Archívum

Ki volt Sztálin kedvenc töltőtolla? Van-e ennek köze Demeter Szilárdhoz? És vajon ahhoz, hogy mely témákról merünk és nem merünk beszélni a nyilvánosságban? A FreeSZFE-n tartott előadásában ezekre a váratlannak tűnő kérdésekre adott válaszokat, amelyekből pontos képet kaphatunk arról, hogy mit érdemes tudni a Kádár kori feljelentő színikritikáról, s hogy miféle máig ható következtetések és következmények köszönhetőek az akkori mentalitás-történeti problémának. Herczog Noémi színikritikus, szerkesztő, oktató több mint kétszáz színikritikája, köztük angol és magyar nyelvű esszéi a kortárs színházról számos helyen jelentek meg a volt Népszabadságtól a Jelenkoron át, az Élet és Irodalomig és a Critical Stagesig. Ő volt a Dobszerda vendége.

A 2022. április 6-i adás ismétlése:

A 75 éves Darvas Ferenc zeneszerző, zongoraművész, számolóbűvész és pingpongbajnok volt az adás vendége.

Darvas Szilárd, a halhatatlan költő, humorista, konferanszié fia szinte minden jó magyar film és színházi előadás zenei hátterének fontos szereplője. Most végre lemezen is hallgathatóak a dalai, valamint a közelgő 75-ik születésnapján az Örkény Színház társulata külön esttel ünnepli.

A Dobszerda vendége Wirtz Ágnes művészettörténész volt, aki a Világszép Alapítványt, benne az öt otthont, a nyári táborokat, a speciális óvodát, a mesével gyógyítást, a pékműhelyt és még sok egyebet kitalált, létrehozta sokadmagával és működteti. Világszép, mivel gyerekekről van szó, leginkább pedig olyan gyerekekről, akik szülők nélkül élnek, nem ismerik az anyai, vagy apai szeretet fogalmát, kirekesztett, sokszor megalázó helyzetekben kellene felnőniük. Hacsak nem akad valaki, illetve valakik, - éppen ők - akik pontosan tudják, mire lenne igazán szűkségük, s azt igyekeznek is megadni nekik. Így lesznek a gyerekekből is és az őket segítő felnőttekből a világ szépei.

Hogyan lehet a legmagasabb szinten elsajátítani a vezetés kultúráját? Mitől alakul ki az a belső biztonság, amellyel sokszáz ember mindennapjait, munkáját, életszínvonalát, és az általuk létrehozott produktum minőségét tökéletes módon képes biztosítani? Többek között erról is kérdeztük Gazsi Zoltánt, a nagysikerű világcég, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját. Az általa vezetett különleges zöldségekre, salátákra, káposztákra specializálódott vállalatra az is nagyon jellemző, hogy komoly társadalmi felelősséget vállal. Támogatja többek között a Bátor tábort, a Baltazár színházat, a Bethesda kórházat, a gyermekek fejlesztéséért létrejött Edison platformot, a Születés és szülés minőségéért szervezett sétákat, tehát csupa nagyon fontos kulturális és egészségügyi kezdeményezést. Úgy tűnik, mindennek hátterében van valami csodaféle. Ezt igyekeztük megtudni a Dobszerda vendégétől.

Arról szól a munkám, hogy megőrizzem a magyar irodalom integritását, hogy harcoljak az ideológiai megosztottsága ellen – vallja a költő, író, műfordító, üvegművész Tóth Krisztina. Harminc év óta a kortárs magyar irodalom meghatározó szereplőjeként számos közéleti kérdésben fejtette és fejti ki véleményét. Álláspontja nem feltétlenül találkozik a regnáló hatalom elképzeléseivel. Olyannyira, hogy amikor nemrég az iskolai tananyaggal kapcsolatban sarkosan fogalmazott, kemény gyűlöletkampány indult ellene, szinte lincshangulat alakult ki körülötte. Legújabb regényében szomorú választ kapunk arra, miért és hogyan jutott el a magyar társadalom olyan állapotba, ahonnan egyelőre nem igazán látszik a kiút. 

A Dobszerda vendége Fejér Gábor volt, aki Fotóriporteri Életműdíjat kapott 2022-ben. Dolgozó nők, Éjszakai műszak, Ferencsik János, Kocsis Zoltán, Gorbacsov, Margaret Thatcher , Kádár János, a Paksi Atomerőmű építése, az Állami Balettintézet művészei és ez csak töredéke annak a sok témának, helyszínnek, személyiségnek, élethelyzetnek, amelyekről emlékezetes, jellegzetes, lényegre törő és főleg művészi minőségű fotókat, fotóriportokat és sorozatokat készített. A fotórovatáról mindig is híres Népszavában volt rovatvezető, majd a Népszabadság képszerkesztője, amíg a lapot meg nem szüntették.

A Dobszerda vendége ezúttal Gerlóczy Sári volt. A 90-ik születésnapjára Kurtág György írt köszöntő dalt, ami a Covid miatt csak a 91-iken hangozhatott el. Ahogy az egyetlen vonallal megrajzolt és elevenné varázsolt, szokatlanul szabálytalan emberi testeket ábrázoló festményeiből rendezett kiállítás is csak a festő, grafikus, jelmeztervező nagy születésnapja után egy évvel nyílhatott meg. Gerlóczy Sári autodidakta festő ma is underground művésznek nevezhető, bár számos jelentős kiállításon és múzeumban láthatóak egyedülállóan beszédes és rendkívül keresett alkotásai. A nevéhez híven az élete is rendkívüli.

K.Horváth Zsolt, társadalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet adjunktusa, a Mérei Ferenc Szakkollégium társalapítója és jelenlegi vezetője volt a Dobszerda vendége.

Váradi Júlia beszélget. Művészportréiban igyekszik megismerni az alkotót, az alkotásait, az életét és azt is, hogy érzi magát a művész a mostani „bőrében”. 

A Dobszerda adásainak videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.

A Dobszerda már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

 

RSS link

 

A 2022. március 16-i adás ismétlése.

Az adás vendége Bíró Nurila volt.

Kirgizisztánban született, a fővárosban, Biskekben nőtt fel, majd a hajdani Leningrádi Állami Egyetemen végzett filozófia és filmelmélet szakon. Egyetemista korában ismerkedett meg későbbi férjével, az ott tanuló Sz. Bíró Zoltánnal, az orosz történelem és az orosz jelen legjobb ismerőjével. Amióta sok évtizeddel ezelőtt Magyarországra költözött, szinte minden – Orosz- és a környezetében lévő ázsiai – ország történéseivel "napi kapcsolatban" van, és minden ilyen témájú film készítésében jelentős szerepet játszik, többek között Mészáros Márta, Gothár Péter, vagy Forgách Péter mellett. 

A 75 éves Darvas Ferenc zeneszerző, zongoraművész, számolóbűvész és pingpongbajnok volt az adás vendége.

Darvas Szilárd, a halhatatlan költő, humorista, konferanszié fia szinte minden jó magyar film és színházi előadás zenei hátterének fontos szereplője. Most végre lemezen is hallgathatóak a dalai, valamint a közelgő 75-ik születésnapján az Örkény Színház társulata külön esttel ünnepli.

Az előző hét végén nyílt a Mi magyarok című kiállítás az Első Magyar Látványtár malomgalériájában Tapolca-Diszelben. A magyar virtusról, a torzult hazafiság fogalomról, a fékevesztett látványmagyarkodásról és trikolor giccsekről, az ezernél is több tárgy és a hozzávaló szöveg tökéletes képet ad. A kiállítást Parti Nagy Lajos író nyitotta meg. Ő volt az adás vendége.

Závada Pál író volt az adás vendége, aki jambikus regényt írt Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin címmel.

Váradi Júlia vendége: Bíró Nurila.

Kirgizisztánban született, a fővárosban, Biskekben nőtt fel, majd a hajdani Leningrádi Állami Egyetemen végzett filozófia és filmelmélet szakon. Egyetemista korában ismerkedett meg későbbi férjével, az ott tanuló Sz. Bíró Zoltánnal, az orosz történelem és az orosz jelen legjobb ismerőjével. Amióta sok évtizeddel ezelőtt Magyarországra költözött, szinte minden – Orosz- és a környezetében lévő ázsiai – ország történéseivel "napi kapcsolatban" van, és minden ilyen témájú film készítésében jelentős szerepet játszik, többek között Mészáros Márta, Gothár Péter, vagy Forgách Péter mellett. 

Darvasi Áron színész, rendező, író, zenész volt az adás vendége.

A Buharov-testvérek, Igor és Ivan Buharov, ahogy magukat nevezik – valójában Szilágyi Kornél és Hevesi Nándor –, a magyar független film fontos képviselői voltak az adás vendégei. 

Váradi Júlia vendége Inkei Péter kulturstratéga.

Angol-spanyol szakosként kezdte, aztán volt könyvkiadói igazgató. A rendszerváltás után Magyar Bálint mellett kulturális államtitkárként tevékenykedett, dolgozott az UNESCO Observatorium csoportja élén, ahol a magyar kultúráról készített komoly felméréseket, és sokszorosan vállalt tanácsadói szerepet a kulturális szcénában. Most az ellenzéki összefogás őt kérte fel, hogy többed magával dolgozza ki a reménybeli új kormány kulturális stratégiáját.

Erdős Virág költő(-ételfutár) volt az adás vendége. Minden versében a figyelem a legerősebb. A környezetre, az elesett és kitaszított emberekre, a hajléktalanokra, a hétköznapok valóságára. Mint például a Hős utcai szegregátum lakóira, vagy a NER-ből élőkre és az abból felkapaszkodókra. 

Kovács Dominik és Kovács Viktor egypetéjű ikrek, együtt írnak, együtt nevelnek. Váradi Júlia beszélgetett az írópárossal.

Az adás vendége a legendás Lángh Júlia volt. Az egykori rádiós tudósító, fordító, reklámszövegíró, szociális gondozó, újságíró, szerkesztő élt Párizsban, Münchenben, sőt többször hosszú időt Afrikában töltött, először óvónőként, majd csádi fiataloknak tanított rádiós újságírást. Az Afrikához fűződő szerelme újabb és újabb formában, regényben, novellákban, műfordításokban nyilvánul meg. Az adásban Váradi Júlia műsorvezetővel megpróbálták közelebb hozni a mai afrikai kultúrát a magyar hallgatókhoz.

Mit tudnak arról, hogy Gálvölgyi János újabban egy Pintér Béla-darabban brillírozik? Többek közt erről is beszélgetett Váradi Júliával a Dobszerdában.

Gönci András úgy sokoldalú ember, hogy a művészetben és a sportban is sikerült kiemelkedő teljesítményt nyújtania. Ő volt a Dobszerdában Váradi Júlia vendége.

Egy egykori költőnő alteregójaként kortárs zenét csinál, énekel, de képzőművész is, valamint rádiójátékot készít holokauszt túlélő nagynénjéről és különleges társasjátékot is kitalált. Pátkai Rozina volt Váradi Júlia műsorvezető vendége .

Mit csinál egy art director, látványtervező? – Többek közt ez is kiderült a Dobszerdából, aminek vendége Teplán Lili volt.

A színész, rendező Verebes István érkezett a Dobszerdába Váradi Júliához.

Barakonyi Szabolcs, a Telex fotóriportere három hónapon át százezernél is több Fortepan-képet nézett végig, és rendezte a számára legizgalmasabbakat egy különleges albumba. Ő volt a Dobszerdában Váradi Júlia szerkesztő-műsorvezető vendége.

Az adás vendége Virág Judit művészettörténész és galériatulajdonos volt. Szó volt a nemrég megtalált Titokzatos sziget című Csontváry-festményről is, amit Virág judit a napokban mutatott be. De beszéltünk Rippl-Rónairól, Schönberger Armandról, a huszadik század más nagy festőiről és a magyar kortárs művészet legjobbjairól is. 

Eleőd Ákos, a Memento Park tervezője volt az adás vendége. Az Ybl-, és Podmaniczky-díjas építésszel a Vármúzeumban nemrég nyílt Osztapenko maradhat? című kiállításról és az újjászületett balassagyarmati városközpontról is beszélgetett Váradi Júlia műsorvezető.

Relle Ágnest, vagy legalábbis a nevét a német nyelvű irodalommal foglalkozók bizonyára ismerik idehaza. Idén mások is találkozhattak a nevével, amikor München város műfordítói életműdíjat adott neki. De nemcsak irodalomról beszélgetettünk a Stuttgartban született, ma Magyarországon élő műfordítóval, aktivistával.

Az adás vendége Muhi András producer volt. Ő az egyik létrehozója a Balázs Béla Stúdió szellemi örököseként  2000-benszületett INFORG Stúdiónak, amely 2010-ig 270 film elkészítését mondhatta magáénak, és amely a legjelentősebb magyar filmesek egész sorát segítette nagy sikerekhez, például Mundruczó Kornélt, Fliegauf Benedeket, Kenyeres Bálintot, Nemes Jeles Lászlót, Hajdu Szabolcsot, Enyedi Ildikót és még sokakat.

Geskó Judit, a Szépművészeti Múzeum Cézanne-kiállításának kurátora volt az adás vendége.