Tóth Zoltán: A Tisza Párt előválasztása a jövőbe mutató új politikai intézmény

Tóth Zoltán választási szakértőt a Megbeszéljük szerdai adásában először arról kérdeztük, szerinte mennyit számít, hogy a nagypolitikában ismeretlen a Tisza párt frissen bemutatott jelöltjeinek nagy része. Felidézte, az 1990-es, rendszerváltó országgyűlési választásokon az egész országban ismert Pozsgay Imrét legyőzte egy akkor szinte ismeretlen fideszes, Szájer József, „akiről még nem tudhatta senki, hogy ő a jövő alkotmányírója lesz”.

De akkor 189 volt az egyéni választókerületi képviselők száma, a Fidesz jelöltjeit sem ismerte senki, és az országos listáról is legfeljebb egy-két-három embert, mondjuk talán a mai miniszterelnök volt az ismert személy. Tehát a választásnál nem ez az elsődlegesen irányadó, hogy országosan mennyire ismert a személy, sokkal inkább a helyi ismertségnek van nagyobb jelentősége.

A másik nagyon fontos elem, hogy mi az a politika, amit képvisel az illető. Ezt a politikát pedig egy párt jeleníti meg. A pártokra szavazásnál, és ez teljesen elterjedt a világon, már rég nem a racionalitás az irányadó, nem az, hogy mi szerepel a pártprogramban, ha úgy tetszik, mik a szakpolitikai elemek, amikre szavazni kell, hanem teljes egészében érzelmi alapokon történik a szavazás. Azt azért nagyon figyelembe kell venni, hogy jelenleg a Tisza párt döntően érzelmi alapokon szerzi a szavazóbázisát, és ehhez tegyük hozzá, hogy az a legalább másfél millió ember, aki a Fideszre fog szavazni, az sem szakpolitikákat támogat a voksával.

„Egy országgyűlési képviselőjelöltnek az egyéni választókerületben kell, hogy valamelyest ismert legyen, és az országos tartalmat pedig a pártelnök sugározza ki magából” – összegezte Tóth Zoltán.

Kitértek a Tiszának az önkéntes jelöltállítási folyamatára is. A szakértő szerint Magyar Péternek ez az elgondolása politikai innováció. Előválasztás volt korábban is, csak azok az előválasztások két alapvető különbséget mutattak. Az egyik, hogy az egy többpártrendszerre kitalált előválasztási rendszer volt, a másik, hogy az előválasztásnak a korabeli rendszerét a lakosság nagy része támogatta, azonban a pártelnököknek nem nyerte meg a szimpátiáját, ezért csak olyan tessék-lássék csinálgatták a saját szavazóbázis nyomására az előválasztást. Ezért lettek sikertelenek ezek az előválasztások, kivéve azt, amelyen Karácsony Gergely győzött.

Kiemelte: ez az előválasztás, ez a politikai szabadságjogok alapján megtartott intézmény megtöri a pártelnököknek a rendszerváltás óta kialakult feltétlen uralmát a jelöltek fölött. Itt az emberek, a választópolgárok, ha korlátozott módon is, de beleszólhatnak abba, hogy ki legyen a jelölt. Ez még nem teljesen valósult meg, hiszen ugye még Magyar Péter is fenntartotta magának a vétójogot – fűzte hozzá. Tehát ez korlátozott, de az elvi áttörés megtörtént; Magyar Péteréknek ez az intézménye egy kétpártrendszer-kialakulás folyamatában a jövőbe mutató új politikai intézmény.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)