„Köszönjük,
Reggeli gyors

Sajnos az árak már ilyen magasan maradnak

9/03/2023 12:58

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

 | Szerkesztő: Bohus Péter

Mit jelent az, hogy csökkent az infláció? Ezt megérezzük a boltokban, és kevesebbe fognak kerülni a termékek? Erről szó sincs, sőt további drágulás várható. Milyen eredménye lehet annak, hogy már a jegybank elnöke is kritizálta az Orbán-kormány intézkedéseit? Ami zajlik, az olyan, mint a Bokros-csomag? Akkor miért nincs neve? Madár István elemző volt a Reggeli gyors vendége.

2023. március 09. Reggeli gyors - részlet 2023.03.09. Madár István
12:47
00:00

Az, hogy a januári 25,7 százalékos infláció helyett, februárban már "csak" 25,4 százalékos volt az infláció, azt jelenti, hogy tovább folytatódik a drágulás Magyarországon, és Madár István, a Portfolió elemzője szerint csak egy 18 hónapos folyamatos emelkedésnek lett vége. A várakozások szerint mostantól lefele tart majd ez az inflációs mutató, de az év első felében még "jócskán 20 százalék fölött lesz" az áremelkedés. A szakemberek emiatt "nagyon lassú inflációs csökkenést várnak".

Uniós oltalmat kapott a Győr-Moson-Sopron megyei Csemege sajt
 
Illusztráció
 
Budapest, 2020. április 21. Körmendiné Szluk Anikó eladó Győr-Moson-Sopron megyei Csemege sajtot tart a kezében a Tebike sajtüzem győri üzletében. MTI/Krizsán Csaba
Fotó: Krizsán Csaba
 

 

Ha megnézzük a mostani adatokat, akkor az infláció szerkezetében azt lehet látni, hogy "egy csomó olyan terület van, ahol az infláció nem indult lefele". Ilyen például a szolgáltató szektor, ahol Madár szerint az év elején egy elég jelentős átárazásba kezdtek, ami azért fájdalmas, mert a szolgáltató szektor amúgy kevésbé energiaintenzív. A drágulásnak tehát nem az energiaárak az oka, hanem azért drágulnak a termékei, mert a kilátások és az év eleji béremelés miatt árakat emeltek.

És vannak még olyan területek, ahol egyáltalán nem látszik az infláció mérséklődése. Tehát amikor a közgazdászok lelkendeznek, hogy végre csökken az infláció, az csak annyit jelent, hogy végre kevésbé emelkednek az árak, de még emelkednek.

Az viszont nagyon ritka, amikor az árak esnek, és arra most sem érdemes számítani, hogy a magyarországi árszint majd egyszer visszatér oda, ahol másfél éve volt: sajnos az árak ilyen magasan maradnak, legfeljebb abban lehet bízni, hogy nem emelkednek tovább, vagy legalább nem ilyen tempóban, mondta Madár István.

Itt van mindjárt az élelmiszerpiac, ahol némi csökkenést lehet látni az éves áremelkedési ütemben, de januárról februárra még mindig 1,7 százalékkal drágább lett az élelmiszerek átlagos ára. Tehát csak tavaly februárhoz képest jelent csökkenést, akkor ugyanis a mostaninál jobban emelkedtek az árak.

Csak néhány termék esetében lehet érdemi áresésre számítani, Madár szerint például azoknál a termékeknél, amelyeknél "az ársapkák piaci zavarokat okoztak": ilyenek a tejtermékek, a vaj és a sajtok. Amikor az ársapkát megszüntetik, az majd normalizálhatja az árakat, és esetleg majd a trappista sem lesz horror áron kapható. De összességében nem lehet áresésre számítani.

"A közgazdaságtan szerint az árak nem mozognak lefele, ami egyszer felment, ott marad fent" - magyarázta Madár István, aki szerint ez az ár beépül, és a kereskedő inkább kicsit megemeli a béreket, de az árakat nem akarja visszavenni. 

De nemcsak a drága alapanyagok okoznak áremelkedést, hanem a kormány hozott olyan intézkedéseket is, amik további dráguláshoz vezetnek: bár a forint árfolyam valamennyire "visszajött", de történeti távaltban még így is nagyon gyengeA kiskereskedelemre kivetett adók is drágító tényezők.

Arról is beszélt, hogy hiába estek le látványosan az energiaárak, az még mindig a duplája annak, ami a rezsicsökkentett ár, ezért Madár szerint az a kérdés, hogy az átlagfogyasztás fölötti árat lehet-e mérsékelni. Erre szerinte azért nincs mód, mert tavaly a kormány kiköltekezett, és most a költségvetés nagyon feszes, a kormány kénytelen folyamatosan megszorítani. A kamatkiadásai emelkednek, és az uniós források akadása miatt a költségvetés jelenlegi helyzetében csak végszükség esetén fognak hozzányúlni a jelenlegi rezsirendszerhez, mondta.

A kormányzat inkább növekedéspárti, a jegybank pedig inflációellenes: ez a természetes felállása a gazdaságpolitikának, de most Magyarországon különösen ez jellemző. A jegybank feladata az infláció elleni küzdelem, amit magas kamatokkal törne le, amit a feje felett, trükkökkel és szabályozásokkal időnként megkerül a kormány, ezért Madár szerint érthető a feszültség a monetáris és fiskális politika képviselői között. 

Szerinte a magyar gazdaság növekedése az idén nem lesz túl látványos, és már az utolsó negyedévben már gyengébb volt a növekedés, mint az eurózóna átlaga.

"Le kell nyelnünk azt a békát, hogy mivel energiaimportra szorul Magyarország, ezt valakinek ki kell fizetnie" - mondta az elemző, aki rámutatott, hogy Magyarországon a vásárlóerő nagyon visszaesett, a magas kamatok miatt, infláció miatt fékezni kell a gazdaságot: magas infláció és nem lesz kimagasló a növekedés, és el is maradhat az európai átlagtól.

Pozitívumnak azt mondta, hogy megállt az őrült költségvetési pénzszórás. "A magyar gazdaság a választási évre olyan költségvetési pozícióba került, amit korábban csak durva megszorítócsomagok idején láthattunk". Szerinte most is annyi történik, hogy a kormány több ezer milliárd forintos kiigazítólépéseket kénytelen tenni, hogy ne álljon fejre a költségvetés. Óriási beruházásokat halasztottak el, jelentős különadót vetettek ki, ami kiszívja a keresletet a gazdaságból, mondta.

Matolcsy szerdai, elhíresült beszédében azt is mondta, hogy megszűntek azok a növekedést elősegítő reformok, amik középtávon segítenék a gazdaságot. "Ez azt jelenti, hogy szétesett a magyar gazdaságpolitika".

Reggeli gyors/interjú Madár Istvánnal
2023.03.09., csütörtök 6:47
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János