A Pride megszégyenítő volt Orbán Viktor számára, és az európai értékek győzelmét jelentette

Új ablakban

2025. július 01. Reggeli gyors - részlet (2025. 07. 01). Kárpáti János lapszemléje

05:36

00:00

A Politico – arról szóló beszámolójában,

hogy az Európai Bizottság megállapodott Ukrajnával a meglévő szabadkereskedelmi megállapodásnak az új körülményekhez igazításáról – Maroš Šefčovič EU-biztos tájékoztatása alapján megállapítja: az új feltételek javítanak az uniós piachoz való ukrán hozzájutás lehetőségein, de nem jelentik a kereskedelmi liberalizálás teljes mértékű helyreállítását.

A portál emlékeztet arra: az EU-ba irányuló ukrán export szárnyalni kezdett annak nyomán, hogy az orosz invázió miatt lebontották az akadályokat, de az intézkedés politikai ellenhatást váltott ki az Ukrajnával szomszédos országokban, ahol a gazdák arra panaszkodtak, hogy az olcsó ukrán termékek lenyomják az árakat. Ennek folytán nemzeti szintű tilalmak, illetve engedélyezési előírások rendszerét vezették be Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában. Ezek továbbra is érvényben maradnak. A mostani megállapodás a jelenlegi, bonyolult geopolitikai helyzetben elérhető legjobb kimenetelt jelenti – idézi a Politico a történetesen szlovák Šefčovič uniós biztost, aki szerint a megkötött alku kiegyensúlyozott, tisztességes és realista, amennyiben tükrözi Ukrajna erős politikai támogatását, és ugyanakkor figyelembe veszi egyes tagállamok, e tagállamok gazdáinak és élelmiszer-előállítóinak az aggályait. A megállapodás a kereskedelmi korlátok bevezetését a piac súlyos megzavarásának az esetén teszi lehetővé.

Az EU által a háború miatt ideiglenes intézkedésként eredetileg bevezetett teljes piacnyitás – amit aztán az érzékeny mezőgazdasági termékek vonatkozásában újra elrendelt mennyiségi korlátozások módosítottak – idén június 6-án járt le, és ehelyett volt szükség új megállapodásra. A most létrejött alku politikai szintű egyezséget jelent, és a technikai részleteket a két fél szakértői még további egyeztetéseken fogják úgymond finomhangolni, jogi formába önteni.

Térjünk még vissza a szombati budapesti Büszkeség-felvonulásra:

a The Guardian című, baloldali liberális irányultságú londoni lap szerkesztőségi véleménycikke szerint az esemény megszégyenítő volt Orbán Viktor számára, és az európai értékek győzelmét jelentette. A magyar miniszterelnök, a lemaradását jelző közvélemény-kutatási eredmények hatására azt a megosztó forgatókönyvet választotta, hogy megpróbálja betiltani a felvonulást. Az, hogy ezzel tömegesen szálltak szembe, a „politikai korszellem” változására utal – fogalmaz a Guardian. A szerkesztőségi cikk párhuzamot von az 1980-as évek végének Magyarországával, azzal, hogy annak idején a népszerűtlen vízlépcsőprojekt ellen fellépő bátor környezetvédők milyen szerepet játszottak a kommunista rendszer összeomlásában. Az eredetileg a vízminőség védelmét célzó demonstrációk az egypárti politikai uralom elutasításának a kifejeződésévé váltak. A lap szerint ma még idő előtti lenne az a jóslat, hogy hasonló sors vár az Orbán által illiberálisnak, az Európai Parlament által hibrid rendszernek, választási autokráciának nevezett kormányzatra. Orbán, miután 2010-ben kormányfő lett, könyörtelenül megszilárdította a hatalmát, nem utolsó sorban azzal, hogy fokozatosan fojtogatni kezdte a médiát és a civil társadalmat. A minapi hétvége rendkívüli eseményei azonban a miniszterelnök hatalmának újkeletű sérülékenységére utalnak.

 

Budapest Büszkeség 2025

 (Facebook)

 

Orbán – írja a Guardian – az egész jobboldal támogatását akarta megnyerni magának azzal, hogy az EU-tagállami vezetők közül elsőként megpróbálja betiltani a Pride-ot, és csapdát állít Magyar Péternek. Az eredmény azonban 2010 óta a legnagyobb kormányellenes demonstráció lett, miközben a TISZA Párt vezetője nem jelent meg a tüntetésen, hanem azzal bírálta Orbánt, hogy magyart a magyar ellen próbál fordítani, félelmet akar kelteni. A TISZA a kampányában következetesen az életszínvonalra, az egészségügyre és a korrupcióra helyezi a hangsúlyt, és ez abban az országban, amely Orbán alatt az Európai Unió egyik legszegényebbike lett, józan megközelítésre utal – állapítja meg a brit lap. 

A konzervatív bécsi Die Presse

a budapesti és a belgrádi tömegdemonstrációkról egyaránt szól abban a cikkében, amelyben tudósítója, Thomas Roser azt hangoztatja, hogy a magyarok és a szerbek elkeseredetten igyekeznek megvédeni szabadságukat. Ezt nem tudta megállítani sem a tilalmazás, sem a büntetéssel való fenyegetés, sem – Szerbiában - a vonat- és buszközlekedés leállítása, illetve a rendőri erőszak. Roser szerint közös pont a jogállami viszonyok utáni vágyakozás - az autoriter tendenciák, az Oroszország-barát populizmus és a korrupció ellenzése, a hatalmi ágak megosztásának a követelése. Ez mindkét országban százezreket képes megmozgatni – írja a tudósító, de figyelmeztet arra, hogy sokan az Európai Unió eddigi magatartásában is csalódtak.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg (amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)