Vitézy: A Nyugati-Déli alagút ebben az évtizedben nem lesz kész
2/01/2022 12:11
| Szerző: Klubrádió
Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója a Klubrádióban beszélt az agglomerációs vasúti stratégiáról, az esztergomi vasútvonal fejlesztéséről, és arról, hogy szerinte a kormány és a főváros akkor is tud együtt dolgozni, ha nem ugyanazon az oldalon állnak. Beszélt arról is: a Nyugati és a Déli pályaudvart összekötő alagút távlati terv, nem gondolják, hogy ebben az évtizedben épülni fog.
Vitézy Dáviddal, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatójával beszélgettünk Budapest jövőjéről. (Az interjú még az előtt készült, hogy a kormány december utolsó keddjén a Magyar Közlönyben bejelentette, hogy elfogadta az Európai Unióval közösen kidolgozott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát). Vitézytől először megtudhattuk, mi a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) dolga, szerepe a "kesze-kusza budapesti helyzetben". Afféle ellen-főváros, hogy a nagy pénzeket ő költhesse el? És ha főként agglomerációs stratégiákkal foglalkozik, mit kerestek ott a vezetői a Széll Kálmán téri alagút átadásán? És miért nincs ott az ilyeneken a főváros?
Rengeteg helyen dolgoznak együtt a fővárossal, mondta arra, hogy a BFK "ellenfővárosként" dolgozik. Vitézy azt mondta, hogy az említett beruházás a Magyar Nemzeti Banké, és ő is csak vendégként volt jelen. Szerinte semmi nem kötelezte, de a jegybank a Postapalota tulajdonosaként a köz érdekében megnyitotta az átjárót. "Ezt azonnal birtokba vették az emberek".
Szerinte ez is a városfejleszés része, ezért dolgozott a BFK. Szerinte nincs Európában még egy olyan Budapest nagyságú főváros, a magyar fővároson kívül, ami ennyire független lenne a kerületeitől.
Vitézy a Klubrádiónak elmondta, hogy a BFK Fürjes Balázs államtitkár irányítása alá tartozó állami vállalat, amelynek feladata, hogy menedzselje a kormányzatnak a fővárossal és az agglomerációjával kapcsolatos fejlesztéseit. Ezek közé tartozik az agglomerációs vasúti stratégia, amelynek része a főváros alatti budapesti vasúti alagút, vagyis a Nyugati és a Déli pályaudvar összekötése. Vitézy szerint Budapest vasúthálózata bonyolult, és a pályaudvarok fogadóképessége korlátozott. Ha azonban összekötjük ezeket a vonalakat, sokkal könnyebben sűríthetők a járatok.
Új megállókat kiépítve pedig a budapesti tömegközlekedéshez is könnyebben csatlakozhatnak a vonatozók. Hozzátette, a vasúti alagút távlati terv, nem gondolják, hogy ebben az évtizedben épülni fog.
Hangsúlyozta, a vasútfejlesztési stratégia legalább 20 évre előre tervez, míg az állami költségvetések legfeljebb egy évre. A stratégia legalább három, egyenként 7-8 év alatt megvalósítható beruházást foglal magában.
A kormány célul tűzte ki, hogy minden megyeszékhelyre kétszer kétsávos úton lehessen eljutni, ez Vitézy szerint egy megyeszékhelyet leszámítva meg is valósult. Ez a program körülbelül 3000 milliárd forintba került, Vitézy hasonló költségre számít Budapest fejlesztése esetében a következő húsz év alatt.
A BFK jelenlegi fő tevékenysége a budai fonódó villamoshálózat folytatásáról szóló kormányzati megbízás teljesítése. Magasépítéssel kapcsolatos feladatokat is ellátnak, ilyen az egyetemi kampuszok létesítése. Ezek közül a Moholy Nagy Művészeti Egyetem (MOME) zugligeti kampuszát, a Közszolgálati Egyetem kampuszát, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új budapesti székhelyének tervezését emelte ki. Ezen kívül zöldterület-fejlesztéssel is foglalkoznak, mint az Észak-Csepel keleti csücskében, több ezer négyzetméteres területén tervezett, mindenki számára nyitott közpark létesítése.
Budapest területén belül vannak kifejezetten állami feladatok, mint a vasútfejlesztési ügyek, és vannak olyanok, amelyeket a fővárossal, illetve az egyes kerületi önkormányzatokkal, valamint más szereplőkkel együttműködve kell megvalósítani.
Kifejtette, komplex folyamatról van szó, egy-egy projekt megvalósítása gyakran 7-8 évig tarthat, több választási cikluson át. Ilyenkor elengedhetetlen a főváros, a projektben érintett kerületek önkormányzatai, az agglomeráció és a kormányzati szervezetek együttműködése. Ezek közül például a BKK és MÁV tradícionálisan együttműködni képtelen vállalatok, ezért sok egyeztetéssel jár.
Vitézy szerint közel azonos pártállású kormányzat és városvezetés esetén sem zökkenőmentes a folyamat menedzselése (miközben jelenleg ellenzéki a főpolgármester, Karácsony Gergely).
A korábbi esztergomi vasúti fejlesztés apropóján Vitézy beszélt arról, hogy minden várakozással ellentétben Európa-szerte egyre nagyobb igény mutatkozik a vasúti közlekedés iránt, és ez Magyarországon sincs másként. Hozzátette, az esztergomi vasút fejlesztését követően emeletes vonatokat kellett pályára állítani, mert sokan inkább vonattal utaznak Budapest felé, minthogy autóval próbáljanak "végigvergődni".
A műsor további részében autópályák fejlesztéséről is beszélt Vitézy Dávid.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.12.08., szerda 15:00
Műsorvezető: Fábián László
