Archívum

Újabb exodus, de most nem Ukrajnában, hanem Oroszországban, miután Putyin mozgósítja a tartalékosokat. Összeomlik vagy összeszedi magát az orosz katonai vezetés Ukrajnában, ahol egyre több területet szereznek vissza Zelenszkijék – Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő

Blöffölnek vagy betartják? Van esélye a magyar kormánynak, hogy higgyen Brüsszel a beterjesztett korrupcióellenes törvényeknek? – Lattmann Tamás nemzetközi jogász, a University of NY in Prague oktatója

A Budapest Fórumon jártunk, ahol két napon át nemzetköziszaktekintélyek vitáztak arról, fenntartható-e a demokrácia. Toby Trister Gátit kaptuk mikrofonvégre (Csernyánszky Judit interjúja).

A nemzetközi alapjövedelem hetében járunk, és annak jártunk utána, van-e esélye az alapjövedelem bevezetésének Magyarországon? Helyszíni beszámolónkat hallották, Molnár Tamástól.

Választási autokrácia – lesújtó európai uniós értékelés az orbáni magyar vircsaftról. Csernyánszky Judit interjúja egy belgiumi, egy román és egy svéd uniós képviselővel a 7-es cikkelyes eljárásról.

Tanévkezdet, sztrájkok, tanárhiány – Beszélgetés Pilz Olivérrel, a Tanítanék Mozgalom társalapítójával, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanárával.

Égető a szükség – csigalassúsággal haladnak a napelem pályázatok.

Búcsú a hagyományos páncélos fegyverektől? – Vajon mik a sikeres ukrán offenzíva legfrisebb katonai tanulságai?

Vajon egycsapásra megszűnik a korrupció Magyarországon, ha a kormány felállítja a korrupció elleni hatóságot? Beveszi Brüsszel a blöfföt? Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját kérdeztük.

Elszabadultak az élelmiszerárak, s mellé az agrárium kapacitása is fogyóban, lásd legutóbb a hagymatermesztés agóniáját. Mi áll a háttérben? Hollósi Dávid agrárszakértőt kérdeztük.

Egyre több tanár áll be a polgári engedetlenség mozgalmába, s vállalja a sztrájkot. A Diákok őket segítik, tüntetnek a tanárokért. Magyar oktatás diákszemmel – Bodnár Barna összeállítása.

Trump megint csatát nyert, de vajon megússza a vádemelést? Egyre nagyobb tömegek állnak ki érte, s még a polgárháború sem kizárt, ha bűnösnek találnák. Csernyánszky Judit erről kérdezte a New York Egyetem jogtudósát.

Elkezdődött a tanév. A baj nagy. Még ha lenne elég tanár, iskola, fűtés, akkor is számtalan probléma szabdalná a magyar oktatás helyzetét, ahol a rend-csend-fegyelem a legfontosabb elv. Vendégünk volt Lannert Judit oktatáskutató.

1944. május 14-től július 9-ig 147 vonattal 434 351 zsidó személy hagyta el az országot, ez derül ki a hatóságok hivatalos jelentéséből, ennyi embert deportáltak haláltáborokba Horthy Miklós kormányzása alatt. Bár történészek egybehangzó véleménye és történelmi dokumentumok sokasága bizonyítja a kormányzó felelősségét, szerepe és megítélése máig vitatott, bizonyos társadalmi csoportok, és politikai pártok a mai napig tiszteletreméltó államférfiként tartják őt számon. A Mi Hazánk Mozgalom például augusztus 30-án elérte, hogy szobor állhasson a Parlament épületén belül, az Országgyűlés elnökének beleegyezésével. Mik a pontos okai annak, hogy Horthy alakja több mint 60 évvel halála után is ennyire megosztó és szimbolikus? Bodnár Barna összeállítása.

A héten elhunyt Gorbacsov, a XX. század második felének meghatározó politikusa. Idáig biztos. De hogy ő csinálta a rendszerváltást vagy éppen a rendszerváltás tette nagy politikussá Gorbacsovot? Haraszti Miklóssal, a demokratikus ellenzék egykori tagjával beszélgettünk erről.

Milyen változásokat hoz – hazai és nemzetközi téren – az igencsak ambíciózus, Biden-féle klímatörvény, miután négy éve csipkerózsika álmát aludja az amerikai környezetvédelmi politika? A 30-35 százalékos adókedvezmény olyan projekteket indíthat be államokszerte, amelyek az eddigi gondolkodást alapvetően befolyásolják, nem beszélve arról, hogy a szegény háztartások számára is lehetőséget ad hitelek formájában számos innovációra. Három – amerikai és európai – szakértőt szólaltatunk meg, akik szerint Európának is jót tesz, ha ezentúl nem képmutatás zajlik a klímakonferenciákon, sőt ez a gigantikus kezdeményezés az árversenynek is használ. Csernyánszky Judit összeállítása.

Kérdések azután, hogy a kormány megveszi a Vodafone 49, a 4iG pedig az 51 %-át. A hatalomhoz szorosan közelálló cég és a hatalom maga mennyire és miben használhatja fel a helyzetet arra, hogy ellenőrizze, esetleg manipulálja a fogyasztót, illetéktelenül hozzáférjen adatokhoz?

Léteznek-e születésünktől fogva belénk kódolt lányos, és fiús tulajdonságok? Veszélyeztetheti-e egy ország gazdaságának sikerességét, ha túl sok nő szerez diplomát? Vajon tényleg csak egy férfi tud-e összeszerelni egy bútort, vagy újraindítani egy lefagyott számítógépet?
Többek közt ilyen kérdésekre is választ ad az Állami Számvevőszék "Pink education jelenség Magyarországon?!”című elemzése. Aki azonban az előbb említett kérdésekre keres valódi, tudományos kutatásokkal alátámasztott válaszokat, nos, az csalódni fog, ha az ÁSZ írásában keresgél.

Drága és környezetszennyező a tűzijáték – mondják az ellenzői. Legszebb hagyományaink egyike, 1903 óta ünnepeljük a Gellért-hegyről kilőtt rakétákkal az államalapítás ünnepét, ezt nem szabad megszakítani – mondják azok, akik ragaszkodnak az idén egy héttel elhalasztott parádéhoz. Néhány éve az is hagyomány, hogy verbális politikai patronok is durrognak az égre kilőtt pirotechnikai eszközök mellett. Józsa Márta összefoglalója.

Úgy néz ki, Ursula von der Leyen – Angela Merkel volt kancellárhoz hasonlóan – kész a kompromisszumra a magyar kormánnyal, de csak a Covid-féle helyreállítási alap pénzei tekintetében. A jogállami normasértés ennél súlyosabb ügy, amihez rendszerszintű változásra lenne szükség – erről beszélt lapunknak két elemző, és uniós tanácsadó: Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem és John Morijn, a Groningen Egyetem professzora – miután megküldte levelét a magyar kormány Brüsszelnek.

Az ünnepi Hetes Stúdió vendégei olyan történészek voltak, akik azt kérdést járták körbe, hogyan és miért kerültek magyarok a Kárpát-medencébe, illetve hogyan alapozta meg István az 1100 éves magyar államot.

Sudár Balázs történészt (Történettudományi Intézet) a honfoglaláskori magyarok és a már itt élők sorsának alakulásáról kérdeztük.

Zsoldos Attila történész (Történettudományi Intézet) a Szent István-i örökségről beszélt, és arról, hogyan érkeztünk meg Európába.

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Miként manipulált az elmúlt években a kormány az energiaárakkal? És milyen terhet kell most a háztartásoknak a nyakukba venni, amikor elindult a drámai rezsiemelés? Erről kérdeztük Molnár Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatóját.

Jól reagál az ellenzék a gazdasági válságra, amit egyébként már a választás idején is előre lehetett sejteni? Miközben persze éppen összeomlani látjuk az összefogást. De akkor hogyan tovább? - erről beszélgettünk Horn Gáborral, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökével.

Szerte a világon, ahogy nálunk is, környezetvédő akciónak indult az úgynevezett repohár mozgalom. A szórakozóhelyeken újrafelhasználható illetve bérbeadott poharak rendszere. De valahogy nálunk nem sikerült az eredeti célt elérni, sokkal inkább a profitot. És azt, hogy még több műanyag legyen. Molnár Tamás riportját hallhatták.

Orbán végleg eljegyezte magát a szélsőjobbal, ezt amerikai jelenése is megerősítette Dallasban. Hisz megint a Nyugatot, a liberálisokat és a globalistákat szidja, viszont a fehérek felsőbbrendűségét és rasszista fajelméletet hirdetett. Kenneth Roth, a Human Rights Watch igazgatója és Dalibor Rohac, a konzervatív American Enterprise Institute elemzője nyilatkozott Csernyánszky Juditnak.

Az unió energiaügyi miniszterei, Magyarország kivételével megszavazták a 15%-os gázmegtakarítást, bár a projektben annyi kivétel és kiskapu van, hogy szakértők szerint a valóságos szám inkább a 10-hez lesz közel, a budapesti elutasítás ezért is tűnik érthetetlennek. Holoda Attila energetikai szakértő volt a vendégünk.

Mindenki Németországra figyel, mert ha a gázhiány leállásra kényszeríthet iparágakat, mint ahogy egy nagy energetikai cég már csődközelben van, az súlyosan betehet több európai ország GDP-jének. Nálunk amúgy is újabb megszorításokkal és hiánnyal számolnak, a MOL szerint augusztusban komoly baj lesz az üzemanyaggal. Helyesbítés: már most is az van. Az ársapkát feszegetik. Mellár Tamás közgazdász nyilatkozott a Klubrádiónak.

A tusványosi beszédnek, ebből is a fajvédő mondatoknak úgy tűnik, külföldön nagyobb visszhangja volt, mint idehaza, az ellenzék megnyilvánulásai szórványosak, a viszonyulása a botrányhoz inkább fásult. Józsa Márta összeállítása arról szólt, hogyan reagált minderre az európai közvélemény.

Azt a jelzős szerkezetet, hogy a pedagógushiány drámai, annyiszor, és annyira indokoltan használtuk, hogy a mostani helyzet leírására szinte már nem is maradtak szavak. Az iskolák szinte már fejvadászokkal próbálják összeszedni az állomány tanévkezdésre. Bodnár Barna összeállítása.

Mi látható rólunk a tengeren túl? A Los Angelesben élő Berend T. Iván, a MTA egykori elnöke, tükröt tart Magyarországnak. Adyval illusztrál és történelmi párhuzamokkal él. És elmondta, elhallatszik odáig is a tüntetések zaja – Csernyánszky Judit interjúja.

Most lenne igazán nagy szükség a rezsicsökkentésre. Ehelyett azonban a kormány a hétszeresére is megemeli a tarifákat. Egymást követik a hasraütés-szerű intézkedések. Eddig is csak mímelték a kormányzást? – Bodnár Barna összeállítása.

A héten elfogadott költségvetés számai már a szavazás pillanatában nem állták meg a helyüket. Ahogy az elmúlt egy évben, úgy most is tucatszámra módosítják majd? De akkor mivégre a büdzsé? – Csillag Istvánt kérdezte Szénási Sándor.

A melegek „gyógyítását” ígérő reparatív terápia Magyarországon még mindig létező gyakorlat, miközben a világon egyre több helyen tiltják be. Mire lehet büszke a magyar? A Momentum kerekasztal beszélgetésén járt Kárpáti János, aki összefoglalta az ott elhangzottakat.

Mennyire súlyos a recesszió, elkerülhető-e csőd, és mi következik a rezsicsökkentés kivezetéséből – Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke fejtette ki prognózisait

Egyszer sem beszélt Orbán Viktorral, de a külügyminisztérium többször behívta Zelenszkij elnök kritikus megjegyzései miatt Ukrajna budapesti nagykövetét, Ljubov Nepopot. Most távozik a nagyköveti posztról, és búcsúinterjút adott a Klubrádiónak

Elfuserált adónem a kata, de ettől még volna szabad ilyen hirtelenül és kíméletlenül kivezetni. Krémer Balázs szociológus szerint a problémák eredendő okai közé tartozik a Fidesz perverz elosztáspolitikája

A rezsicsökkentés és a vízművek különadója az elsődleges okai az agglomerációkban helyen kialakult vízhiánynak. De az is sokat nyom a latban, hogy kivették a polgármesterek kezéből az építési hatósági jogosítványokat. Arról nem is beszélve, hogy a települések több mint 80 százalékában elavultak a vízvezetékek

Inog a talaj a magyar forint és a magyar gazdaság lába alatt. A nemzeti valuta olyan mélyre zuhant, amit egyetlen más valuta sem tapasztalt meg a régiónkban. Ez az újabb hungarikum? És még unortodox is? – László Csaba volt pénzügyminisztert kérdeztük.

Orbán Viktor háborús retorikájában az orosz front gyors közeledését vizionálja. Tényleg veszélyhelyzet van? Hogy mitől függ Ukrajna sikere, arról Kaiser Ferenc docenst, biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.

Újabb központosításra készül a kormány, ezúttal a háziorvosi praxisok kerültek a belügyminisztérium látókörébe. Még az sem kizárt, hogy elveszik hatáskörüket az önkormányzatoktól – Bodnár Barna gyűjtötte be erről a legfrissebb információkat és véleményeket.

A magyar jogállam mai állapota alapján egy fillért sem kaphatna az Európai Uniótól az Orbán-kormány. Három jogi szakértő tanulmányozta a rendkívül súlyos helyzetet az EU parlamenti képviselőjének, Daniel Freundnak a felkérésére. Négyükkel beszélgetett Csernyánszky Judit.

Simonyi András diplomata, Magyarország volt washingtoni (2002-2007) és egykori NATO-nagykövete (1995-2002) – NATO-ügyek

Abortusz-vita az Egyesült Államokban – Csernyánszky Judit riportja

Szászi Áron, a Policy Solutions elemzője – Polarizáció a magyar társadalomban a 2022-es választások után  

A Tisza-szennyezés elleni küzdelem

Mi újság az uniós „frontvonalon”? Sikerül megnyernie a kormánynak a „háborút” és megkapjuk az egyelőre letiltott pénzeket? Vagy nem változtat a kormány eddigi politikáján és hoppan marad Magyarország? – erről kérdeztük Navracsics Tibor minisztert, volt uniós biztost

Vármegyék és főispánok után jön a királyság? Van elképzelésük a király személyéről? De az sem kizárt, hogy ezzel akarja a kormány elterelni a figyelmünket a berobbant inflációról és a lerobbant gazdaságról – Tringli István történészt kérdeztük

Hány autót bír még el a rakpart? Legyen a pesti oldal teljesen a gyalogosoké? Kompromisszumra juthatnak a gyalogosok és az autósok? Bodnár Barna ott járt a Városért Egyesület által szervezett kerekasztalbeszélgetésen.

Befolyásolhatják a közösségi gyűlések a politikát Magyarországon? Nyugat-Európában ugyanis egyre gyakrabban szólnak bele a közéleti, politikai igazgatásba. Új tere lehet a politizálásnak? – erről vitatkoztak a CEU Demokrácia Intézetében és erről beszélt szakértőkkel Csernyánszky Judit.

Az idén már biztosan nem lesz béremelés az egészségügyben, a rendszer kritikus állapotban vegetál, a lakosság 63%-a kénytelen a magán egészségügyhöz fordulni. Ez a NER újabb bombaüzlete? – elemzés a Semmelweis Egyetem szakértőjétől, Sinkó Esztertől.

Százmilliárdok a focira és a stadionokra – most 4:0-ra vertük az angolokat – vajon megérte-e a befektetés vagy lesre futhatunk ezzel? Interjú Hegyi Ivánnal.

Nemzedékeken keresztül kísért majd a háború lelki traumája mind Ukrajnában, mind Oroszországban – állítja a Klubrádiónak nyilatkozó ukrán pszichológus, Ludmilla Litvinyenko.

Jönnek a csehszlovákok, helyett – jön a cseh uniós elnökség – mire számíthatunk júliustól – elmondta Tibor Bial Csehország budapesti nagykövete.

A megszorítás fogalma és szóalakja tabu kormányzati körökben és médiacsatolmányaikban, de nagyon megátalkodott naivistának kell annak lennie, aki úgy véli, a szuperadóra ítélt vállalatok, bankok nem találnak majd kiskapukat a sarc áthárítására. A Ryanair már meg is tette. Csiki Gergellyel, a Portfolio.hu lapigazgatójával beszélgettünk erről.

Az ukrán elnök Szeverodonyecket nevezte meg olyan helyként, ahol a háború eldől. Az oroszok állnak jobban, Kijev a nyugati nehézfegyverek beérkezésében bízhat, szakértők pedig még mindig elhúzódó háborút jósolnak. Feledy Botond külpolitikai elemző elemzett.

Az orosz energiafüggőség felszámolása politikai akarat kérdése – jelentette ki a litván nagykövet, Vytautas Pinkus a Klubrádiónak. Azt mondta, náluk is veszélyhelyzet van, de a kormánynak korlátozottak a jogosítványai, nem hozhat a helyzetre hivatkozva bármilyen döntést. Csernyánszky Judit interjúja.

Milyen szerepet játszott a média a választást megelőző kampányban, illetve a választási eredmény alakulásában? Mekkora valójában a Fidesz-média túlsúlya? Elvárható-e a független médiától, hogy semleges álláspontot képviseljen, vagy a politikai szerepvállalás magánmédiaként számára normális? A Republikon Intézet vitájáról Kárpáti János készített beszámolót.

Különadók, kata, infláció, költségvetési megszorítások – Felcsuti Péter közgazdásszal beszélgettünk minderről

Két hónappal az országgyűlési választások után eljött az ideje annak, hogy a civil szervezetek áttekintsék a választásokkal kapcsolatban végzett saját tevékenységüket, azt, hogy miben voltak eredményesek, illetve, hogy mit kell másképp csinálniuk. Az Ökotárs Alapítvány, a Társaság a szabadságjogokért, a Civil Kollégium és az Emberség Erejével Alapítvány által közösen szervezett kétnapos konferenciát, amelyen némi nemzetközi kitekintésre is mód nyílt, Kárpáti János kísérte figyelemmel

Aligha technikai vagy pénzügyi okok állhatnak Orbán Viktor döntése mögött, amikor kivételt követelt magának az orosz olajimport uniós tilalmának bevezetésekor, illetve Kirill pátriárkának a feketelistáról történt levételekor. Tisztán politikai ügyről van szó, mert Orbán továbbra is jó viszonyt akar ápolni azzal a Vlagyimir Putyin elnökkel, akinek a jövőben akár háborús bűnökért is felelnie kell az Ukrajna ellen indított háború miatt – ártatlanok halálát okozva. Erről beszélt rádiónknak Kijevből Oleg Vasziljevszkij, az Európai Parlamentből Daniel Freund és Londonból Nigel Gould-Davies

Orbán tehát megvédte – egyelőre nem a pokoltól, hanem az uniós szankcióktól – a volt KGB-ügynök Kirill pátriárkát, aki Putyin háborús törekvéseinek elszánt támogatója – Gábor György vallásfilozófust kérdeztük

Háborús veszélyhelyzet. Csak álca, valójában a választások előtti osztogatás számláit kell kiegyenlíteni a büdzsében. Orbánnak azonban egyre több mindenre kell újabb és újabb felhatalmazás, hogy ne lehessen ellenőrizni se őt, se korlátlan hatalmát – a helyzet értékelésére Nagy Attila Tibor politikai elemzőt kértük fel

A hivatalos, 9,6 százalékpontos állásponthoz képest legalább 4-5 százalékkal magasabb a tényleges infláció Magyarországon. Ennek az okait a befagyasztott árakban és kamatokban, továbbá a rezsicsökkentésben kell keresni. Ezt Surányi György, a jegybank volt elnöke mondta a Republikon Alapítvány által szervezett, Válságkezelés vagy mélyrepülés? című konferencián. Az ott megjelent gazdasági szakemberek azt is megvitatták, hogy szükség lesz-e a költségvetés módosítására. Józsa Márta helyszíni összefoglalója

Az Európai Unió tovább folytatja a magyar kormánnyal szembeni eljárásokat – derült ki a héten Brüsszelben. Az unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország javaslatára ismét napirendre került a jogállamisági kérdés, annak ellenére is, hogy az olaj- és gázembargó és az Ukrajna elleni orosz agresszió most minden más kérdésnél fontosabb az európai színtéren. Hardy Mihály az EU két biztosával és az Európai Parlament magyar ügyekben illetékes jelentés-tevőjével is beszélt Brüsszelben

Soha ilyen drámai adat nem látott napvilágot a legfrissebb menekültügyi ENSZ-jelentés szerint. 100 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, lett földönfutóvá, mert üldözték vagy erőszaknak volt kitéve. Javulás nem, a helyzet rosszabbodása várható, hisz a klímaválság mélyül, egyre több terület válik lakhatatlanná. Hogy érint ez mindannyiunkat – erről kérdeztük Erdős Andrét, volt ENSZ nagykövetet

Orbán keretet hirdetett – vajon mire számíthatunk mi magyarok és mire számítson Európa ettől a magyar válogatottól – így látja Vasali Zoltán politológus.

Körzeti megbízott tanárok? – vajon hogyan küzdhet meg az új belügyminiszter a rendőrhiány és az orvoshiány mellett a pedagógushiánnyal?

Hova álljanak a magyarok – Oroszország vagy Európa mellé? Hogyan látják a CEU Demokrácia Intézetében megszólaló szakértők a sorsfordító vitát?

Bűn és bűnhődés Ukrajnában – vajon hogy lehet felelősségre vonni az orosz elnököt és az orosz kiskatonát a háborús bűnök miatt? Sz. Bíró Zoltánnal és Mitrovits Miklóssal beszélgetett Csernyánszky Judit.

Erősödött a Fidesz, a Mi Hazánk – de nincs okunk pesszimizmusra. Ágh Attila politológus, filozófus szerint kódolva van a rendszer bukása

Mennyire vagyunk manipulálhatóak? Nagyon? De vajon miért? – Krémer Balázs szociológus

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Újabb hónapok, évek a rendeleti kormányzás jegyében? A Fidesz háborús veszélyhelyzetet vizionál. Mire fel? – Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke

Kiéheztetik a bűnös várost. Érkezik Brüsszelből a segítség Budapestnek? – Jávor Benedek, a főváros brüsszeli képviselője

Szétesik az ellenzék? Távol egymástól, távol az összefogástól. Körbekérdeztük a pártokat, hogyan vészelik át a következő négy évet? – Lay Viktória összeállítása

Még két hónapra befagyasztják az árakat, de kinek jó ez? Vagy teszi a dolgát az állam: megvédi állampolgárait az elszabaduló inflációtól? – Józsa Márta riportja

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Hova hatolhattak, és hova nem hatolhattak be orosz hekkerek és kémek Magyarországon? – Beszélgetés Szent-Iványi István külpolitikai szakértővel, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt külpolitikai kabinetjének vezetőjével, aki volt ljubljanai (szlovéniai) nagykövet, az egykori Szabad Demokraták Szövetsége alapítója és ügyvivője, a Horn-kormány idején a Külügyminisztérium politikai államtitkára, volt országgyűlési és európai parlamenti képviselő, az Új világ Néppárt külpolitikai szakértője 

Elmondta, mire számít a választások előtt egy nappal Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója.

Egy leszbikus nő, egy fivérpár – egyikük transznemű – , egy transzszexuális tinédzsert nevelő anya és egy meleg férfi történetei kirekesztettségről, küzdelmekről, a magyar politikai uszításról a népszavazásról. Józsa Márta összeállítása.

A Bundestag Európa-ügyi Bizottságának elnöke, Anton Hofreiter, valamint Daniel Freund, a Zöldek német európai uniós parlamenti képviselője a magyarországi választási megfigyelőkről beszélgettek Csernyánszki Judit riporterrel.

Egy héttel a választás előtt a közvéleménykutatókra is irányul a választók és a politikusok figyelme is. Különösen sokat emlegetik a bizonytalanok várható szerepét, illetve azt, hogy mi lesz úgynevezett billegő vagy csatatérkörzetekben. Kérdés, hogy ezek valóban eldönthetik a választást, ahogy sem egyértelmű, hogy mennyire lehet egyáltalán hinni a közvéleménykutatásoknak. Józsa Márta összeállítása.

Kezdődik az április 3-i országgyűlési választás előtti utolsó kampányhét, a fő téma az ígérgetési verseny és a háború megítélése. Somogyi Zoltán politológussal megbeszéltük azt is: a kampánytémák változtathatnak-e még bármit a szavazók döntésén?

Ismerjük-e valóban Ukrajnát és a háború okait? Vonnák Diána antropológus, író azt javasolja: ne az agresszor nézőpontjából, hanem saját szemszögéből próbáljuk meg megérteni a putyini agresszió sújtotta országot.

Sötétség, légisziréna, sejtelmes és vészjósló mondatok – nem szokványos interjút készített Csernyánszky Judit Inna Szovszun kijevi parlamenti képviselőnővel.

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Csak a NATO tudja meghúzni a vörös vonalat Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, ezért csak az ő közbeavatkozásával menthetőek meg további életek. A hágai büntető bíróság viszont nem fogja tudni elszámoltatni, mert az orosz kormányzat nem fogja kiadni Putyint. Egyelőre nincs esély arra, hogy az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország elnökét valaki megállítsa vagy likvidálja. Csernyánszky Judit interjúja Inna Melnyikovszka és Volodimir Kulikov ukrajnai egyetemi tanárokkal, a CEU bécsi intézetéből.  

Az orosz-ukrán háború gazdasági hatásairól, a magyar lehetőségekről, a nyugati szankciók következményeiről, a pénzpiaci helyzetről kérdeztük Csillag István közgazdászt, jogászt, az egykori Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési miniszterét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja nem csak az ukránoknak, hanem az oroszoknak is súlyos traumát okozott. Egyfelől sokan úgy érezhetik, hogy a Kreml agressziója miatti szankciók azokat is büntetik Oroszországban, akik cseppet sem támogatják az Ukrajna elleni katonai inváziót, másrészről meg olyanok is kárvallottjai a történteknek, akiket a Putyin-rezsim korábban elüldözött. Velük is találkozott Hardy Mihály, a Klubrádió főszerkesztő riportere Budapesten. 

Az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter a héten programot hirdetett – mennyire lesz alkalma ezt megismertetni a választókkal és mennyit számít a program, különösen akkor, amikor minden kiszámíthatatlanul gyorsan változik a háború miatt, ráadásul az állampárt minden erővel rágalmakat és hazugságokat terjeszt közpénzből az ellenzékről. Keszthelyi András politikai tanácsadóval beszégettünk. 

Milyen forgatókönyvek léteznek az orosz-ukrán háború kimeneteléről? Mi tudható ebben a pillanatban az adott helyzetről? – a telefonnál Radnóti András, a Millennium Emerging Europe ügyvezetője volt.

Az orosz-ukrán háború alaposan megbolygatta Orbán politkáját, hisz 180 fokos fordulatot vett az elmúlt 12 évhez képest, tekintve az Unióhoz való viszonyát és Putyinnal való jó barátságát. A kormányzati propaganda, illetve a kormányhoz lojális média pedig dezinformációs nyomvonalon halad, menti a menthetőt, hisz küszöbön a választás. Tóka Gábort, a Vox Populi választási ésközvélemény-kutatási blogjának szerkesztőjét, a CEU vezető kutatóját kérdeztük erről. 

Segélyszervezetek becslése szerint több mint 130 ezren menekültek eddig Ukrajnából Magyarországra – ez a szám közelít a 2015-ös, 160 ezresre becsült tömeg mértékéhez. Akkor az állam leépítette a korábban uniós pénzekből is kifejlesztett menekült ellátó rendszert, így ma teljes egzisztenciális és jogi káoszba érkeznek a kibombázott, vagy a háborútól rettegő ukrajnaiak, és az ott élő külföldiek. A kormány mindenre kiterjedő segítséget ígér, a valóságban azonban önkéntesekre, segélyszervezetekre és a kivéreztetett önkormányzatokra marad a helyszíni munka és számos megoldhatatlannak látszó feladat. Józsa Márta riportja.  

Orbán Viktor magyat miniszterelnöknek el kell döntenie, hogy melyik oldalra áll: marad Vlagyimir Putyin orozs elnök mellett vagy az Európai Uniót választja. Egyebek mellett erről is beszélt a Klubrádiónál tett látogatása során az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője, Iratxe García-Pérez. Elmondta: az Európai Unió mindaddig nem folyósíthat segélyeket és támogatást Magyarországnak, amíg az Orbán-kormány nem vezet be komoly jogállamisági reformokat. A spanyol politikust Hardy Mihály kérdezte magyarországi látogatása idején. 

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Ha a Putyin-párti médiának hiszünk – és ebből Magyarországon bőven van –, a Kreml a gerjesztett ukrajnai válságban sikerrel osztotta meg a Nyugatot, bizonyította be kétszínűségét, és alázta meg azzal, hogy hiába kilincselt Moszkvában több tucat nyugati vezető, nem jutottak semmire. Egy kicsit objektívabban nézve: hogyan vizsgázott eddig a válságban az Unió, a NATO, Amerika és általában a Nyugat? Hegedüs Dániel, a German Marshall Fund elemzője volt a vendégünk.

Milyen erővel bírhat a parlamenti választáson a tájékozódásukban nem korlátozott, és nem manipulált emberek szabad akarata? Egyáltalán vannak-e ilyen emberek a kevés kivétellel a rezsim által megszállt médiatérben? Jól működő demokráciák esetében egyáltalán mi számít illetéktelen külső beavatkozásnak? Ezekről a kérdésekről volt szó egy budapesti szakmai megbeszélésen. Kárpáti János beszámolója.

Senki nem számított arra, hogy a pedagógusok nem törődnek bele a múlt pénteki kormányrendeletbe, amely lényegében megtiltja a sztrájkot. Van, aki polgári engedetlenségnek; van, aki vadsztrájknak nevezi; van, ahol magányos ellenállást látunk; van, ahol 50 ember állt össze. A szakszervezetek ebben hivatalosan nem vesznek részt, de a háttérből támogatják őket. Józsa Márta körképe.

Két héten belül elindulhatna a jogállamisági eljárás Magyarország ellen az Európai Bíróság döntése után – ezt mondta Tineke Strik holland és Daniel Freund német európai parlamenti képviselő a Klubrádió stúdiójában járva. Mindketten attól tartanak azonban, hogy a folyamat hosszan elhúzódik, az Európai Bizottság első reakciója legalábbis kételyeket ébreszt. Csernyánszky Judit interjúja.