„1%
Galaxis kalauz

Üzenetek közutakon, gesztusokban, sorok között

26/09/2020 19:22

| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió

A Galaxis kalauz 106. epizódjában közlekedési táblák történetétől a kommunikáció nem verbális kiegészítőin át a hazai szamizdatig vezetett az út.

2020. szeptember 23. Galaxis kalauz (2020. szeptember 23., szerda 15:00)
45:35
00:00
Műsorvezetők: Timár Ágnes, Lay Viktória Szerkesztők: Timár Ágnes, Lay Viktória
Néhány hete egy egészen hosszú asszociációs láncba kezdtünk. Nem csak egy adás jutott el különböző állomásokon keresztül a megoldásig, hanem átíveltek a témák, ahogyan észrevehették. A hazai vízi világ vizsgálatától, a hajómakett készítésen és a drónfelvételek filmes felhasználásán át eljutottunk a századfordulós járdákig, majd az esküvői ruhák történetéig, hogy aztán megnézzük, milyen változásokon ment keresztül a vallás az elmúlt évszázadok során. Az előző adás ott zárult, hogy milyen jelzéseket kaphatunk és adhatunk egy párkapcsolatban, egyáltalán vannak-e jelzések, amelyekre ügyelnünk kell. Az e heti műsorban elsőként olyan jelzésekkel foglalkoztunk, amelyek betartása kötelező, és nem mellesleg a saját érdekünkben is ajánlott.

Rácz Tamás, az Ésszerűbb Közlekedésért Egyesület elnöke arról beszélt az interjúban, hogy mióta használnak a közúti közlekedésben különböző táblákat, felfestéseket, és hogy ezek kihelyezése milyen szabály szerint történik. Elmondta, a céljuk mindig a közlekedés könnyítése, ezért pontosan számítják ki, mely táblát hova, milyen magasra helyeznek ki, illetve azok milyen információkat tartalmazzanak.

Rácz Tamás hozzátette, egyre jellemzőbbek a ledes fényjelzések, és egyáltalán a gépesített útjelzés, főleg az autópályákon. Elmondta, nem is annyira a távoli jövő az, hogy az országutakon, ami csak lehet önműködő lesz.

Milyen egyszerű lenne, ha az útjelző táblákhoz hasonlatos egyetemes jeleink lennének, amelyeket a kommunikációban 100%-osan biztosítva a félre nem értést használhatnánk. Kivédve későbbi konfliktusokat, a másik fél esetleges megbántását vagy félrevezetést.

Az embernek azonban van egy olyan jó szokása, hogy nem csak szavakkal, hanem kézzel-lábbal is kommunikál. Néha egy nem megfelelő időpontban felvillanó mosoly, vagy egy véletlenül elcsípett sóhaj egészen más irányba vihet egy beszélgetést, és hosszú magyarázkodásra készteti az elkövetőt.

Hogy ezek a verbális kommunikációt kiegészítő nem verbális viselkedések honnan erednek, és vajon csak az ember rendelkezik-e velük, erről beszélt a műsor folytatásában Siklaki István. A szociálpszichológus elmondta, bár a nonverbális kommunikációra a beszéd megjelenése előtt volt szüksége az embernek, azért velünk maradtak a különböző mimikák, gesztusok, amelyekkel hangsúlyozni tudjuk a mondandónkat. A szakértő hozzátette, ezeknek a használata szinte mindig tudattalan, értelmezésük pedig ösztönös.

Az interjúban arról is szó volt, hogy háziállataink is képesek konkrét üzeneteket közölni velünk.

A műsorból az is kiderült, hogy 2013-ban részletekbe menően vizsgálták a kutyák információközlési szándékát japán kutatók. Arra jutottak, hogy a kutyáknak nem csupán a farkuk mozgása árulkodik érzelmeikről, hanem a szemöldökük is, sőt egész pofájuk mimikája beszédes.

A szagamiharai Azabu Egyetem állativiselkedés-szakértői nagysebességű kamerákkal vették filmre kutyák pofareakcióit, majd lelassították a felvételeket az alapos tanulmányozáshoz. Rájöttek, hogy ha az ebek meglátják gazdájukat, akkor hajlamosak felvonni a jobb szemöldöküket, de csak fél másodpercre. Ha idegennel találkoznak, akkor a bal fülüket kissé hátramozdítják. A megfigyeléshez 12 kutyát használtak.

A műsor folytatásában visszakanyarodtunk az ember tudatos kommunikációjához, konkrétabban annak egy speciális, az irodalomban megjelenő formáját vizsgáltuk. Olyan művekről volt szó, amelyek titkos üzeneteket rejtenek, és olyan korokról, amelyek az írásnak erre a módjára kényszerítették az írókat. László Ferenc kulturtörténész egészen az epigrammák koráig nyúlt vissza a történelemben, és onnan is említett példákat arra, ha a szerző üzenni akart valamit. Hozzátette a XIX. században is nagyon jellemző volt, hogy egyes irodalmi alkotásokban az átlag olvasó számára érdektelen mondatok, egy konkrét személynek fontos információt jelentettek. László Ferenc elmondta, nem csak személyes üzenetekkel találkozhatunk természetesen. A rendszerváltás előtti évtizedekben általában a politikai helyzetre utaló, afféle sorok között megbújó mondanivalókból rengeteget találhatunk.

szamizdat

Az interjúban szóba került a szamizdat jelensége is, amelynek alapját a korábban említett rejtett üzenetek adták. A műsor végén kitértünk a hazai megjelenésére is. A magyar szamizdat irodalom vagy hazai szerzők munkája, vagy külföldön készült magyar, illetve külföldi szerzők írásainak hazai terjesztése volt. Rengeteg neves író vett részt a mozgalomban, de bármilyen regényesnek is tűnik ez ennyi év távlatában, a szólás szabadságának korlátozása nemcsak az írói működésüket, de a mindennapi életüket is megnehezítette.

A rendszerváltozás többek között azt a reményt hozta el, hogy ilyen helyzetbe nem kerülhetnek azok, akik szólni akarnak.

 

Galaxis kalauz
2020. szeptember 23. szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes