„Vásároljon
Reggeli gyors/Reggeli személy

Volt PDSZ-elnök: Már nem sokáig halogathatja a kormány az iskolabezárások ügyét

2/03/2021 15:30

| Szerző: Klubrádió/szg

A volt PDSZ-elnök nem érti az államtitkár hurráoptimizmusát az érettségi ügyében, ugyanis úgy véli, digitális oktatásban nem lehet rendesen felkészülni ezekre a vizsgákra, és míg tavaly hat hét, idén nyolc hónap telt el a diákoknak a tantermen kívül. Mendrey László szerint nem sokáig lehet már halogatni az iskolabezárás kérdését, hiába akarja magától eltolni a vezetés. Az oktatási kormányzat hibájaként rótta fel, hogy az elmúlt egy évben nem haladt se a digitális tananyag, se a digitális oktatási módszertan fejlesztése, és a táppénzről sincs megoldás.

2021. március 02. Reggeli személy / részlet, Mendrey László (21.03.02.)
23:02
00:00

Mendrey László oktatási szakértőt, a PDSZ volt elnökét kérdeztük elsőként arról, hogy a koronavírus-járvány harmadik hullámának súlyossága miatt egyre többen támogatják a digitális oktatás újbóli bevezetését.

Nem készült fel a kormányzat

Szerinte az elmúlt egy évben nem készült fel az oktatási kormányzat sem digitális tananyag, sem a digitális oktatási módszertan kifejlesztésével, nem véletlen, hogy óriási bajban vannak az érettségizők, a kormányzat pedig igyekszik eltolni magától az iskolák bezárásának gondolatát, pedig ez a kérdés rövid időn belül abszolút megkerülhetetlenné válik.

Hajszálpontosan ugyanazok lesznek a lehetőségek, mint tavaly, annyi különbséggel, hogy a tanároknak van némi, autodidakta módon megszerzett tapasztalatuk tavalyról. De akkor nem beszéltünk azokról a területekről, ahol rossz az internet-lefedettség és kevés az eszköz, itt a tanárok egyszerűen lefénymásolták és kipostázták a feladatokat (sokszor saját maguk vitték ki), ez viszont így nem digitális oktatás, ráadásul nem is hatékony.

Úgy fogalmazott a lehetőségekkel kapcsolatban: valamelyik kormányzati potentát azt hozta fel, hogy általában minden családban van okostelefon. Még ha ez általában így is van, egyrészt nem biztos, hogy odaadja az érintett családtag a tanulni vágyó gyereknek, másrészt a telefon önmagában nem megfelelő az oktatáshoz, csak kiegészítő eszköznek jó.

Vannak olyan családok, amelyek ellehetetlenülnek, ha megint otthon kell maradni a gyerekkel. És a megint a hangsúlyos, mert kidolgozhatta volna a kormány egy év alatt, hogy akár táppénzzel segítse őket. Ugyanúgy, ahogy a pedagógusok nagy része se kap száz százalékos táppénzt; ebben az egészben óriási a kormány felelőssége. Megjegyezte: ha a szülők nem tudják megoldani a gyerekek elhelyezését, akkor kis csoportokban, legfeljebb 5-8 gyerekkel elképzelhető, hogy az iskolában maradjanak, és ez az alsósokra vonatkozik, mert a felsősöket már inkább merik otthon hagyni.

Koronavírus - Digitális tanrend
 
KÉPRÉSZLET - Dunaharaszti, 2020. március 18. A Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola egyik negyedikes tanulója édesanyjával tanul otthonában. Fotó: MTI/Illyés Tibor
 
 

Szerinte íni, olvasni, számolni nem lehet megtanítani digitális oktatásban, ahogy nem lehet felkészülni egy sikeres érettségire sem, ezt is át kellene gondolni. Maruzsa Zoltán államtitkár hurráoptimizmusát se érti az utóbbival kapcsolatban, hogy semmi probléma, megtartják a szóbelit és az írásbelit, szerinte nem úgy tűnik, hogy ennek realitása van. Tavaly ugyan megtartották az érettségit, de akkor hat hét digitális oktatás volt előtte, nem nyolc hónap, mint most.

Előre kellene sorolni a pedagógusokat is

Mendrey László katasztrófának tartja azt a kommunikációs háborút, ami a szakszervezetek, különösen a PDSZ és az Emmi között folyik, versenyben hazugozza le egymást a PDSZ és a minisztérium. Ebben mind a két félnek van felelőssége, de a kormányzaté már csak hatalmi helyzeténél fogva is jóval nagyobb. Nem tudja, Maruzsa Zoltán honnan vette a 26 százalékot – hogy annyi pedagógus oltatná be magát –, a PDSZ saját felmérésében 84 százalék van, ami nem reprezentatív, de arra jó, hogy mutassa, az államtitkárnak nincs igaza. A pedagógusok nemhogy az első csoportban nincsenek benne az oltási tervben, hanem a hatból valahol az ötödik kategóriába szuszakolhatók be. Mivel sok emberrel találkoznak a gyerekeken keresztül, nagy a hatásuk a társadalomra, és komolyak a következményei, ha megbetegszenek, szerinte őket – ahogy mindenkit, aki emberekkel foglalkozik, orvosokat, rendőröket, tűzoltókat, szociális munkásokat – a lista elejére kellene sorolni.

Bizonyos helyeken azt mondja a polgármester, hogy aki teheti, ne küldje iskolába a gyerekét. Mendrey László jelezte: vannak helyi kezdeményezések, és ez azért szokatlan, mert rendkívül centralizált rendszerben élünk, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mindent lát, ami az iskolákban van. Nem igaz, hogy nem tudják, hány gyerek hiányzik és hány tanár fertőződött meg. Ugyanakkor a Klik hallgat járványügyben, ezért a helyi elöljárók – akiknek már nincs sok közük az iskolákhoz – próbálnak lépni, és ez szerinte így nem helyes. Szükség volna összehangolt és egységes kommunikációra, tényszerű tájékoztatásra. Arra egyébként van lehetőségük az igazgatóknak, hogy néhány napra vagy egy hétre otthoni munkavégzést írjanak elő a gyerekeknek, de ez viszonylag kevés.

Koronavírus - Digitális tanrend
 
Távoktatás negyedikes tanulóknak az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézetében 2020. március 23-án. Fotó: MTI/Komka Péter

Előre a parraghi úton?

Mendrey László hangsúlyozta: rettenetes módon eltávolodott a magyar oktatásirányítás attól, hogy a diákok tanulják meg használni a korszerű eszközöket, információt tudjanak szerezni, csoportosan együtt dolgozni. Ahogy fogalmazott, nem tévévetélkedőkre kellene felkészíteni a gyerekeket magoltatással, hanem az életre. Hogy ezt a korszerűtlen szemléletet erőlteti az oktatási kormányzat, annak a hátterében szerinte az lehet, hogy érvényesül Parragh László elképzelése, amely szerint minél több gyereket kell a szakmunkásképzés felé terelni. Ezzel olyan fiatalokat képezni, akik csak részfeladatokat tudnak elvégezni, újat tudást elsajátítani sokkal kevésbé. Az is egy mondás volt pár éve, hogy túl sok a gimnázium, nem kell ennyi. Az egyetemeket is most alakítják át, nem tudni, hogy mennyi lesz fizetős közülük, a szakértő attól tart, hogy célként tűzték ki az egyetemi helyek számának csökkentését. A cél valamilyen elitképzés, ami nem biztos, hogy bejön. Szerinte ez hosszú távon mindenképp káros a nemzetgazdaságnak.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép:

Reggeli gyors/Reggeli személy
2021.03.02. 09:00
Műsorvezető: Dési János