„1%
Esti gyors

Ráég-e Orbánra a putyini barátság? – Hardy Mihály jegyzete

24/03/2022 18:04

| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió

A magyar kormányfő, Európa leggyorsabb színváltoztató kaméleonja azon töri a fejét, hogy vajon milyen újabb pálfordulás hoz a legtöbbet a választási konyhára.

2022. március 24. Esti gyors-részlet (2022.03.24. Hardy Mihály jegyzete)
03:41
00:00

Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában… a paravánokon? Tudják, azokra a rácsokra és paravánokra gondolok, amit most az ukrajnai menekültközpont, a BOK-csarnok köré építettek. Ugyan mitől és kitől kell eldugni az oroszok háborúja elől menekülő embereket? Egyáltalán mi végre megint ez a nagy-nagy titkolózás? Azt már kezdjük megszokni, hogy mondjuk Kötcsén vagy a Várkertbazárnál még az érkezőket, a fideszes elvtársakat, pontosabban a nertársakat is jótékony rácsok és paravánok mögött dugják el a nyilvánosság és a sajtó képviselői elől. De a menekültek nem leprások, miért kell újabb megaláztatásoknak kitenni őket? Nem elég, hogy romba dőlt az otthonuk és az életük?!

Persze, nem vagyok naiv, értem én, hogy mi miért történik. Lássuk be, a fűtetlen pályaudvarok tényleg nem voltak alkalmasak holtfáradt menekültek, kisgyermekes családok fogadására. Ezen tényleg változtatni kellett. Csakhogy Magyarországnak mára nem maradt állami menekültügyi rendszere, csak ridegtartásra berendezkedett idegenrendészete van. Aminek a tagjait évek óta arra trenírozzák, hogy kegyetlen módszereséggel megtagadják a legelemibb jogokat is az úgynevezett migránsoktól, valójában menekült emberektől. Magyarország válasza az életüket mentő emberek balsorsára a kerítés, a tranzitzóna, a szögesdrót meg a gumibot.

Ennek ellenére most ismét ezrek mozdultak meg február 24-e, az orosz agresszió után, hogy segítsenek. Koszttal, kvártéllyal, fuvarral, ruhával, bármivel, amire a menekülteknek szükségük lehet. Ismét színre léptek a 2015-ből ismert és kipróbált önkéntesek, a civil szervezetek, amiket a kormány nem győzött elsorvasztani az utóbbi időben. Példás gyorsasággal és szakszerűséggel oldották meg a lehető legnehezebb helyzeteket is. Közben a magyar kormányfő, Európa leggyorsabb színváltoztató kaméleonja azon törte a fejét, hogy vajon milyen újabb pálfordulás hoz a legtöbbet a választási konyhára. A fő kérdés persze az, hogy vajon végleg ráég-e Orbán Viktorra a moszkvai tömeggyilkos diktátorhoz fűződő örök és megbonthatatlan barátsága? Tele a nadrág, alighanem jobb ilyenkor „stratégiai nyugalomban” rajta ülni.

A nyugalom nem tartott sokáig. Fél hónap semmittevés után eljött a kényszeres túlmozgás ideje is. Két hét alatt négy helikopteres vizit a határon, parolázás minden parolissal, menekült asszonyoknak kézcsók, gyerekeknek buksisimogatás. Csakhogy ez a választás előtti politikai performansz már nem megy át. Rossz a szereplőválogatás. Nem lehet a jótékony embermentő főszerepét egy eddig következetesen antiszociális kormányt irányító személyre bízni. Nem fog működni, hamis lesz minden hang, minden gesztus. Ezt elkúrták. Nem kicsit, nagyon.

Na, ezért kell a menekülteket is paravánok mögé rejteni, ahol a megtűrt és megszűrt egyházi segélyszervezetek viszik a prímet. A civileket, az önkénteseket meg szépen csendben, lépésről-lépésre ki lehet paterolni a színről. A hatalom nem akarja, hogy ország-világ lássa: van ennek a Magyarországnak egy másik, egy emberi arca is.

Hardy Mihály jegyzete a 2022. március 23-i Esti gyorsban hangzott el.