„Köszönjük,
Reggeli gyors

A pénzügyi nyomás hatékony az Orbán-kormánnyal szemben

27/12/2022 08:13

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Az Európai Bizottság költségvetésért felelős osztrák tagja, Johannes Hahn szerint nem valószínű, hogy jelentősen megváltozna az Orbán-kormány magatartása, de Magyarország nehéz gazdasági keretfeltételek közé került, és szüksége van a pénzre. A magyar kormánnyal szemben a pénzügyi nyomás látszik a leghatékonyabb eszköznek, és ha ez hozzájárul a jogállamiság feltételeinek a megjavításához, az jó dolog.

2022. december 27. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (22.12.27.)
06:01
00:00

„Nincsenek illúzióim Orbánt illetően” – emeli ki a bécsi Der Standard a Johannes Hahn által a lapnak adott interjúban elhangzottak legmarkánsabb kijelentését. Az Európai Bizottság költségvetésért felelős osztrák tagja leszögezte, hogy Magyarország csak akkor jut hozzá a befagyasztott uniós támogatásokhoz, ha megteremti a jogbiztonságot. A 27, mérföldkőként emlegetett feltétel mindegyikét teljesíteni kell, és ezek közül 21 az úgynevezett feltételességi mechanizmushoz kapcsolódik, amely az EU költségvetési érdekeinek a megvédését célozza, és jogállamisági garanciákat követel meg, annak érdekében, hogy ne élhessenek vissza a Brüsszelből érkező pénzekkel.

Konkrétan az integritási hatóságot illetően Hahn megállapította: ezt az intézményt törvényi szabályozással létrehozták ugyan, de a jogkörök még nem száz százalékig tisztázottak. Magyarországgal kapcsolatban – tette hozzá – felmerül az a probléma, hogy a közbeszerzési pályázatok 50 százalékán csak egyetlen pályázó indul, miközben a sorrendben következő uniós országban csupán valamivel 10 százalék fölötti ez az arány. A brüsszeli Bizottságnak az az elvárása, hogy az integritási hatóság független módon tudjon működni, és világosak legyenek a jogkörei.

A helyreállítási alap pénzeit illetően az a helyzet, hogy a számlát megnyitották, de most még semmit nem utalnak, csak akkor, ha megtörténik a teljesítés – hangsúlyozta az EU-biztos, és kijelentette: a brüsszeli bizottságnak nem az a feladata, hogy visszatartsa a pénzt, hanem hogy lehetővé tegye a pozitív kibontakozást. Nem büntetésről van szó, hanem arról, hogy jogbiztonság garantálja az európai pénzek korrekt felhasználását. 

Arra a kérdésre, hogy Orbán vajon folytatni fogja-e jogsértő játszadozását, Johannes Hahn azt válaszolta: nem táplál túlzott illúziókat azt illetően, hogy jelentősen megváltozna az Orbán-kormány magatartása, de – jegyezte meg – Magyarország nehéz gazdasági keretfeltételek közé került, és szüksége van a pénzre. Az EU-biztos szerint a pénzügyi nyomás látszik a leghatékonyabb eszköznek, és ha ez hozzájárul a jogállamiság feltételeinek a megjavításához, az jó dolog.

Putyin retorikája üres fenyegetőzés

A The Atlantic című amerikai magazinban Phillips Payson O’Brian, a skóciai St. Andrews egyetem stratégiai tanulmányokkal foglalkozó professzora az ukrajnai háború nukleáris konfliktussá fajulásának eshetőségét mérlegelő cikkében annak a véleményének ad hangot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök retorikája csak üres fenyegetőzés, ezért nem indokolt, hogy a Nyugat engedményeket tegyen.

O’Brian kitér arra, hogy az atomháború veszélyét hangoztató politikusok közt ott van Donald Trump volt amerikai elnök, aki sok tekintetben táplál rokonszenvet Putyin iránt. Trump egy októberi gyűlésen arról beszélt, hogy azonnali tárgyalásokra van szükség a békés megoldás érdekében, ellenkező esetben eljutunk a harmadik világháborúig, és semmi nem marad a bolygónkból. Az Egyesült Királyságban Dominic Cummings politikai stratéga, a Brexit-kampány megtervezője és fő megvalósítója számít a Putyint megbékíteni akarók legismertebb figurájának. Cummings még márciusban, egyik Twitter-bejegyzésében az 1956-os magyarországi helyzethez hasonlította az ukrajnai háborút, és arra emlékeztetett, hogy annak idején Dwight Eisenhower amerikai elnök nem kockáztatta meg a nukleáris háborút. Nemrégiben pedig úgy vélekedett a brit stratéga, hogy ha Ukrajna vissza tudná foglalni az oroszok által 2014-ben annektált Krím félszigetet, az „belépőjegy lenne az atomháborúba”.

De megemlíti a The Atlantic vendégszerzője a Twittert nemrég megvásároló Elon Muskot is, aki szintén azt állította még októberben, hogy Putyin, ha elvesztené a Krímet, a nukleáris eszközökhöz nyúlna. Fiona Hill Oroszország-szakértő, Trump korábbi tanácsadója ugyanakkor a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy Putyin szerinte üzenetküldésre használja fel Muskot – emlékeztet Phillips Payson O’Brian. A professzor szerint az úgymond békülékenységre hajló közszereplőknek szellemi muníciót szolgáltató, magukat gyakran realistának mondó elemzők drasztikus mértékben túlértékelik az oroszok erejét, holott a valódi realizmus annak felismerése lenne, hogy a nemzetközi közösség számos résztvevőjének közös erőfeszítésével tartják vissza Oroszországot az atomfegyver használatától.

Ha most elfogadottá válik az, hogy egy nukleáris fegyverrel rendelkező állam ezt a nukleáris arzenált területi terjeszkedésre és hódításra használhatja fel, akkor teljesen összeomlanak azok az eddigi erőfeszítések, amelyek az atomfegyverek elterjedését voltak hivatottak megakadályozni. Kisebb országok mind nukleáris fegyverhez akarnak majd jutni, ami teljességgel átalakítaná a nemzetközi viszonyokat, mégpedig a jelenlegi nukleáris hatalmak, köztük például Kína kárára – figyelmeztet a skót elemző.

A közösségi média rendszabályozása csupán európai próbálkozás

Végezetül, ha már szóba került Musk és a Twitter, hadd említsem meg röviden, hogy a Los Angeles Timesban Jacob Mchangama, egy szólásszabadságot hirdető amerikai alapítvány vezetője óva inti az Egyesült Államokat: kerülje el azt a kísértést, amit a közösségi média megrendszabályozására irányuló európai próbálkozások testesítenek meg. Érvelését főként arra alapozza, hogy az eltávolítandó illegális tartalom fogalma rendkívül viszonylagos, azt eltérően értelmezik Európa különböző országaiban is. Franciaországban bírságot szabtak ki olyanokra, akik Hitlerként ábrázolták Macront, Ausztriában és Finnországban büntetőjogi úton üldözik a blaszfémiát, Magyarországon pedig – tiltják az úgynevezett LMBT-propaganda bizonyos formáit.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2022.12.27., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János