„Köszönjük,
Reggeli gyors

Volt cseh külügyminiszter: Hagyjon fel a magyar kormány az orosz politikai játszmákkal!

29/12/2022 07:11

| Szerző: Csenyánszky Judit/Klubrádió

A volt cseh külügyminiszter, Karel Schwarzenberg felszólította Ausztriát, hogy hasson Magyarországra annak érdekében, hogy a magyar kormány vessen véget az Oroszországhoz fűződő politikai játszmájának. Mindeközben az Európai Unió meghátrálásra késztette a vétók terén Orbánt a jogállamisági mechanizmus és a források megvonása segítségével. 

2022. december 29. Reggeli gyors / részlet, Csernyánszky Judit lapszemléje (22.12.29.)
05:30
00:00

2022-ben nem egy jelentős változáson ment át az Európai Unió – igaz, 10 évbe tellett, mire kidolgozták a jogállami mechanizmust, amellyel büntetik is egyik tagállamukat, nevezetesen minket, a jogállami normasértések miatt – írja Zalán Eszter az EUobserver tudósítója. A 10 évet megkoronázó győzelem kicsinek tűnhet, de csak kívülről nézve, mert valójában jelentős politikai vívmány – legalábbis azok számára, akik tényleg komolyan gondolják, hogy a pénzügyi megvonás a következménye egy-egy tagország deviáns viselkedésének. Sőt, az uniós politikusokra oly jellemző képmutatás felett aratott győzelem is egyben.

De mi is történt pontosan? – nézett utána a részleteknek a cikk szerzője. Orbán a legutolsó pillanatban visszatáncolt korábban beharangozott két vétójától – az egyik a globális minimum vállalati adót, a másik pedig az Ukrajnának nyújtott hitelfelvételt akadályozta volna meg. Kezdett ugyanis elfogyni a tagállamok türelme Orbán iránt, miközben Orbán befolyása fokozatosan csökkent, ahogy mutatkoztak a hanyatló gazdaság egyre nyilvánvalóbb jelei. Az Európai Tanácsban – amire még nem volt példa Magyarország ügyében – teljesen egyhangú szavazás született, még a mindig Orbán pártját fogó Lengyelország sem volt képes ellene szavazni. Pedig hát 2012-től sok mindennel próbálkoztak, s amiben a legjobban bíztak, hogy majd működik az ún. csordaszellem, s hogy az Európai Néppárton belül meg tudják győzni Orbánt – nem jött be. Se a kötelezettségszegési eljárás, se a szavazati jog megvonása a 7-es cikkely által. S a mostani döntés meghozásában végeredményben nem kis szerepet játszott az Európai Parlament, amely minden egyes tagállami vezetőre nyomást tudott gyakorolni. Azonban ne tévesszük szem elől, hogy a jogállami mechanizmus nem egy csodaszer. Mert még mindig függ attól, hogy a kormány valóban a feltételeknek megfelelően használja-e fel a pénzeket, hogy az intézmények azokat megfelelően ellenőrzik-e. S az sem kizárt, Orbánék az Európai Bírósághoz fordulnak jogorvoslatért. S ha úgy vesszük, egyelőre Orbán sem vesztett még semmi pénzt.

Vaclav Havel államfő egykori kancellárja, volt cseh külügyminiszter, Karel Schwarzenberg felszólította Ausztriát, hogy beszéljen világosan Magyarországgal és Szerbiával az Oroszországhoz fűződő viszonyukról, hogy vessenek véget politikai játszmájuknak. A Der Standardnak adott interjújában nem kerüli ki a kényes kérdéseket. A külpolitikai prófétának is nevezett Schwarzenberg már 2014-ben azt mondta, hogy a Krím annektálása után Putyin egész Ukrajna elfoglalását tekinti majd politikája legfőbb céljának. Most viszont úgy látja, Oroszország kénytelen lesz lemondani egykori területeiről. Nem mellesleg nagyon buta lépésnek tekinti, hogy Ausztria megvétózta Románia reményteljes schengeni tagságát.

A tőzsdei cégekkel foglalkozó ausztrál Stockhead szaklap 10 éves prognózist adva azt írja, hogy Európa elsőszámú akkumulátor gyártója lesz hazánk. A mostani kapacitás közel hét és félszeresére fog növekedni az akkugyártás: míg 2021-ben 27 GWh (Gigawattóra) volt a kapacitás, addig 2031-re 207-GWh-ra fog ez emelkedni a prognózis szerint. A világ legnagyobb akkugyártója, a kínai CATL 7,5 milliárd dollárt önt az itteni termelésbe, hogy Európát innen elláthassa, de hasonlóan növeli kapacitásait a dél-koreai SK Innovations, a Samsung SDI, hogy az elektromos autókhoz szükséges igényeket teljes mértékben kielégíthesse. S hogy miért ilyen csábító a magyar termelés? A válasz most is az, mint az elmúlt évtizedben: mert olcsó a munkaerő és olcsó a megvásárolható föld is az építkezéshez.

A kínai állami hírügynökség, a Xinhua azt boncolgatja, hogy az Ukrajnában kialakult válság miatt megugró energiaárak és a rekordmagasságba szökő infláció következményeként 2022-es választások eredményeként az olaszoknál és a svédeknél is megvetette lábát a szélsőjobbos nacionalizmus, ahogy Magyarországon is, Lengyelországban pedig továbbra is erősen tartja magát. Nem beszélve Franciaországról, ahol a Le Penék a legerősebb ellenzéki párt lettek. A spanyoloknál is azt mutatja az eredmény, hogy a fiatalok erősen/drámaian hajlanak ebbe a politikai irányba. A trend elég egyértelmű.

Miközben az év végére sok helyen recesszióba fordult a gazdaság, s Brüsszel Európának átlagban mindössze 0.3%-os GDP-növekedést prognosztizál. Az elemzés szerint a kétségbeesett tömegek egyszerű választ akarnak kapni a válságra, amit ezektől az erőktől meg is kapnak, merthogy ők nem is kapizsgálják a probléma komplexitását. A kérdés persze az, lesz-e együttes befolyásuk olyan jelentős, amely megtöri az Európai Unió egységét, integritását és az egymás iránti szolidaritást. Erre a válasz egyelőre bizonytalan.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2022. december 29., csütörtök 08:00
Riporter: Csernyánszky Judit