Szuperegyetem: a hallgatók nincsenek elragadtatva

A 24.hu úgy értesült, miután Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tárcájához került a felsőoktatás, ismét felvetődött a budapesti egyetemek összevonásának terve. Az ELTE, a BME és a Semmelweis Egyetem összevonásával jöhetne létre a Budapest University, legalábbis ez volt Orbán Viktor 2014-es terve, amelyet a jelek szerint most leporoltak. Az ELTE-n már értesítették a karok vezetőit, akik nem örülnek, mert ez az átszervezés szinte biztosan a humán és társadalomtudományos szakok oktatói és hallgatói létszámának csökkentésével járna.

Nemes cél, hogy egy magyar egyetem kerüljön a legjobbak közé, de egy ilyen összevonásnál mindenképpen figyelni kellene arra, hogy nem csak pozitív hatásai lehetnek – a rangsorpontszámokra sem, nem garantálható az elit pozíció a HÖOK vezetője szerint. A három egyetem összevonása nem jelentené, hogy egy elit rangsorban akár a top 100-ban végeznének. Az intézmények költségvetését alapul véve csaknem 200 milliárdot kellene kezelni, ami nem kevés pénz, és nem lenne rá kevesebb oktató.

Murai László kiemelte, hogy szerintük a felsőoktatásban még sok területen lehetne érdemi előrelépést elérni, ezt a koncepciót sem utasítják el, de egyelőre ők is csak a sajtóból értesültek a tervekről. A HÖOK elnöke úgy véli, hogy egy ilyen összevonás esetén az egyetemeknek pluszt forrást kellene bevonniuk és valószínű, hogy a költségvetésből is többet fordítanának az új intézmény fenntartására.

A HÖOK elnöke a Reggeli Gyorsban arról is beszélt, hogy tárgyalni szeretnének az illetékes minisztériummal a nyelvvizsgarendeletről. Eszerint 2020-ban már csak azok jelentkezhetnek felsőoktatási intézményekbe, akik középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, Murai László szerint ennek aggasztó következményei lehetnek, és találni kellene egy kompromisszumos megoldást.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: Flickr.com