Szociális érzékenység, mint politikai eszme – 65. epizód
19/01/2025 17:50
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A Mozgóképizmusban folytattuk annak vizsgálatát, miként alakult ki a szociális alapú politizálás Németországban, a 19. század közepén. Marx és Engels munka és baráti kapcsolatát vettük legutóbb górcső alá.
Persze azt is tisztáztuk, hogy az számított bűnnek, amit az állam annak nevezett. Ezek között volt olyan abszurd rendelet is, miszerint, ha valakit háromszor azon kapnak, hogy skót szoknyát visel, börtönnel büntetik.
Ebben az időben a gyarmatosító Anglia, börtön helyett gyakran Ausztráliába küldte a rabokat, akik a rájuk kiszabott kötelező munkával, építkezéssel, növénytermesztéssel az ottani új, nyugati világ alapjait tették le. A történész megjegyezte, az elkövetett bűncselekmény gyakran háttérbe szorult az illető származása mellett; az íreket például mindig ferde szemmel nézték.
Voltak a rabok között prostituáltak, géprombolók, és politikai elitéltek is, mondta el Paár Ádám.
Az exportált „bűnök” jól mutatták, hogy az öreg kontinensen még mindig megélhetési gondokkal küzdenek az emberek. A düh és az erőszak mellett pedig az értelmiségi osztály által egy régi-új eszme is lassanként megmutatta magát. Az egykori legenda a kommunizmusról megvalósulni látszott. Ahogy általánosságban egyre több embert foglalkoztattak a szociális kérdések. A gyakorlati megoldásokat keresve több tanulmányt is közölt Karl Marx a kapitalizmusról, és kevesebb értekezése a kommunizmusról, a szocializmusról is. Mindezzel együtt ő maga nem volt se kommunista, se szocialista.
Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemező Központ munkatársa a 65. epizódban többek között bemutatta, melyek voltak a főbb különbségek Karl Marx és Friedrich Engels alsóbb társadalmi rétegekhez való viszonyában.
Utóbbi bármennyire érzékeny volt is szociálisan, a kor sztereotípiáit, például az írekről terjedő hazugságokat nem kérdőjelezte meg. Marx ennél nyitottabban kutatott.
Továbbra is Az ifjú Karl Marx című történelmi film volt a beszélgetésünk alapja, amelyet az előző epizódban választottunk, hogy illusztráljuk a korszakot.
A történész elmondta, hogy a filmben hangsúlyos szerepet kap a két ikon megismerkedése, barátságának kialakulása. Hozzátette, volt egy alá-fölé rendeltség közöttük Marx javára, amelyet Engels készséggel elfogadott; anyagi támogatást nyújtott barátjának, hogy az az ügynek szentelhesse a napjait, sőt, még abba is belement, hogy Marx kérésére a magáénak hazudja barátja törvénytelen gyerekeit.
Paár Ádám történész-politológussal innen folytatjuk a beszélgetést a jövő héten.
Az adást a cikk elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2025. január 18., szombat 13:30
műsorvezető: Timár Ágnes
