„Klubrádió“
Reggeli gyors

Világhírű lett Borkai botránya, tovább gyűrűzik a Huawei-ügy

7/11/2019 07:32

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Borkai Zsolt győri fideszes polgármester botrányai után lemondása is eljutott például az amerikai sajtóig, a Guardian az illiberalizmus erősödését elemzi, a New York Times a Huawei magyarországi térnyerésének, a Voice of America pedig a Budapesten berendezkedő orosz bank tevékenységének kockázatait taglalja. Csernyánszky Judit lapszemléje.

2019. november 07. Reggeli gyors / részlet, Csernyánszky Judit lapszemléje (19.11.07.)
05:22
00:00

Miután túlélte szex- és korrupciós botrányát, és negyedszerre is polgármesterré választották, lemondott Borkai Zsolt – számol be a többi között az amerikai Bloomberg hírügynökség, mivelhogy a nemzetközi sajtó a kezdetektől fogva rajta tartotta szemét Győr első számú vezetőjén. Idézi nyilvános levelét, amelyből azt emeli ki a cikk, hogy erkölcsileg tarthatatlannak vélte a helyzetet, s ez vezetett a végső döntéshez. Az írás szerint az ellenzék a kampányban középpontba állította a Borkait-ügyet, mintegy illusztrálva ezzel a 9 éve kormányon lévő Orbán-kormány morális züllését. 

 
Borkai Zsolt a botrányok kirobbanása után
 


Vajon hová vezethető vissza az illiberális tendenciák megerősödése Kelet-Európában? A liberalizmus halálával magyarázható, amit az átmenet be nem teljesült ígéretei idéztek elő? Esetleg a nyugati modernizáció mímelése? Vagy az integráció helyett a sikertelen asszimiláció az ok? – teszi fel a kérdést a brit Guardian, amely az utóbbi időben egyre többet foglalkozik a szélsőjobbtól eredő populizmus terjedésével, mint globális trenddel. Két nézetet ütköztet egymással az írás. Az egyik szerint – ami Magyarország és Lengyelország példáján mutatható ki a legegyértelműbben - a rendszerváltás utáni fásultság, helyenkénti düh alakult át a felzárkózunk a nyugathoz-narratívával szembeni ellenállássá és szülte meg a szélsőjobb irányából jött populizmust. A másik szerint azonban másról van szó. Noha az igaz, hogy óriási ellentét feszült az 1989-es rendszerváltás ígéretei és a két évtized elteltével megvalósultak között, ami megágyazott a szélsőjobbnak és a demokráciából kiábrándulásnak, de a kettő között még sincs egyenes összefüggés. Mert a demokrácia iránti illúzióvesztés nálunk sem volt súlyosabb, mint bármelyik más uniós országban. Elzbieta Korolczuk, a lengyel származású szociológus szerint a liberális demokrácia és a neoliberalizmus közti különbséget nem lehet nem észrevenni. Mert például a lengyelek zöme a ’70-es években a svéd jóléti államról álmodozott, ami együtt járt volna az egyéni és a gazdasági szabadság kivívásával. Ehelyett egy az amerikai-szerű modellhez jutottak el, amelyet a társadalmi egyenlőtlenség, valamint a tőke dominanciája jellemez a munkával szemben. Nem vették figyelembe azt az erősödő nemzetközi ultrakonzervatív vonulatot sem, amely a Kelet tükrében szereti láttatni magát, és mint ilyen, szembeszállt a Nyugat nemi egyenlőséget hirdető forradalmával és liberalizmusával is. Ezek az ultrakonzervatívok testesítik meg a nyugati szélsőjobbosokat.

 
populizmus (kép: Flickr.com)
 


Második napja folyamatosan téma a Huawei magyarországi engedélye az 5G-s hálózat kiépítésére. A New York Times is részletesen beszámol az idáig vezető útról. Arról, hogy az Egyesült Államok hiába figyelmeztetett, hogy ezzel a kínai cég, amely a globális piac egy számottevő részét már a markában tartja, a technológiát csak kiskapunak használja ahhoz, hogy utat nyisson kémtevékenységéhez. Kína ezeket a vádakat tagadja. De nemcsak Kína, hanem Magyarország is, amiről Szijjártó Péter tett bejelentést. Majd Orbán Viktor egyre szélesedő kínai gazdasági-kereskedemi kapcsolataira hívja fel a figyelmet a cikk, amely emellett a németek és a Huawei viszonyát is példának hozza fel. Ugyanis a német cégek tesztelték a biztonsági kockázatokat, és épp a Budapesten járt német külügyminiszter, Heiko Maas jelentette ki, már kétségei vannak afelől, hogy a Huawei építse ki hazájában az 5G-s mobilhálózatot.

A Voice of America, Amerika Hangja orosz nyelven megjelentett cikke az oroszként elkönyvelt Nemzetközi Befektetési Bank kapcsán figyelmeztet arra – alapvetően a magyar ellenzék érveit felhasználva –, hogy a Moszkvából szeptemberben végleg Budapestre költözött bank valójában Vlagyimir Putyin trójai falova. Ami egyrészt azzal fenyeget, hogy Oroszország politikai befolyását a pénzintézeten keresztül tudja tovább növelheti Közép-Európában, illetve, hogy hírszerzőknek ad otthont. Ráadásul kilenc amerikai képviselő Budapesten járva arra is utalt, hogy ez lesz az orosz titkosszolgálat egyik „különítménye”. Hétfőn pedig az amerikai nagykövetség Budapesten adott ki ehhez hasonló figyelmeztetést. A cikk megjegyzi, hogy az igazgatótanácsi tagok között ott találjuk azt a Boros Imrét, aki a „kommunista érában” hírszerzőként dolgozott. Miközben a magyar kormány tagadja ezeket a felvetéseket, és arra hivatkozik, hogy a bankon keresztül akar a világ pénzpiacának központi szereplője lenni, addig a cikk szerint felmerül a gyanú, hogy a bank által kibocsátandó hitelek Orbán üzleti partnereinél fognak kikötni.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Borkai Zsolt/Facebook

Reggeli gyors / Nemzetközi lapszemle
2019. november 7., csütörtök 07.00