„Zajlik
Reggeli gyors

Tanársztrájk: ahogy az alapjognak utat ad a bíróság, a kormány azonnal erőből letöri

14/02/2022 11:38

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

A kormány a múlt pénteken megpróbálta elijeszteni a pedagógusokat a munkabeszüntetéstől, azzal, hogy gyakorlatilag csak úgy engedi őket sztrájkolni, ha kötelező elégséges szolgáltatásként pont ugyanazt csinálják, mint általában, de azt ingyen. A jogvédő szerint a szakszervezeteknek nem jogi úton, hanem másképpen kell ellenállniuk.

2022. február 14. Reggeli gyors - részlet 22.02.14. Zeller Judit
06:51
00:00

A múlt pénteken egyeztettek volna egymással a pedagógusszakszervezetek és a minisztérium a sztrájk alatt kötelezően nyújtott elégséges szolgáltatásról, de a találkozót a kormány lefújta és egy rendeletet hozott arról, mit kell a sztrájkoló pedagógusoknak csinálniuk. Röviden: dolgozzanak, de ingyen. Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért magánszféra projektjének a vezetője szerint a rendeletben elégséges szolgáltatásként olyan munkát határoznak meg, ami gyakorlatilag teljes munka. Az érettségizőknek 100%-ban kell biztosítaniuk az oktatást, a többi gyereknek is 50%-ban, illetve a gyerekfelügyeletet is teljes egészében kell ellátniuk, mintha sztrájkmentes lenne ez az időszak.

Sajtótájékoztató a figyelmeztető pedagógussztrájkról
 
Sajtótájékoztató a figyelmeztető pedagógussztrájkról
 
Budapest, 2022. január 31. Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke (b) és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja közös sajtótájékoztatót tart a Hősök terén 2022. január 31-én. A háttérben Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás, a PSZ alelnökei és Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi elnöke (b-j). Országosan az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok kevesebb mint egyötöde, valamivel több mint 20 ezren vettek részt a hétfői figyelmeztető sztrájkban. MTI/Soós Lajos
Fotó: Soós Lajos
 

Zeller Judit szerint meg lehet támadni ezt a jogszabályt, például a magyar Alkotmánybíróság megnézheti, hogy a kormányrendelet összhangban van-e az alaptörvényben biztosított sztrájkjoggal, illetve nemzetközi fórumokhoz, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához lehet fordulni.

"Alaptörvényi szintű deklarációról van szó, továbbá Magyarország továbbra is nemzetközi egyezmények tagja, amik kimondanak ilyen értékeket és jogokat, de a praktikus megoldás, valószínűleg nem a jogi út lesz, hanem olyan ellenállási módok, amiket a szakszervezetek ki fognak találni".

Ha a tanárok sztrájkolnak, annak Zeller Judit szerint lehetnek munkajogi következményei, akár elbocsátás is, "bár itt nevetséges erről beszélni, mert nem fognak 20 ezer pedagógust elbocsátani". Az iskolák kártérítési igénnyel élhetnek, "de ebben a szektorban nagyon nehéz meghatározni, hogy milyen kár érte a munkáltatót". Mindenesetre az egyébként is megosztott a pedagógusok közül is sokakat elbizonytalanított a kormányrendelet. 

Zeller Judit szerint az elijesztést is szolgálta. "Az erőből való jogalkotást jelenti, hogy ha más módon nem remélhető, hogy a kormánynak adnak igazat, például a bíróság ugyanakkor dönthet úgy, hogy jogszerű a sztrájk, azt erőből le lehet tarolni egy ilyen veszélyhelyzeti kormányrendelettel". Ugyanakkor nem csak a pedagógusok, hanem sok szülő is kiállt mellettük, és olyanok is, akik nem értintettek közvetlenül: "nagy társadalmi támogatottsága volt" - állapította meg. 

Tavaly nyáron volt már egy hasonló húzása a kormánynak, emlékeztetett a jogvédő, amikor a légiirányítók akartak sztrájkolni, és még egy jogerős bírósági döntés is megengedte azt, akkor rögtön hozott egy veszélyhelyzeti rendeletet a kormány, hogy mégsem lehet nekik sztrájkolni. Ahol egy kis esélye van annak, hogy a bíróság szabad utat ad az alapjoggyakorlásnak, azt azonnal egy erőből rendelettel vagy jogszabályalkotással letöri a kormány