„Klubrádió“
Hetes Stúdió

WHO: A neheze még hátra van

22/03/2020 14:28

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

"Voltak olyan országok, amelyek nem vették komolyan a terjedő kórt." Interjú az Egészségügyi Világszervezet budapesti igazgatójával.

 

2020. március 21. Hetes stúdió - részlet 20.03.19. WHO
11:18
00:00

Az ismert adatok arra utalnak, hogy Európában az ázsiainál is súlyosabb, kiterjedtebb a koronavírus fertőzés. Ön is így ítéli meg a helyzetet? – kérdem Ledia Lazeritől, a WHO, az Egészségügyi Világszervezet budapesti vezetőjétől.

Nyilvánvaló, hogy a fertőzés epicentruma most Európa. Egyre több országban egyre jobban nő a fertőzések száma. De szerintem nem érdemes összehasonlítani a helyzetünket az ázsiaival, mert a kérdés ennél sokkal összetettebb. Európában belül is nagy különbségek vannak egyes országok között: a fertőzés kezdetének időpontjától kezdve a fertőzöttek társadalmi-szociális összetételéig oly sok mindent lehetne idesorolni. A lényeg az, hogy mivel a járvány olyannyira újkeletű, minden nap valami újat tanulunk és tudunk meg róla, amiből látjuk, hogy a vírus miként fertőz. A különbség okát én leginkább egyébként abban látom, hogy voltak olyan országok, amelyek nem vették komolyan a terjedő kórt.  

Mégis mi lehet a számok mögött? Miért magasabb most már az olaszoknál a halálozási arány, mint a Kínában például?

Ezt egyelőre nem tudjuk. Tényleg csak azt tudom mondani, hogy új jelenséggel állunk szemben. Egyelőre csak megfigyelünk. A járvány típusát csak akkor fogjuk tudni megállapítani, ha annak vége lesz. De hogy legalább egyet megemlítsek a körülmények és a következmények közül: például az olasz populáció az átlagosnál öregebb. Másrészt a városok ott sokkal sűrűbben lakottak, mint máshol, ahol a társadalmi érintkezés kevésbé interaktív. Márpedig azt megtanultuk, hogy a koronavírussal szembeni leghatékonyabb védekezés egyelőre az egymás közötti kellő távolság betartása.

Nem gondolja, hogy az egészségügyi ellátások közti különbség is mérvadó ezesetben?

Természetesen az is, ugyanakkor Európa egészségügyi ellátása sokkal homogénebb a világ többi részéhez viszonyítva. Ha majd a többi földrész is érintve lesz, a különbségek akkor fognak csak igazán előbukni. Azonban azt is látnunk kell, hogy a vírus elleni gyógyításhoz olyan nagy volumenű intenzív ellátásra van szükség, ami általában nem áll rendelkezésre. Még a legfejlettebb országokban sem tudják a szükséges kapacitást biztosítani. A WHO és az Európai Unió Járványügyi és Ellenőrző Hivatala is arra figyelmezteti a tagállamokat, hogy gondoskodjanak lehetőség szerint az intenzív ellátás minél szélesebb körű biztosításáról ideiglenes ágyak beszerzésével.

A járvány milyen stádiumában vagyunk? A legrosszabb még előttünk áll?

Arra számíthatunk, hogy a járvány súlyosbodni fog. De lássuk a dolgok jobb oldalát is. Magyarország és a környező országok később kapták el a vírust, amivel időt nyertünk a többiekhez képest. Időt a megfigyelésre és a felkészüléshez. Így több időnk van a tesztvizsgálatok elvégzéséhez, a kórházi kapacitások növeléséhez, ahhoz, hogy ne csak egy-két pont legyen a laborvizsgálatok elkészítéséhez az országban.

Elnézést, jól értettem, hogy egy-két laborvizsgálati állomásról beszélt?

Nem, itt nem csak Magyarországra utaltam, hanem általában a környező európai országokra. Egyébként pedig a tiszti főorvostól épp most hallottuk, hogy a vizsgálati kapacitását országszerte növelni fogják.

És elegendőnek ítéli meg a magyarországi kapacitásokat?

Nézze, nem tudok erre konkrét választ adni, mert a WHO is azt javasolja, hogy csak azokon végezzék el a tesztet, akiknél gyanítható a koronavírus, és akik bizonyos szimptómákat mutatnak. Igen, ahogy ön is mondta, több mint 2000 tesztet végeztek el (interjúnk csütörtökön este készült), és a tudomásom szerint az egészségügyi hatóságok minden olyan személynél elvégzik a szűrést, akiknél feltételezhető a tünetek alapján a vírusfertőzés.

Ezt már csak azért is kérdezem, mert március 15-én azonosították be az első halálesetet. Az ismert példák alapján a halálesetek száma egyetlen országban sem állt meg egynél. Európában is, mint mindenho,l exponenciálisan növekedett ezzel arányosan a fertőzések és a halálesetek száma is! Távol álljon tőlem, hogy azt sugalljam, keveslem a halálesetet, de a külföldi példák alapján felmerülhet a kérdés, nem gyanús ez? Van erre magyarázat?

Értem a kérdését, de attól tartok, erre nem tudok magyarázattal szolgálni. De azt azért a figyelmébe ajánlanám, hogy Európa nem számít egységesnek ebben a tekintetben. Minden ország másképp birkózik meg a helyzettel. Minden ország más és más kapacitással rendelkezik, és más és más időpontokban érte el őket a vírus. Ezért én nem hasonlítanám össze e tekintetben egyik országot sem Európa többi államával. Sajnos egyelőre arra sincs egyértelmű magyarázatunk, hogy egyes országokban miért mennek fel a járványmutatók, míg másokban nem. A fertőzés terjedése olyan gyors, és olyannyira ismeretlen jelenséggel találtuk szembe magunkat, hogy ezekre nincsenek hiteles válaszok – egyelőre. Az adatgyűjtés szakaszában vagyunk, az értékelés szakasza még nem jött el.

Hallani, hogy egyes vidéki kórházakban kapacitásuk maximumán teljesítenek. Van tudomása erről?

Nincs, semmi ilyet nem hallottam. Erről véleményt sem formálok, nem az én tisztem, és ezek feltehetően csak szóbeszédek.

Másik nemzetközi vélekedés: minél több tesztet végeznek el, annál több lesz a fertőzések száma. Ez ránk is áll vajon?

Ez fair előrejelzés. Igen, ez az. Itt két hete mutatták ki a fertőzést és fair előrejelzésnek tartom, hogy még több esettel kell számolnunk. Globális világban élünk, a szabad mozgás életünk meghatározó eleme, ahol ki-be járkálnak az emberek, ott ki vagyunk téve a fertőzésnek. A fertőzésnek most már abban a szakaszában vagyunk, amikor már nem csak családi fertőzésről, hanem közösségi terjedésről beszélünk, amikor szigorúbb intézkedésekre van szükség. Ezeket a kormány be is jelentette, arra kérve a lakosságot, hogy tartsanak távolságot egymástól.

Megfelelő és elegendő intézkedést hozott a kormány?

Ezek az intézkedések nem lehetnek elegendőek, de a kormány nemcsak ezt hozta meg: a vizsgálatok és a fertőzöttek valamint környezetük nyomon követése is idetartozik, amit szintén végeznek. Ezenkívül növelték a kórházi kapacitásokat, növeltél a felszereléseket, értve ezen a lélegeztető gépek számát. Bezárták az iskolákat, elrendelték a home office működést, korlátozták a kereskedelmi tevékenységeket. De külön kiemelném, mindez nem elegendő abban az esetben, ha a lakosság nem működik együtt a kormánnyal. Ami most különösen fontos, hogy az emberek tartsák az egészségügyi hatóságok intézkedéseit, rendelkezéseit. Az időseket – óvva őket - különítsük el, a fiatalok a társas érintkezést kerüljék, amennyire csak lehet.

Mennyi ideig kell tartanunk magunkat az izolációhoz?

Ez továbbra is ismeretlen tényezője az egyenletnek. Általában három hónapot kérnek ilyen típusú intézkedésekre a kormányok, amit persze az adott helyzettől függően változtathatnak is. Tudom, hogy a nemzetközi médiában sokféle szám kering erről. Mindenesetre fel szeretném hívni a figyelmüket arra, hogy Kínában – ahonnan indult a koronavírus-fertőzés – először fordul elő, hogy az eltelt 24 órában nulla fertőzést regisztráltak. Tehát jó intézkedéseket hoztak. Ami azt is jelenti, reménykedhetünk abban, hogy az izoláció eredményre vezet hasonló időszak alatt.

Épp most jelentette be az amerikai elnök, hogy van egy bizonyos vírus elleni szer, ami talán hatásos is lehet. Mit szól ehhez?

Egyszerre több kutatás is zajlik – mind a vírus elleni szerek, mind a vakcina kifejlesztése terén. S minél többen kapcsolódnak be ebbe a folyamatba szolidaritásként, annál gyorsabb eredményre számíthatunk. Általánosságban elmondható, hogy legkevesebb 18 hónapra van szükség egy hatékony oltóanyag bevezetésére. Az ebolajárvány esetén – szintén a nemzetközi szolidaritásnak köszönhetően  - a folyamat rövidebb volt.

Az önök szervezete milyen támogatást, forrást tud nyújtani az ilyen fejlesztésekhez?

Mivel tagországainkat közösen képviseljük, ezért a tagországokból összeálló kutatásokat mi koordináljuk, adott esetben bizonyítvánnyal ellátjuk, igazoljuk a szer minőségét, minősítjük az oltóanyagot. Nemzetek kollektív munkáját irányítjuk, amennyiben forradalmi elképzelés születik, segítünk annak a megvalósításában.

Pénzügyi támogatással ezekhez hozzájárulnak?

Nem, mi nem tudunk bankok mintájára viselkedni, de épp tegnap jelentette be a főtitkárunk, hogy pár nap alatt 43 millió dolláros szolidaritási alapot sikerült összegyűjteni – köszönhetően bőkezű egyéni adományozóknak, egyéb adakozó szervezeteknek, tagországoknak, akik mind azon dolgoznak, hogy a COVID-19 vírus elleni erőfeszítéseink sikeresek legyenek.

Magyarországnak milyen segítséget tudnak nyújtani?

Magyarország e tekintetben önellátó ország, megbízható egészségüggyel. Amit mi tudunk tenni ebben a helyzetben, folyamatos párbeszédet folytatunk technikai kérdésekben, update-eljük a mi tudásunkat, s a magyaroktól szerzett információkat vagy tapasztalatokat pedig annak érdekében értékeljük, hogy hasznosíthatóak-e más országokban is.

Ez konkrétan mit jelent?

Minden nap egyeztetünk az egészségügyi államtitkársággal. Együttműködünk a felmérésekben, a megfigyeléseinket összehangoljuk a járványügyi előirányzatokban. Tehát határozottan kijelenthetem, hogy nagyon intenzív technikai együttműködés működik Magyarország és a WHO között.

Tehát akkor megnyugodhatnak az emberek, hogy jó nyomon halad a járvány kezelése?

Az embereknek azt kell felismerniük, hogy ők is felelősséggel tartoznak egymás iránt ebben a helyzetben. Csak hangsúlyozni tudom, hogy a munka közös erőfeszítést követel. Itt nemcsak arról van szó, hogy a kormány kér tőled valamit, hogy az orvos tesz érted valamit. Te is része vagy ennek az erőfeszítésnek, és bármilyen irányba, de együtt kell menni. Mindenkinek be kell tartania a házi izolációt, a higiénia előírásait, vigyázni az öregekre. A járványban már javában benne vagyunk, és minden valószínűség szerint még nem értük el a legrosszabb pontját. Ha betartjuk ezeket a szabályokat, akkor könnyíteni tudjuk azoknak az egészségügyi dolgozóknak a munkáját, akik a súlyos állapotban lévő betegeket gyógyítják – nyilatkozta a Klubrádiónak Ledia Lazeri, a WHO budapesti igazgatója.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán.

Hetes stúdió
2020.03.21. 15:00
Riporter: Csernyánszky Judit