Szekeres: Ha Orbán performansza nem tartozik a gyülekezési törvény alá, akkor a Pride miért?

A jogász úgy fogalamazott: “Egy közhatalmat gyakorló ember, a miniszterelnök egy állami ünnepségre összehívta azokat, akik az ő politikai támogatói. Ez a gyülekezési jog hatálya alatt történt. Orbán Viktor nyilván nem jelentette be az ügyfélkapun keresztül, hogy gyűlést tart, hanem az történt, hogy ő, mint miniszterelnök, azt mondta, hogy én egy politikai rendezvényt fogok tartani,ami nem tartozik a gyülekezési törvénynek a hatálya alá. Egyetlen állami ünnepség sem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, függetlenül attól, hogy tudva levő, hogy ott egy politikai vezetőnek a beszédére vagy a hívására nagyon sokan összegyűlnek, hogy közügyben véleményt nyilvánítsanak."

Szekeres felvetette, hogy "miben más Orbán Viktor szereplésével a március 15-i ünnepség, mint Karácsony Gergely szereplésével a Budapest Büszkeség Menete. A kettő tökéletesen megfeleltethető egymásnak, és ha Orbán Viktor performanszát nem tartjuk a gyülekezési törvény alá tartozónak, márpedig nem tartjuk, akkor miért tartjuk az alá tartozónak azt, amit a fővárosi önkormányzat képviseletében a főpolgármester csinál?" 

Mint magyarázta, a gyülekezési jog, a tüntetések tartásának a joga, az klasszikusan egy olyan jog, ami nem azokat illeti meg, akik a közhatalmat gyakorolják, hanem azokat, akik a közhatalmat gyakorlókkal szemben szeretnének fellépni. Viszont mivel a hatalom forrása a nép, lehetővé teszi magának a népnek, hogy nagy tömegben fejezze ki a véleményét. És ezért ezt a kettőt nagyon élesen el kell határolni egymástól.

A tavasszal elfogadott gyermekvédelminek csúfolt törvénycsomagról azt mondta: 2021 júniusában fogadta el az Országgyűlés ezt a homofób és transzfób törvénycsomagot. Ez kimondja, hogy hogy tilos a homoszexualitás és a születési nemtől eltérő nemi identitást gyerekeknek megjeleníteni, illetve nekik népszerűsíteni. 

A gyülekezési törvényben bevezettek egy új szakaszt, ami visszautal erre a 2021-es törvényre, és azt mondja ki, hogy ami annak a tilalmába tartozna vagy ütközne, arra nem lehet tüntetést tartani. És ez szerinte azért nagyon-nagyon problémás, mert az Európai Unió bírósága előtt folyik egy per a 2021-es törvénymódosítással kapcsolatban.

"Az Európai Bizottság akkor nagyon gyorsan a bíróság elé vitte ezt a törvényt, mondván, hogy ez sérti az uniós jogot, sérti az uniós alapértékeket, és június elején jött ki a főtanácsnok indítványa – ami megelőzi a bírósági ítéletet –, amelyben teljesen egyértelműen azt az érvelést javasolja majd a bíróságnak, hogy mondja ki, hogy ez a 2021-es törvény sérti az uniós jogot, sérti az egyenlőség elvét, sérti a demokrácia értékeit" - idézte fel Szekeres a történteket.

Ha pedig Magyarország nem hajtja végre az ítéletet, akkor pontosan ugyanaz lesz, mint ami egy menekültügyi, bevándorlási ítélet kapcsán már van, hogy Magyarország napi egymillió eurót fizet az uniónak egészen addig, amíg az ítéletet nem hajtja végre – hangoztatta.

Szóba került a módosított szabálysértési törvény, melynek júniusi módosítással lehetővé teszi, hogy a rendőrség akkor is végrehajtassa a gyülekezési joggal való visszaélés miatt kiszabott bírságokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, ha a bírságot kiszabó határozat még nem emelkedett jogerőre, noha az érintett fél jogorvoslattal élt. Ennek kapcsán a  jogász azt mondta, ez a fenyegetés is az elrettentés része volt. "A szabálysértési törvényben már korábban is volt egy olyan szabálysértés, hogy ha valaki részt vesz egy megtiltott tüntetésen, az szabálysértést követ el. Ezzel igazából baj nincs nyilván a rendőrségnek, amikor bejelentnek egy tüntetést – nem engedélyt kérnek, hanem bejelentik, ez egy nagyon fontos különbség – 48 órán belül meg kell azt tiltania, hogyha az törvénybe ütközne. Ez normál ügymenetben, tehát nem a módosításról beszél, hanem normál ügymenetben. Ez azt jelenti, hogy például nem lehet náci felvonulást tartani.

 

"De talán már számítva arra, hogy nem fog tudni teljes mértékig érvényt szerezni ennek a tiltásnak a hatalom, módosította ezt a szabálysértési tényállást úgy, hogy az arcfelismerő rendszer bevethetőségét kiterjesztette egyébként minden szabálysértésre. Tehát ez messze túlmutat azon, hogy most valaki ott volt-e a Pride-on vagy sem. Korábban csak olyan szabálysértések esetében lehetett ezt az eszköz használni, hogyha egy szabálysértés akár elzárással is büntethető. Vagyis a súlyos esetekben.

Most azonban már minden szabálysértésre lehet használni az arcfelismerő szoftvert, akár arra, ha arról akar meggyőződni az állam, hogy te eldobtál egy piszkos papírzsebkendőt az utcán. Ez pedig nyilvánvalóan aránytalan, és a személyiségjogokat és az információs jogokat súlyosan sérti" – hangoztatta az interjúban a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. 

Szekeres Zsolt kijelentette, lett volna a rendőröknek lehetősége helyszíni bírságot is kiszabni, tehát ezt nem tiltotta meg semmi, viszont az extra lehetőség a rendőrségnek, hogy akár arcfelismerő szoftvert is bevethet, hogy azonosítsa az embereket. De azért ennek a füstje szerinte sokkal nagyobb, mint a lángja.

A felvonulás utólagos kriminalizálása azonban nemcsak jogértelmezési kérdés, hanem mélyen politikai döntés. A szervezők egyértelművé tették: "Ez egy önkormányzati rendezvény volt, ez nem tilos. Pont.” – fogalmazott Szekeres Zsolt. A  rendőrség saját magát hozta olyan helyzetbe, amelyből kénytelen volt valamilyen eljárást kezdeményezni, és ez tette lehetővé azt is, hogy az igazságügyi miniszter – aki gyakorlatilag börtönnel fenyegette egy már törölt videóban Karácsony Gergelyt –  "számos csúsztatással és valótlansággal fűszerezve" kommunikálja az ügyet a nyilvánosság felé. 

A kormányzati kommunikáció egyik központi eleme az volt, hogy megjelentek olyan vélemények, hogy a Pride-felvonulás "traumatizálhatta" az óvodásokat, akik a közelben játszottak. A résztvevők szerint ez a narratíva aljas és méltatlan. "Ez egy elképesztően aljas és felháborító feltételezés" – mondta a jogász, majd hozzátette: "Magyarországon különös cinizmusra vall, hogy az a kormány merészeli ezt erre a közösségre ráállítani, aminek a kormányzása alatt összeomlott a magyar gyermekvédelem." A cél egyértelműen az, hogy morális pánikot keltsenek, miközben a valódi gyermekvédelmi problémákat figyelmen kívül hagyják. Példaként hozta a gyermekotthonokban történő visszaéléseket, vagy a köznevelési rendszer szétesését. 

Szekeres elítélt minden olyan próbálkozást, amit a gyermekek félelmére vagy traumatizálására alapítanak.

Azt mondta: "Mindenkinek azt javaslom, hogyha a magyar gyerekekért aggódik, akkor vegye komolyan azt, hogy a magyar államnak gyermekvédelmi kötelezettsége van. Beszéljünk csak a Szőlő utcáról, beszéljünk K. Endréről. Felháborító az a cinizmus, amivel azok, akik valóban veszélyeztetik a gyerekeket, másokat próbálnak meg gyerekveszélyeztetőnek beállítani. Visszataszító és a leghatározottabban visszautasítandó. Ez egy nagyon régi, nagyon aljas összemosás, nulla tudományos bizonyítékkal" – fogalmazott Szekeres Zsolt.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)