Emlékeznek még Vida Ildikóra? Ő volt a NAV elnöke a 2014-ben, amikor néhány korrupt magyar politikust kitiltottak az Egyesült Államokból. Amikor váratlanul rárontott az amerikai nagykövetség akkori ügyvivőjére, aki angolul próbálta megtudni, mit szeretne tőle az utcán, a NAV vezető tisztségviselője tolmácsot kért. Na jó nagy botrányt kavart, amit persze nem az angol tudás hiánya okozott. A nagykövetet André Goodfriend másoddiplomata képviselte. Sok fontos intézkedés volt köszönhető neki. Ma Bécsben él, s nemrég közös könyve jelent meg Kocsis András Sándorral a politikai vita szerepéről. André Goodfriend volt a Dobszerda vendége.
Szeptember elején sok sok new-yorki magyar és nem magyar néző, színház és művészetrajongó vastapsát élvezhette az a magas színvonaló művész csoport, akik az idei - a harmadik - Hungary Live című művészeti program vendégeiként léptek fel Manhattanben. Színház, képzőművészet, díszlet-és jelmez tervezés, zenei előadások és sok egyéb zajlott. Pelsőczy Réka is tagja volt a sikeres magyar csapatnak. Ő volt a Dobszerda vendége, de persze nem csak erről kérdeztük, hanem a sok-sok izgalmas produkcióról, s amelyeknek folyamatosan részese, sőt a tanításról is szó volt.
"Éjjeli nyárfa, Álmaim jeltolmácsa, szeleknek fordít"- így szól az egyik gyönyörű Haiku Tóth Krisztina legújabb verseskötetben. Merre jár a szél, honnan jön, hová tart, kit merre fordít és fordított a múltban? Ezer kérdés, megannyi válasz. Már megint egy mélyre hatoló múltkereső kötet, ahogy azt a rendkívül termékeny költőtől, írótól, gyerekkönyv szerzőtől megszokhattuk. A Dobszerda vendége Tóth Krisztina, akitől azt is megtudtuk, mit érdemes megtartani és mit jobb elengedni a múltból. A Dobszerda vendége Tóth Krisztina, költő, író, műfordító.
"Táncsics Mihály, a munkásság és parasztság közös harcának első nagy képviselője a dolgozó nép szemével látta a magyar történelem nagy eseményeit, fontos korszakait. jobbágyként a maga bőrén ismerte meg az elnyomott parasztság életét, iparos legényként a munkásét, s mint tanító, az értelmiségét..." egy 1949-ben megjelent és még sok éven át használt tankönyvből nagyjából ennyit tudhattunk a 19-ik század egyik legizgalmasabb történelmi személyiségéről, a legradikálisabb forradalmárról. Nyár eleje óta egészen új ablak nyílt a magyar forradalom, a szabadságharc, a megtorlás, a kiegyezés, a polgárosodó Magyarország különös történetére, amelyet Spiró György Padmaly című regényének köszönhetünk. Ő volt a Dobszerda vendége.
A 2025. június 4-ei adás ismétlése:
Esti Iskola, Próbacsomagolás, Turul és dínó, Méreg, Lehet lélegezni, Amikor még csak az állatok éltek, Vagánybagoly és a harmadik Á, avagy mindenki lehet más, Alétheia él.
A 2025. május 14-ei adás ismétlése:
A Balázs Béla-díjas rendező, érdemes és kiváló művész 2021 óta él Amerikában. Azután döntött így, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, ahol 20 éve tanított, modellváltás címen a hatalom elfoglalta. Ugyanebben az időben egy dokumentumfilm forgatására hivatkozva házkutatást tartottak náluk felfegyverzett rendőrök, megfélemlítve az ártatlan családot. Úgy érezte, nem maradhatnak tovább Magyarországon. Szász János azóta sikeres karriert futott be az Egyesült Államokban is, mint színházi rendező, mind drámapedagógus és mint tanár. Az Angels in America (Angyalok Amerikában) című színpadi rendezését a washingtoni Arena Stage színpadán való bemutatása idején az év legjobb színházi előadásai közé választotta a The Washington Post.
A 2025. április 23-ai adás ismétlése:
Milyen lehet egy színésznő számára, ha a saját nagymamájának auschwitzi és más halál-és munkatáborokban átélt elviselhetetlen traumáit eleveníti fel egy saját kézzel írt napló alapján a színpadon. Galló Olga Fullajtár Andrea nagymamája fiatal nőként olyasmit élt át és rögzített milliméteres ceruzavéggel tépett papírdarabokra, amiről csak nagyon kevesek voltak képesek naplószerűen beszámolni. Miután túlélte a poklot, több mint húsz évig kezébe se tudta venni a leírtakat. De a Kádár-korszak kellős közepén mégis elhatározta: ki kell adatnia ezt a mementónak számító naplót. Ezzel elkezdődött élete második nagy küzdelme a holokauszt és a háború áldozatainak emlékéért. A Dobszerda vendége Fullajtár Andrea. A Gólem Színházban előadott monodrámáról, a nagymamájáról, édesanyjáról és persze a saját életéről is sok fontos gondolatot megoszt a hallgatókkal és a szerkesztő-műsorvezetővel, Váradi Júliával.
A 2025. március 19-ei adás ismétlése:
Húsz évvel ezelőtt ezen a napon zárult le a "7 bűn: Ljubljana-Moszkva" című kiállítás a Ljubljana-i Modern Művészeti Múzeumban. A világsikert aratott kiállítás fő kurátora az elismert szlovén művészettörténész, Igor Zabel volt. A 2004-ben rendezett kiállítás hét olyan tulajdonságot vizsgált művészeti alkotások bemutatásával, amelyek akadályai lehettek a nemzetközi szolidaritásnak. Ilyen volt a kollektivizmus, az utópizmus, a mazochizmus, a cinizmus, lustaság, a szakszerűtlenség és az elfogult nyugat imádat. Egy évvel később a fiatal kurátor váratlanul meghalt. A róla elnevezett művészettörténészi díj a régió egyik legjelentősebb kortárs művészettel kapcsolatos kitüntetése lett. 2024-ben a díjat András Edit, magyar művészetkutató nyerte el a kelet-európai művészet és művészettörténet-írás hegemónia-ellenes diskurzusaihoz való hozzájárulása, valamint progresszív és kritikus kurátori, kutatói és szerzői munkássága elismeréseként. András Edit a Kulturális átöltözés és a Határsértő képzelet című remek művészetelemző kötetek szerzője volt a Dobszerda vendége.
A 2025. február 26-ai adás ismétlése:
Fiatal felnőttkori stresszhelyzetek, ezekből következő pánikrohamok, félrevezető túlélési stratégiák, félrecsúszó gyereknevelés, félreértelmezett aggodalmak, és legfőképpen rengeteg hazugság. Ezek a fiatal film-és színházrendező Schwechtje Mihály leggyakoribb témái. Már a nemzetközi sikereket jelentő "Remélem, legközelebb sikerül meghalnod" című filmje is hasonlóan nehéz, szinte elháríthatatlan frusztrációkról szóltak, amelyek egy tinédzser életét tehetik tönkre. A Filmszemlén bemutatott, mikro költségvetésből készült új filmje fiatal felnőttek megrendítő konfliktusait tárja elénk. De a színpadokon rendezett előadásaiban is nagyon hasonló terepeken mozognak a szereplők. Schwechtje Mihály volt a Dobszerda vendége.
A 2025. február 5-ei adás ismétlése:
Ezen a héten lenne 95 éves Petrovics Emil, a háború utáni magyar komponistanemzedék egyik legismertebb tagja. Írt vokális és hangszeres darabokat, színpadi és filmzenét, legendás tanára volt a hajdani Színház és Filmművészeti Főiskolának, majd Egyetemnek, és évekig ő igazgatta az Operát. Rá is emlékeztünk lányával, Petrovics Eszterrel, Erkel Ferenc-díjas magyar televízió rendezővel és szerkesztővel, akire nem csak édesapja meghatározó személyisége, tehetsége és tudása, hanem a csodálatos színészi képességekkel és különleges emberi tulajdonságokkal rendelkező, nemrég 92 évesen elhunyt édesanyja, a kiváló művész, Galambos Erzsi is nagy hatással volt.
A 2025. január 22-ei adás ismétlése:
A hajdani köznemesi származású Beliczay családot négy generáción keresztül folyamatosan számtalan csapás érte. Mégis mindig akadt köztük legalább egy valaki, aki legyőzte a sorsot. Túljárt az ellenség eszén és véghez vitte a család eredeti nagy elhatározását, amely mellett mindvégig kitartott. Folytatta és fejlesztette a mézeskalács készítés Magyarországon egyedülálló hagyományát, ami így máig kiállta majd kétszáz év próbáját. Ebből a nagy történetből nyílt kiállítás a Kiscelli Múzeumban. A kiállítás ötletadója és részben létrehozója a mézeskalács készítés mestereinek leszármazottja, Beliczay Erzsébet, építészmérnök, környezetvédő, hagyománykutató. Ő volt a Dobszerda vendége.
A 2025. január 8-ai adás ismétlése:
Felsorolhatatlanul sok ádáz támadás érte Magyarországon a demokráciát az elmúlt években, de ezek közül is talán az egyik legdurvább az volt, amit négy évvel ezelőtt a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel tett a hatalom "modellváltás" címmel. A Vas utcában működő egyetem akkori hallgatói és tanárai a legváltozatosabb eszközökkel tiltakoztak a kormány felsőoktatási modellváltása ellen. Volt tánc az esőben, díszőrség a féltetőn, egyetemi blokád és egyetem foglalás, vörös-fehér szalagkorlát, és egyetem mentés. Upor László, az akkori megbízott rektor és oktató, majd az egyetemet elhagyókból szerveződő Freeszfe Egyesület vezetője nemrég megírta a tiltakozások történetét Majdnem lehetetlen címmel. A történet arra is bizonyíték, hogy nem teljesen lehetetlen ellenállni az agresszív hatalmi törekvéseknek. Upor László volt a Dobszerda vendége.
Valóban átadja-e a Wagner Napok művészeti vezetését? Miért lett tagja a Helsinki Bizottság vezető testületének? Miért olyan fontos számára az emberi jogok nyilvános védelme? Mi köti Magyarországhoz, hisz rég óta nem itt él? Mi köti Dániához, amely júliusban veszi át az Eu Tanácsának elnökségét? Milyen Magyarországot tartana ideálisnak? Milyen világot szeretne? Milyen a kapcsolata ugyancsak világhírű karmester testvérével? Az adás vendége Fischer Ádám volt.
A legújabbkori magyar történelemben volt egy legendává lett kézmozdulat. Egy állítólagos nyakkendő igazítás. A legendák általában mélyebben megülnek az emlékekben, mint a valóság. Olyannyira, hogy mára a magyar közvélemény igen jelentős része szerint ez a mozdulat változtatta meg a rendszerváltás után jó irányba induló magyar politikát, konkrétan azt, hogy a liberális demokrata Orbán Viktorból jobb, majd szélsőjobboldali despota lett. Hogy hogy is történt mindez a legautentikusabb politikai szereplő szerint, arról beszélgettünk Haraszti Miklóssal, a rendszerváltás egyik meghatározó politikusával.
Titkosszolgák és besúgók történetei, ügyei, játszmái, s az általuk "megfigyeltek" , vagyis az áldozatok szerteágazó és életreszóló traumája és tragédiája, a XX-ik századi diktatúrák brutalitása, paranoiás szorongása a saját maguk által teremtett ellenségek miatt. Konkrét történetek konkrét helyzetekről szépirodalmi eszközökkel megrajzolva. Gervai András író, újságíró, akitől már a sokadik feltáró beszámolót vehetjük a kezünkbe. Ő volt a Dobszerda vendége.
Esti Iskola, Próbacsomagolás, Turul és dínó, Méreg, Lehet lélegezni, Amikor még csak az állatok éltek, Vagánybagoly és a harmadik Á, avagy mindenki lehet más, Alétheia él.
A múlt század ötvenes éveiben a neves orvos-író, dr. Magyar Imre az 1945 és 48 közötti ún. koalíciós átmeneti időszakról írt regényt, amelyet magyarázható módon nem jelentetett meg egyetlen magyar könyvkiadó sem. A Vita Nuova című regény ugyanis a zsidó túlélők szemszögéből vizsgálja, hogyan lehetett, ha egyáltalán lehetett elviselni az ittlétet a szülőföldön és társadalomban, amelyből oly kegyetlenül kiboronáltattak. Magyar Imre nemrég felbukkant regénye döbbenetesen újszerű átvilágítást nyújt nem csak a drámaian meg-változott politikai helyzetről, hanem arról a fordulatról, amelynek hatásai a mai napig meghatározóak. Kőbányai János, a Múlt és Jövő kiadó vezetőjének köszönhetően most napvilágra került e réges-régi írásmű. A Dobszerda vendége Kőbányai János, író, szerkesztő, filmkészítő, esszéista.
"ELVÉGRE" - ez a címe Szilágyi Ákos költő, esztéta, szerkesztő, Pulitzer-emlékdíjas közíró, Oroszország-kutató, habilitált egyetemi docens legújabb verseskötetének, amelyért ő kapta az idei Artisjus nagydíjat, amelyet persze teljes életművéért is bőven megérdemelt. Az új kötetről így ír: "Ez a nyolc éven át hétről-hétre, napról-napra vezetett verses sivatagi napló végső összegzésben egy Én lerombolásának naplója. Ahány vers, annyi lerombolt Én, annyi szabadulás, annyi kigyógyulás. De nem önmagunk – az Én −, hanem a világ kedvéért."
A Balázs Béla-díjas rendező, érdemes és kiváló művész 2021 óta él Amerikában. Azután döntött így, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, ahol 20 éve tanított, modellváltás címen a hatalom elfoglalta. Ugyanebben az időben egy dokumentumfilm forgatására hivatkozva házkutatást tartottak náluk felfegyverzett rendőrök, megfélemlítve az ártatlan családot. Úgy érezte, nem maradhatnak tovább Magyarországon. Szász János azóta sikeres karriert futott be az Egyesült Államokban is, mint színházi rendező, mind drámapedagógus és mint tanár. Az Angels in America (Angyalok Amerikában) című színpadi rendezését a washingtoni Arena Stage színpadán való bemutatása idején az év legjobb színházi előadásai közé választotta a The Washington Post.
Hogyan jutottunk el a Fidesz-kétharmadok, a sorosozás, a migránsozás , a brüsszelezés, a határkerítés, a nem múló rendeleti kormányzás és az „illiberális demokrácia” kiteljesedésének időszakáig? Milyen pszichológiai magyarázatai lehetnek annak, ahogyan a rendszerváltáshoz vezető úton oly ígéretesnek tűnő, szabadságvágyó magyarországi politikusokat kizárólag a hatalmat, az anyagi javakat és az illiberalizmust előnyben részesítő politikai elit váltotta fel és vált meghatározó erővé. Ezekre a kérdésekre keresi a szakmai választ pszichoanalitikai megközelítésből Göncz Kinga egy nemrég megjelent tanulmánykötetben. Ő volt a Dobszerda vendége. A közéleti témák mellett persze szóba került a gyerekkora, a tanulmányia, a szakmája és természetesen az édesapja, az oly sokak által hiányolt Göncz Árpád, volt államelnök is.
Már egészen fiatalon a magyar képzőművészet elismertetését tűzte ki céljául, ezen belül is elsősorban a magyar festészetét. 2003-ban ő volt az egyik alapítója a rendkívül népszerűvé vált művészeti és kulturális periodikának, az Art Magazinnak. Ma ő az egyik legjelentősebb belvárosi galéria tulajdonosa, ahol a legelismertebb művészek mellett eddig ismeretlen, de sokat ígérő fiatal alkotóknak is lehetőséget ad arra, hogy megmutatkozzanak. A kiállítások megnyitói unikális eseményekként vonzzák az egyre nagyobb közönséget. Einspach Gábor hihetetlen erővel és akarattal küzdött meg nemrég egy leküzdhetetlennek vélt súlyos betegséggel. A küzdelem és a gyógyulása történetét megosztotta a nyilvánossággal, mert sokan és sokat tanulhatnak belőle. Einspach Gábor volt a Dobszerda vendége.
Milyen lehet egy színésznő számára, ha a saját nagymamájának auschwitzi és más halál-és munkatáborokban átélt elviselhetetlen traumáit eleveníti fel egy saját kézzel írt napló alapján a színpadon. Galló Olga Fullajtár Andrea nagymamája fiatal nőként olyasmit élt át és rögzített milliméteres ceruzavéggel tépett papírdarabokra, amiről csak nagyon kevesek voltak képesek naplószerűen beszámolni. Miután túlélte a poklot, több mint húsz évig kezébe se tudta venni a leírtakat. De a Kádár-korszak kellős közepén mégis elhatározta: ki kell adatnia ezt a mementónak számító naplót. Ezzel elkezdődött élete második nagy küzdelme a holokauszt és a háború áldozatainak emlékéért. A Dobszerda vendége Fullajtár Andrea. A Gólem Színházban előadott monodrámáról, a nagymamájáról, édesanyjáról és persze a saját életéről is sok fontos gondolatot megoszt a hallgatókkal és a szerkesztő-műsorvezetővel, Váradi Júliával.
Művészettörténész és esztéta. Károlyi Zsigmond, Rákóczy Gizella. Keserű Ilona, Fehér László, Maurer Dóra életművét kutatta és dolgozta fel. Rendszeresen publikál magyarországi képzőművészeti folyóiratokban, számos kortárs képzőművészeti kiállítás kurátora és társkurátora volt, többek között ő volt a budapesti Q Contemporary művészeti Galéria kurátori igazgatója, 2022-ben pedig ő volt a kurátora Keresztes Zsófia Az álmok után merek dacolni a károkkal című kiállításának az 59.Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában. Zsikla Mónika ma az egyre sikeresebb Einspach és Czapolay Galéria fő kurátora, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem megbízott előadója. Kurzusának címe: kultúrzsurnalizmus. Zsikla Mónika volt a Dobszerda vendége.
Pszichológusnak készült, de a Berlinben szerzett diploma után a család többi tagját követve inkább a filmrendezés felé fordult. A budapesti Színház és Filmművészeti Egyetemen, majd a bécsi Filmakadémián, s végül a FreeSZFe-n szerezett rendezői diplomát. Az eddig készült kisjátékfilmjei mindegyike jelentős sikert aratott. A Tarr Béla mentorálásával készült legújabb filmjét, az Élő kövek-et, amelynek két főszereplője Schilling Árpád és Kizlinger Lilla, a Berlinale versenyprogramjába is beválogatták. Most épp a világhírű svéd rendező, Ruben Östlund készülő játékfilmjében dolgozik. Mészáros Márta unokája, Ladányi Jancsó Jákob volt a Dobszerda vendége.
"Az emberellenes viselkedés nem teljesen nyíltan működik, hanem bujkálva, rejtőzködve, - mint a róka - lopakodva vonul be a társadalom bizonyos részeibe. Jelenleg a hajléktalanok kerülnek ebbe a vesztes helyzetbe. Reméljük, hogy előbb-utóbb a rókának az orrára lehet koppintani."- mondta nem sokkal halála előtt Samu István, emberfeletti munkát végző pszichiáter főorvos aki elsőként szervezte meg a budapesti hajléktalan ellátást. Ő volt Iványi Gábor egyik beszélgetőtársa a nemrég napvilágot látott "Hat beszélgetés" című unikális interjúkötetében, amelyben kilátástalan életekkel, áldozatokkal, kitaszítottakkal és lehetetlennek látszó élethelyzetekből kikecmergő emberekkel szembesülünk. Iványi Gábor a Dobszerda vendége. Azt is megkérdezem tőle, hogy a folyamatosan meghurcolt, a szegényekért küzdő lelkész hogyan lett beszélgető ember.
Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés színpadi adaptációja, a Valuska Eötvös Péter első és - sajnos utolsó - magyar nyelven írt operája. A premier a világhírű zeneszerző, karmester 80. születésnapjához kapcsolódó rendezvények fénypontja volt. Az előkészületek már javában folytak, amikor a komponistát végzetes betegséggel, agydaganattal diagnosztizálták. Ennek ellenére folytatta a munkát, ami az egész produkciót különös dimenzióba emelte. Kalmár András Az utolsó opera című dokumentumfilmje a halállal szembesülő művészről és egy mindenre elszánt kiváló társulatról szól, akik mindent megtesznek azért, hogy a zeneszerző megérje művének bemutatóját, amelyen 2023 december 2-án részt is vehetett. Eötvös Pétert pontosan egy évvel ezelőtt, március 24-én érte a halál. A Dobszerda vendége Kalmár András, rendező, kultúraszervező.
Húsz évvel ezelőtt ezen a napon zárult le a "7 bűn: Ljubljana-Moszkva" című kiállítás a Ljubljana-i Modern Művészeti Múzeumban. A világsikert aratott kiállítás fő kurátora az elismert szlovén művészettörténész, Igor Zabel volt. A 2004-ben rendezett kiállítás hét olyan tulajdonságot vizsgált művészeti alkotások bemutatásával, amelyek akadályai lehettek a nemzetközi szolidaritásnak. Ilyen volt a kollektivizmus, az utópizmus, a mazochizmus, a cinizmus, lustaság, a szakszerűtlenség és az elfogult nyugat imádat. Egy évvel később a fiatal kurátor váratlanul meghalt. A róla elnevezett művészettörténészi díj a régió egyik legjelentősebb kortárs művészettel kapcsolatos kitüntetése lett. 2024-ben a díjat András Edit, magyar művészetkutató nyerte el a kelet-európai művészet és művészettörténet-írás hegemónia-ellenes diskurzusaihoz való hozzájárulása, valamint progresszív és kritikus kurátori, kutatói és szerzői munkássága elismeréseként. András Edit a Kulturális átöltözés és a Határsértő képzelet című remek művészetelemző kötetek szerzője volt a Dobszerda vendége.
"Nem lassulni, hanem gyorsulni készülök"- nyilatkozta a napokban Mácsai Pál, színész, rendező, színház igazgató, az éppen húsz éves Örkény Színház alapítója, aki most, két évtized után távozik a főváros egyik legsikeresebb színháza éléről. A színházból semmiképpen nem tűnik el, színészként és rendezőként továbbra is a társulatnál marad. Hogy milyen garanciákat lát az Örkény további sikertörténetét illetően, s hogy mostantól a Gáspár Máté és Polgár Csaba által vezetett színház vajon milyen irányt vesz majd, erről is megkérdeztük Mácsai Pált, de beszéltünk a festőművész édesapjáról, az urbánus környezetről, amelyben felnőtt, s arról a világról, amelyben ma talán még nehezebb színházat csinálni, mint valaha. Mácsai Pál volt a Dobszerda vendége.
Talán ő volt a legizgalmasabb nő, akit valaha ismertem. 91 évvel ezelőtt Magyarországon született, a sok családi megpróbáltatás után egy ígéretesebb élet reményében itt hagyta szülőhazáját. Miután doktori vizsgát tett irodalomból és kultúrtörténetből, Los Angelesben a UCLA professzoraként közel négy évtizedig tanított magyar irodalmat és összehasonlító folklórt a 16. századtól napjainkig. Amikor már lehetett, sokszor jött haza, húsz évig a CEU vendégprofesszora volt. A kortárs magyar irodalom legkiválóbb képviselőivel interjúköteteket készített, de saját életéről, családjáról is sikeres könyveket írt. Marianna D. Birnbaum, született László Daisy, miután los angelesi háza az összes felmérhetetlen értékével együtt porig égett, hazajött Magyarországra. 90 évesen itt halt meg. A Dobszerdában egy 2018-ban készült interjúval és egy összefoglaló beszélgetéssel emlékeztünk rá Klaniczay Gáborral, aki szakmabeli jó barátja volt.
Fiatal felnőttkori stresszhelyzetek, ezekből következő pánikrohamok, félrevezető túlélési stratégiák, félrecsúszó gyereknevelés, félreértelmezett aggodalmak, és legfőképpen rengeteg hazugság. Ezek a fiatal film-és színházrendező Schwechtje Mihály leggyakoribb témái. Már a nemzetközi sikereket jelentő "Remélem, legközelebb sikerül meghalnod" című filmje is hasonlóan nehéz, szinte elháríthatatlan frusztrációkról szóltak, amelyek egy tinédzser életét tehetik tönkre. A Filmszemlén bemutatott, mikro költségvetésből készült új filmje fiatal felnőttek megrendítő konfliktusait tárja elénk. De a színpadokon rendezett előadásaiban is nagyon hasonló terepeken mozognak a szereplők. Schwechtje Mihály volt a Dobszerda vendége.
"Ha az ember visszanéz az életére, azt látja, hogy annyit kapott vissza, mint amennyit beletett. Én nagyon sokat tettem bele és sokat is kapok vissza" - mondja Molnár Piroska, a Filmkritikusok új életműdíjasa, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt tanára. Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző egykori felesége, aki egészen közel nyolcvanadik születésnapjához még mindig tíz előadásban játszik rendszeresen. S mégha nem is oly könnyű számára a járás, mégis nehezen mond nemet az újabb és újabb megkeresésekre. A színház az élete, ezért is érzi úgy, hogy bár egyedül él, sohasem magányos. Molnár Piroska volt a Dobszerda vendége.
"Minden idők legnagyobb nézőszámot produkáló magyar filmje a Sátántangó. Harminc éve nem lankad iránta az érdeklődés Tokiótól Fokföldig és Amszterdamtól New Yorkig. Tarr megtalálta a közönségét, amelynek nem halványuló szeretete veszi körül.." - mondta laudációjában Báron György a 44-ik Magyar Filmszemle záró estjén a Corvin mozi színpadán, amelyen Tarr Béla vehette át az életműdíjat. A Dobszerda vendége Tarr Béla, aki filmet már sajnos jó ideje nem rendez, annál több fiatal tanítványának segít jobbnál jobb fimjeik elkészítésében.