Takaró Mihály határozza meg, aki a Nyírő József melletti propagandájával tette magát ismertté. Most a tanárképzés átalakításának kulcsfigurájává is őt nevezték ki.

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Vendég: Polyák Gábor

Mint köztudott, miniszterelnök úr talált 6 nem kormánypárti újságot, és ebből a sajtószabadság létére következtetett. Ezen eltöprenghetünk, de mi is az igazi sajtószabadság? Utópiában ideális állapotokat készülnek csinálni, válaszokat keresnek néhány kérdésre. Mennyire szólhat bele a tulajdonos a szerkesztőség munkájába? Mennyire szólhat bele a főszerkesztő a riporter vagy a publicista munkájába? Ki nevezze ki a főszerkesztőt: a szerkesztőség vagy a tulajdonos? Milyen jogon rendelkezik az állam a frekvenciákkal? Be kelljen-e mutatni az interjút az interjúalanynak publikálás előtt? Ki bírálja el, hogy egy szöveg uszító-e? Finanszírozhat-e kormány célzott hirdetésekkel egyes orgánumokat?Milyen módon lehet garantálni az etikai minimumokat?

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Vendégeink, témáink:

- Szabó György MAZSÖK elnök - Általános kép a Szenes Hanna-emlékévről 

- Petrasvits Anna, Keren Hayesod - Miért fontos Izraelnek és a világnak Szenes Hanna?

- Kirschner Péter MAZSIKE-elnök - Miért fontos Magyarországnak Szenes Hanna?

- Péterfy Gergely - Személyes emlékek

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...