Sok EU-tagállamban a létükért küzdenek, akik érvényesíteni kívánják a média szabadságát és sokszínűségét

Új ablakban

2025. április 30. Reggeli gyors - részlet (2054. 04.30.) Kárpáti János lapszemléje

06:09

00:00

Nagy nemzetközi sajtóvisszhangja van a Polgári Szabadságjogok Európai Uniója friss jelentésének, amely szerint sok EU-tagállamban szabályosan a létükért küzdenek azok, akik érvényesíteni kívánják a média szabadságát és sokszínűségét. A nagyfokú médiatulajdonlási koncentráció még azokban az országokban is fojtogatja a pluralizmust, ahol hagyományosan szabad a médiapiac. A jelentést közzétevő ernyőszervezet 21 ország 43 emberi jogi csoportját fogja össze.

A baloldali liberális alapállású londoni Guardian megszólaltatja Jonathan Dayt, a jelentés szerkesztő bizottságának a vezetőjét, aki szerint azok a kormányok, amelyek meg akarják gyengíteni a jogállamot és a demokratikus intézményeket, csaknem mindig azzal kezdik, hogy ellenőrzésük alá próbálják vonni a médiakörnyezetet. Az EU által a médiaszabadságról alkotott törvény már a hatályba lépése előtt ellenállással találta magát szembe.

A jelentés szerint különösen Franciaországban, Hollandiában, Horvátországban, Magyarországon, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában aggasztó mértékű az a jelenség, hogy a médiatulajdonlás kevés ultragazdag egyén kezében összpontosul. Ezt súlyosbítja, hogy nem eléggé átláthatóak a média-tulajdonviszonyok, és sok ország mindmáig nem tette közzé az erről szóló adatbázisát, aminek a végső határideje az uniós médiaszabadság-törvény értelmében idén augusztusban lesz.

A médiatulajdonlási koncentráció és ezzel párhuzamosan az állami beavatkozás a médiába Magyarországon jutott el a csúcsszintre, ahol az Orbán Viktor miniszterelnökhöz hűséges személyek által irányított, KESMA-ként rövidített alapítvány több száz médiavállalkozást tulajdonol. Az Orbán-közeli oligarchák – emeli ki a jelentésből a Guardian – már 2010-ben megkezdték a nagyobb médiaintézmények felvásárlását, majd úgymond „odaajándékozták” azokat a KESMÁ-nak, amely 2018 óta centralizált kormánypárti médiakonglomerátumként működik, és az állami hirdetésekből származó bevételre támaszkodik.   

Az átláthatatlan állami hirdetések révén történő kormányzati médiabefolyásolás Magyarország mellett Bulgáriában, Görögországban, Horvátországban, Máltán, Spanyolországban és Szlovéniában is érzékelhető. Az pedig, hogy a kormányzat foglyul ejtette és saját szócsöveként használja a közmédiát, Magyarországon teljes mértékben megvalósult, Szlovákia pedig ebbe az irányba halad, hiszen új törvényekkel gyengítették a szerkesztői függetlenség biztosítékait. Szintén sérülékeny a közmédia Bulgáriában, Görögországban, Horvátországban és Olaszországban. Az újságírókkal szembeni gyűlöletbeszéd, fizikai erőszak, illetve rendőri erőszak tavaly Franciaországban, Görögországban, Magyarországon, Németországban, valamint Spanyolországban fordult elő. A jelentés Bulgáriát, Görögországot, Hollandiát, Máltát, Németországot és Spanyolországot nevezi meg, amikor azt teszi szóvá, hogy a közhivatalok megtagadják újságíróktól közérdekű adatok kiadását. 

 

Facebook

 

Közép-Európának korlátozottak a pénzügyi lehetőségei a vámok okozta gazdasági nehézségek enyhítésére, mert ezt a nagy mértékben exportorientált térséget a magas deficit jellemzi – ismerteti a Reuters hírügynökség a Moody’s hitelminősítő intézmény elemző műhelyének a megállapításait. Eszerint a régiónak új eszközöket kell keresnie a növekedés ösztönzésére.

A tanulmány szerint különösen Csehországot, Magyarországot és Romániát fenyegeti a gazdasági növekedés kilátásainak a romlása kereskedelmi háború esetén. A költségvetési hiány Lengyelországban és Romániában van az unión belül a legmagasabb szinten, így e két országban a legsürgetőbb a mérleg javítása. Lengyelország esetében 2021 óta megduplázódott az adósságszolgálat költségének a GDP-hez viszonyított aránya. Romániában még aggasztóbb a helyzet, ott tavaly a GDP 9,3 százalékát érte el a deficit. Magyarországgal kapcsolatban a Reuters azt emeli ki a Moody’s megállapításai közül, hogy tavaly sikerült ugyan csökkenteni a hiány nagyságát annak ellenére, hogy az EU-n belül GDP-arányosan a magyar kamattörlesztési kötelezettség a legmagasabb, a kormányzat a 2026-os választások közeledtével jelentős jövedelemadó-csökkentést tervez, miközben súlyosak a kockázatok a növekedési kilátásokat és a magas inflációt illetően.

Végül arról, hogy a német Deutsche Welle a május 18-án esedékes lengyel elnökválasztási kampányról szóló cikkében az ország várható irányát meghatározó jelentőségűnek nevezi a voksolást. Ha a baloldali liberális Rafal Trzaskowski győz, akkor Donald Tusk másfél éve kormányzó koalíciója zöld fényt kaphat a tervezett reformokhoz, ha viszont a nemzet konzervatív Karol Nawrocki lesz a nyertes, akkor fennmarad az eddigi bénító patthelyzet a kormányoldal és az ellenzék között. Andrzej Duda, az eddigi államfő, vétójogával élve blokkolta a kormány csaknem minden törekvését. Ebben az esztendőben van egyébként a lengyel államiság ezredik évfordulója, és – jegyzi meg a Deutsche Welle – a lengyel nacionalista és főként németellenes erők részéről hosszú története van a koronázási megemlékezés átpolitizálásának. Németellenes megnyilvánulások most Nawrocki részéről is hallhatók a kampányban.

A lapszemle a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)