„Köszönjük,
Reggeli gyors

Újabb NATO-erők telepítése Magyarországon is szóba kerülhet

8/02/2022 07:50

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Kamasz László

Mindmáig viszonylag kevés nyugati NATO-katona tartózkodik a balti államokban, Lengyelországban, valamint Romániában és Bulgáriában. A NATO azt mérlegeli, hogy hosszú távra megnöveli katonai erejét keleti tagállamaiban. Kárpáti János lapszemléje.

2022. február 08. Reggeli gyors - részlet 22.02.08. Kárpáti János lapszemléje
05:51
00:00
A NATO azt mérlegeli, hogy hosszú távra megnöveli katonai erejét keleti tagállamaiban - írja a Reuters. A hírügynökség idézi Jens Stoltenberget, az atlanti szövetség főtitkárát, aki szerint döntés egyelőre nem született erről. A tagországok védelmi miniszterei a jövő hét közepén tanácskoznak, miután a nyugati kormányok felszólították Moszkvát, hogy vonja vissza erőit az ukrán határ közeléből. Mindmáig viszonylag kevés nyugati NATO-katona tartózkodik a balti államokban, Lengyelországban, valamint Romániában és Bulgáriában - és őket is állandóan cserélik, így jelenlétük a hivatalos NATO-szóhasználat szerint folyamatos ugyan, de nem nevezhető állandó jellegű ott-állomásoztatásnak. A Reuters tudomása szerint ezen a héten az észak-carolinai Fort Braggből 1700 amerikai katonai indul Lengyelországba, főként a 82-es légideszant hadosztályból. A hírügynökség utal arra, hogy esetleges újabb NATO-erők telepítése Magyarországon, illetve Szlovákiában kerülhet szóba.

Ukrán válság
Jasionka, 2022. február 7. Az amerikai 82. légi szállítású hadosztály katonái és járművei a délkelet-lengyelországi Rzeszów-Jasionka repülőtéren 2022. február 7-én. A katonák a NATO keleti szárnyát erősítő küldetés kapcsán érkeztek Lengyelországba. MTI/EPA/PAP/Darek Delmanowicz
 
 

Most pedig nézzük Daniela Schwarzernek, a Nyílt Társadalom Alapítványok európai és eurázsiai igazgatójának a cikkét, amely a Politico amerikai lap és portál európai kiadásában jelent meg, és amely azt állítja címében, hogy Európának, ha szembe akar szállni Kínával, ezt a saját háza táján kell elkezdenie.

A szerző megállapítja, hogy egyáltalán nem magától értetődő az Európai Unión belül a Pekinggel szembeni egységes álláspont kimunkálása. "Van néhány olyan kormány a tömbön belül, amely nem csupán a prosperálás kulcsának tartja a Hszi-csin Pinggel való szoros viszonyt, hanem ideológiai ágytársának is tekinti a kínai elnököt” - fogalmaz, és hozzáteszi: "az EU nem volt képes megakadályozni az elmúlt évtizedben a demokrácia visszaszorulását saját tagjainak körében, és ez nagyban megkönnyíti Kína dolgát: Pekingnek csak egyetlen egy uniós tagállamot kell találnia ahhoz, hogy megtörje az összhangot, és nagyon is jól tudja, hogy ezt miként kell tennie. Csak meg kell nézni Magyarországot”.

Orbán Viktor KínábanA Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b), valamint Hszi Csin-ping kínai államfő és felesége az Egy övezet, egy út kezdeményezés második nemzetközi fórumának gálavacsorájára előtt Pekingben 2019. április 26-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
 

Magyarország - folytatódik a Politico cikke - a legmegdöbbentőbb példája annak, hogy mennyire fogékony lehet egy EU-tagállam Hszi barátságos közeledésére, nem utolsó sorban a kínai elnök vezetői stílusát illetően. Daniela Schwarzer szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi elnök között végül is sok közös pont található, így a politikai ellenvélemények elnyomását, valamint a nacionalista érzelmek szítását tekintve.

Magyarország emellett a kínai befektetések legnagyobb közép- és kelet-európai célpontja, Budapest pedig jelenleg a Huawei európai logisztikai ideggóca - olvasható a Politicóban, majd a szerző ismerteti a Belgrád-Budapest vasútvonal és a Fudan egyetem budapesti campusának a tervét, valamint megírja, hogy tavaly októberben Magyarország megállapodásra jutott a kínai támogatást élvező Ázsiai Infrastruktúra-beruházási Bankkal olyan kölcsönről, amely az egészségügyi rendszer javítását célozza, és amely a bank első ilyen jellegű Ázsián kívüli hitelkihelyezése.

Lerakták a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének Kiskunhalas, 2021. október 15. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b2), Tomislav Momirovic szerb építésügyi, közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszter (b4), Csi Ta-jü, Kína budapesti nagykövete (b3), Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója (b5), valamint Font Sándor (b) és Bányai Gábor (b6) fideszes országgyűlési képviselők a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének kiskunhalasi alapkőletételén 2021. október 15-én. MTI/Rosta Tibor
 

Schwarzer kitér arra is, hogy a kínai nemzetvédelmi miniszter, amikor tavaly a NATO-tag Magyarországon járt, Kína azon hajlandóságáról beszélt, hogy "új szintre emelje” a két ország hadserege közötti kapcsolatokat. Emellett Magyarország ígéretet tett arra, hogy gyártani fogja a Sinopharm COVID elleni kínai oltóanyagot, annak ellenére, hogy az nem kapott engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől.

A szoros érdek-összefonódás a cikk szerint már kezd kifizetődni Kínának, és Peking sikeresen akadályozza a koherens uniós külpolitikát: nem sokkal a kínai védelmi miniszter látogatása után a magyar kormány megvétózta azokat az EU-állásfoglalásokat, amelyek elítélték a hongkongi demokráciapárti tiltakozók folytatódó elnyomását. Budapest azt is kilátásba helyezte, hogy meggátolja azokat az uniós szankciókat, amelyeket a Hszincsiang tartománybeli ujgurok ellen elkövetett emberi jogi jogsértések miatt rónának ki vállalatokra és természetes személyekre.

Fotó: Klubrádió/KaLász
 
 

A Politico vendégszerzője hangsúlyozza: a kollektív európai döntéshozatali mechanizmus lassúsága azzal fenyeget, hogy ellehetetlenül a stratégiai megközelítés. A magyar és a lengyel kormány, miközben magára vonja az Európai Bizottság haragját az EU alapelveinek aláásása miatt, egyre szorosabb kapcsolatokat épít ki Kínával, és ezzel emeli a tétet. Amikor azzal fenyegetik őket, hogy felfüggesztik az uniós helyreállítási alapok folyósítását a jogállamiság elleni támadások miatt, életképes B-terv lehet az olyan alternatív források igénylése, amelyek nem "pántlikázott” hitelről, illetve beruházásokról szólnak.

Az európai kormányok, amelyek eddig nem választották a Kínával való nyílt konfrontáció útját, hanem ehelyett - például az új befektetés-átvilágítási mechanizmus révén - legalább a saját érdekeik és szuverenitásuk megvédésére törekednek, amennyiben komolyan meg akarják fékezni Kína befolyásának a növekedését, akkor először is Kína feltételezett szövetségeseivel kell kezdeniük valamit, azokkal, akik vonzónak találják a kínai rendszert - vélekedik Daniela Schwarzer, a Nyílt Társadalom Alapítványok európai és eurázsiai igazgatója. Ezzel kapcsolatban bátorítónak tartja azt a tényt, hogy a visegrádi négyek közül két országban - a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában - kiszavazták a hatalomból az autoriter vezetőket.

Az új cseh kormányfő kinevezésePetr Fiala, a cseh Polgári Demokratikus Párt elnöke sajtóértekezletet tart, miután Milos Zeman cseh államfő kormányfővé nevezte ki a közép-csehországi Lányban 2021. november 28-án. MTI/EPA/Martin Divisek
 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2022.02.08., kedd 06:00
Riporter: Kárpáti János