„1%
Belső közlés

Vida Kamilla: Ez a kiadó társadalmi szerepet vállal

26/06/2022 19:01

| Szerző: Pályi Márk / Klubrádió

A Klubrádió honlapján minden hétvégén közzéteszünk egy verses vagy prózai felolvasást Belső közlés című irodalmi műsorunk felvételei közül. Ma rendhagyó módon Vida Kamilla eredetileg Tükörfordítás c. műsorunkban elhangzott, Ez a kiadó társadalmi szerepet vállal és Móricz Zsigmond című verseit hallgathatják meg Horváth Julianna színművésznő előadásában.

2022. június 26. Belső közlés (2022. június 27., hétfő 20:00) Vida Kamilla: Ez a kiadó társadalmi szerepet vállal
02:42
00:00

A csoportosulásokba tömörülő fiatal újbaloldali értelmiségiek egy része számára szinte kultikus eseményszámba ment Vida Kamilla Konstruktív bizalmatlansági indítvány című kötetének tavalyi megjelenése. A szerző Belső közlés című zenés irodalmi műsorunk vendége is volt – az akkori karantén miatt telefonon keresztül. Az adásban három versét is felolvasott a könyvből, valamint olyan zenéket is választott, amelyek a verseskötet szövegeivel is kapcsolatban állnak. Mától azonban két olyan versét is meghallgathatják itt, a Klubrádió honlapján, amelyek egy évvel később, idén februárban hangzottak el kulturális tényfeltáró és ismeretterjesztő műsorunk, a Tükörfordítás adásában, amely Vida Kamilla mellett két másik pályakezdő, társadalmilag kritikus fiatal költő, Locker Dávid és Purosz Leonidasz líráját is bemutatta. Az adásban Melhardt Gergő ugyancsak fiatal irodalomkritikus segített értelmezni a költészetükkel összefüggő kérdéseket, pl. játékosság és kontrollálás határterületét, vagyis hogy amikor a költő azt írja versében, hogy „ez nem egy vers, nem lehet összevissza hazudozni”, akkor vajon meg tudja-e határozni az olvasó számára a befogadás módját, vagy a helyes olvasat szerzői eldöntése kudarcra van ítélve.

2022. június 26. Belső közlés (2022. június 27., hétfő 20:00) Vida Kamilla: Móricz Zsigmond
01:01
00:00

A Tükörfordítás adásában a stúdió másik értelmezést segítő vendége Turi Tímea költő és kiadói szerkesztő volt, aki nevesítés nélkül Vida népszerű, az eredetileg a pályakezdés küszöbén álló szerkesztők által készített Nincs című folyóiratban megjelent Ez a kiadó társadalmi szerepet vállal, kezdetű versében is szerepel: a Magvető kiadó szerkesztőivel való megbeszélését, saját irodalmi kanonizációjával kapcsolatos fenntartásait tárgyalja a versében karakán éllel. Az önkritikus szerző azt írja magáról, „prédikálhatok”, „ez a kötet rólam szól, nem rólatok”, amivel saját személyisége mellett pályatársai rossz mintáira is reflektál. A Partizán nevű YouTube-os csatorna szerkesztőjeként is dolgozó szerző kötetét munkatársa, a csatorna alapítója, Gulyás Márton mutatta be, amelynek felvételét erre a hivatkozásra kattintva is megtekinthetik, a verseket pedig a hangsávok lejátszás gombjaira kattintva tudják meghallgatni Horváth Julianna színművésznő a versnyelvet kiválóan visszaadó előadásában, és lejjebb görgetve szövegesen is elolvashatják, az első verset nem a folyóiratközlésnek, hanem a kötetben megjelent változatnak megfelelően tördelve.

A versek eredeti, írott változata:

Ez a kiadó társadalmi szerepet vállal,

mondta jelentőségteljesen,
mielőtt az összeizzadt fotelből
visszakérdeztem volna, hogy ez mégis mi a faszt jelent.
Hozzátette: nekünk fontos, hogy legyenek verseskötetek.
Lerakta elém a sorozat eddig megjelent darabjait Röhrigtől
Kállayig, mint a kihajtható legyezős skálát
szobafestés előtt:
válasszak majd színt.

Rendben, választok majd,
elküldöm az adó- és tajszámomat,
a kéziratot október végéig, és a színt is, persze.
Ez a kiadó társadalmi szerepet vállal,
mondogatom magamban, sétálok át a nyolckeren,
a Dankótól a Rákócziig, társadalmi szerep,
mire a Csigába érek, már tényleg talpig izzadok.
Egy barátnőmmel ebédelek, boldog,
szereti a barátja, hogy vagy, kérdezi,
ja, semmi, voltam aláírni a Magvetőben, épp
társadalmi szerepet vállalok.
Kérek egy menüt, gazpacho krémleves,
bulgur, 1.890.-, szóda ingyen. Hogyne lennék boldog,
hát itt vagyok, magvetős szerző vagyok,
a versek fontosak, én is fontos vagyok,
társadalmi szerepet vállalok.

Csak ezt a rohadt színt, ezt el kell dönteni,
ha szerencsém van, megveszik háromszázan,
Facebook-ismerősök, szakmabeliek,
véletlen karácsonyi ajándék, gimis barátnők, gondolom.
A szakmabeliek, ők fontosak, ők megveszik,
megveszik és elolvassák, és megkérdezik, hogy ez
ilyen közéleti költészet, és ha igen, mi végre.

Bólyi vagyok, tanár szülők gyereke, ha jól gondolom,
és azok a versek nem lettek kiszedve, ez már kiderült
(még bármi lehet).
Itt ülök ebben a fotelben,
én is eljutottam idáig, lesz színem
nekem is.
Ez nagy dolog. Nagy dolognak tűnik. Szakmabeli vagyok.
Prédikálhatok. Társadalmi szerepet vállalok.

Társadalmi szerepet vállalok.
Ez a könyv rólam szól, nem rólatok.

Móricz Zsigmond

Egyébként nem kellett volna előre inni a medve bőrére,
az előző szöveget ugyanis még
az eredményhirdetés előtt írtam,
és nem kaptam meg végül az ELTE ösztöndíját.
2020 nyarán a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat viszont igen,
ezt nem dicsekvésből mondom, hanem mert a szerződés
alapján ezt a tényt itt is fel kell tüntetnem:
A szerző a mű megírásának idején
a Petőfi Irodalmi Múzeum Móricz Zsigmond-ösztöndíjasa volt.
Ez nem egy vers, csak ha már
szóba hoztam az ösztöndíjkérdést,
akkor logikusabb ezt egy helyen megbeszélni.
Amúgy megjavultam, amióta azt a verset írtam,
már nem költök annyit cigire az ösztöndíjamból,
amennyit anno költöttem volna.
Ezt anyukámnak is üzenem,
megnyugtatásul. Ne aggódj, ez nem egy vers,
nem lehet összevissza hazudozni.