Köszönjük, hogy támogatják a Klubrádiót
Hetes Stúdió

Simonyi: Valós veszély, hogy az oroszok és a kínaiak is szemet vetettek Grönlandra, az európai csapatok küldése nem segít

18/01/2026 19:39

| Szerző: Klubrádió

 | Szerkesztő: Szikora Gábor

Egyre több elemző szerint a NATO végét jelentené, ha katonai erővel akarná befolyását kiterjeszteni az Egyesült Államok Grönlandon. Trump többször elismételte, hogy a birtokában szeretné tudni a félautonóm, a Dán Királysághoz tartozó területet. A héten a Fehér Házban a dán és grönlandi külügyminiszter világossá tette tárgyaló partnerei számára, inkább dán fennhatóság alatt maradnának, minthogy amerikai alá kerüljenek. Megmenthető-e a NATO szövetségi egysége? Simonyi András volt NATO- és amerikai nagykövetet kérdeztük a legfrissebb fejleményekről.

2026. január 18. Hetes Stúdió / részlet, Simonyi András-interjú (26.01.16.)
12:11
00:00

Komoly válság látszik kialakulni Grönland miatt – erről kérdeztük Simonyi András volt NATO- és amerikai nagykövetet a Hetes Stúdió adásában. Azt mondta: válság lehet ebből, ha a két oldal nem próbálja meg csökkenteni ennek a helyzetnek a hőfokát. Egyáltalán nem törvényszerű, hogy ez a helyzet így alakuljon. Dániának, Európának és természetesen az Egyesült Államoknak is magába kellene néznie.

Sokan azt gondolják, hogy majd az európai erők megvédik Grönlandot az amerikaiakkal szemben, ez "teljesen abszurd", a NATO Amerika nélkül nem létezhet, tehát "ezt én félretenném". Kicsit előreszaladt az európai politika és média is, amelyik gyakorlatilag készpénznek veszi, hogy az Egyesült Államok katonai erővel akarja elvenni Grönlandot. Jelezte: azt nem tudja megmondani, hogy ez a szándék mennyire komoly, de az USA-ban működik a fékek és ellensúlyok rendszere, és egyáltalán nem olyan egyszerű egy szövetséges országban katonai erőket bevetni. Tehát ezt is félre kellene tenni. Vissza kellene térni a politikai párbeszéd, tárgyalások útjára, ki kell találni valami olyan megoldást, hogy az Egyesült Államok érdekei is ki legyen elégítve, de ne sérüljön Dánia és Grönland szuverenitása sem.

Nem gondolja, hogy Trumpnak kifejezetten az lenne a szándéka, hogy szétverje a NATO-t; azt is látni kell, hogy az amerikai kongresszusban a nagy többség NATO-párti. Nagyon óvatos lenne ezekkel a kijelentésekkel, nehogy önbeteljesítő jóslat legyen. Európai vezetőktől sok olyan kritika éri Trumpot, ami szerinte egyfajta Amerika-ellenességet, féltékenységet leplez; ezt mindenképpen a háttérbe kell szorítani és meg kell próbálni értelmes kommunikációt kialakítani.

Felhívta a figyelemet arra, hogy az Egyesült Államok már 150 éve jelezte, hogy megvásárolná Grönlandot, de a dánok nem akarták eladni. Grönland mindig fontos volt, de a geostratégiai szerepe megváltozott, a klímaváltozás miatt megnyílnak az északi-sarki hajózási útvonalak, sokkal intenzívebb lesz a forgalom azon a tájékon, tehát a sziget gazdasági és stratégiai szempontból felértékelődött. Grönlandon olyan ásványkincsek is vannak, amelyek rendkívül fontosak a 21. század technológiai fejlődéséhez.

Trump öt évvel ezelőtt jelezte, hogy meg akarja vásárolni Grönlandot, akkor a dán miniszterelnök válaszában majdhogynem nevetségessé tette az amerikai elnököt a nemzetközi médiában, ez nem volt szerencsés dolog, és úgy véli, hogy ott van a háttérben. Tehát keverednek a geostratégiai érdekek azzal, hogy a dán miniszterelnökkel szemben az amerikai elnöknek komoly fenntartásai vannak. Azt hiszi, a megbeszélések legalább annyit elértek, hogy megindult egyfajta párbeszéd, közös bizottságot alakítanak ki, amiről nem tudja, hogy megoldást hoz-e, de legalább elléptek a hisztérikus kiindulóponttól.

Igaz lehet-e az a trumpi állítás, hogy ha nem Amerika, akkor Oroszország vagy Kína veszi át az ellenőrzést Grönland fölött? – kérdezte műsorvezetőnk, mire Simonyi András úgy válaszolt: "hát abszolút". Az oroszok és a kínaiak is szemet vetettek Grönlandra, utóbbiak néhány évvel ezelőtt mindenféle infrastrukturális beruházási ajánlatokkal jelentek meg ott, és a grönlandiak ettől nem zárkóztak el addig, amíg Dánia és az Egyesült Államok nem jelezte, hogy "hoppá, ezzel túl messzire tetszettek menni". Van egy komoly félelem az Egyesült Államokban, hogy Grönland esetleg semleges akar lenni, és ez nem kedvezne sem nekik, sem Európának, a veszély tényleges.

Simonyi megjegyezte: a dán televízióban látta, hogy Oroszország – abszurd módon – kiállt Dánia mellett ebben az ügyben. A véres háborút vívó hatalom részéről ez a kiállás nyilván nem Dániának, Ukrajna egyik fontos támogatójának szól, hanem az amerikaiak alá akarnak borsot törni és szeretnének válságot látni az Egyesült Államok és Európa között. Az, hogy Európa csapatokat küld "szerintem már nagyon későn" Grönlandra, az inkább feszültségnövelő és nem a deeszkalációt segíti – vélekedett a diplomata.

Aki arról is beszélt, hogy az egész helyzeten nem segít, hogy Trumpnak bombasztikus kijelentései vannak. Kicsit furcsállja, hogy az európaiak még nem tanulták meg ezek mögül kihámozni azt, ami igazán fontos.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.) Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi