Szabadesés védőhálóval

A Galaxis kalauz 110. epizódja ott folytatódott, ahol a múlt héten abba hagytuk. Az előző adásban Megyeri Zsuzsa pszichológussal megvizsgáltuk, vajon mindenképpen a saját bőrünkön kell-e tapasztalatokat szereznünk az életről, vagy hallgathatunk az okosabb szóra is. Az e heti adásban egy speciális megközelítéssel folytattuk, hiszen egy olyan tapasztalatról beszélgettünk, amelyet jó esetben nem szerzünk meg, ellenben ha mégis, akkor fontos, hogy nem csak egyszerűen az okosabbra hallgatva javítsunk a helyzetünkön, hanem konkrétan olyan ember mutasson utat, aki hasonló nehézségekkel küzdött meg. Nevezetesen a függőségekről, azok kezeléséről volt szó. Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány projekt koordinátora elmondta, hogy tapasztalati munkatársaik nem csak a rehabilitáció során nyújtanak segítséget, de feladataik közé tartozik az is, hogy olyan rászoruló embereket vonjanak be a programba, akik talán még nem jutottak el a döntésig, hogy változtassanak az életükön. Hozzátette, ugyanakkor nem ritka, hogy egy szerhasználó maga jelentkezzen náluk, vagy egy hasonló, leszokást segítő intézménynél, és kérjen segítséget.

Az interjúban arról is szó volt, hogy talán a segítségkérés mellett, maga a segítségelfogadás is komoly nehézséget jelenthet. Hogy létezik-e kapcsolatainkban a segítő és a segített szerepe, és ha igen, azt magunkra vesszük, vagy mások adják ránk, az kiderült a következő beszélgetésből. Horváth Gabriella tanácsadó szakpszichológus arról is beszélt, hogy ezt a bizonyos szerepfelvételt nagyban befolyásolja, hogy gyerekkorunkban milyen szinten és formában kaptunk segítséget, illetve, hogy szüleink milyen példával jártak előttünk. Arról is szó volt az interjúban, hogy nem feltétlenül végleges egy ilyen szerepnek a magunkra vétele, hiszen a különböző életesemények más-más kihívások elé állítanak minket, amelyekre különböző módon reagálhatunk. Így ha valaki megszokta ugyan, hogy minden társaságban ő az, aki segítséget kér, később maga is lehet segítségnyújtó.

Vannak szituációk persze, amikor nyilván nem csinálunk hiúsági kérdést abból, hogy mások segítségére szorulunk. Merthogy ki sértődne meg azon, ha egy sztárséf akarná megtanítani főzni. Hasonló szaktudást igénylő sport, illetve hobbi az ejtőernyőzés is. Jó ideje már hazánkban is megtapasztalhatja az élményt, akinek az ugráshoz van, de mondjuk a tanfolyamhoz nincs kedve. Hegyháti Zoltán ejtőernyős arról mesélt, miért olyan kedvelt szórakozás a tandemugrás. Nem csak a vendégnek, hanem az oktatónak is. Az interjúban mesélt arról, ő mikor és hogyan kezdett el ejtőernyőzni, és arról, hogyan kell felejthetetlen és pozitív élménnyé tenni egy ilyen ugrást, hogy a klienseknek újra és újra kedve támadjon az ejtőernyős tandemugráshoz.

 

 

 

És még valami:

A Klubrádió elindult Az Év Honlapja 2020 versenyen, amelynek egyik díja a közönség szavazatától függ. Kérjük, szavazzon ránk! Ezt az alábbi képre kattintva teheti meg.

Ha úgy döntött, támogat minket, akkor a verseny oldalára jutva, a jobbra fent látható kék gombra kell majd kattintania – mellette látszik, hány szavazatnál tartunk.

Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.