Pikó András: A hatalom abban érdekelt, hogy az "elnyomottak" ne fogjanak össze

Pikó András úgy véli, hogy nagyon sokat beszél az ellenzék a politika eszközrendszeréről és keveset a politika tartalmáról. Észrevétlenül vagy nagyon is észrevehetően a Fidesz által kiépült egy teljes társadalmi rendszer, és nem egyszerűen két politikai párt áll egymással szemben, hanem a kormány által kiépített rendszer beszüremkedett azoknak embereknek a mindennapi életébe is, akiknek az időtávlata sokszor egy hónapnál sem mutat túl. A magyar lakosságnak 60 százaléka rendelkezik éppen egy hónapnyi tartalékkal, nem tudnak hosszú távra tervezni, és mivel segítségre szorulnak, nem számíthatnak másra, mint az államra (vagyis a Fideszre) és annak kiszolgálóira.

A Mérce cikkében Pikó azt fejtegeti, hogy van egy jól látható politikai elnyomó eszközrendszer (a média, a választási eszközrendszer anomáliái, a különböző pressziók stb.), de az hogy ez ne okozzon nagy társadalmi ellenállást, ezért olyan alrendszereket építettek ki és működtetnek, amelyek nem politikai jellegűek, hanem a mindennapi életünkben jelen lévő életérzések, amit az emberek a Kádár-rendszerben május elsején "élvezhettek": ugyan ez egy diktatúra, de kimegyünk, eszünk virslit, iszunk egy sört és jól érezzük magunkat, egy kicsit elviselhetőbbé teszik az életünket. Ezeket a rendszereket aktívan működtetik, és nem is nagyon hagynak más alternatívát. Mi azt hiszzük, hogy a lényeg, hogy hova húzzuk majd az ikszet, de nagyon sok ember – akár az elégedetlensége ellenére is – azt gondolja, hogy nincs más alternatíva, meg kell alkudni, tovább kell élni azon az egy hónapon túl is, ezért úgy szavaz, ahogy a rövid távú érdekei megkívánják.

"Ez ellen mit lehet tenni? Én azt gondolom, hogy – az elmúlt négy évet is figyelembe véve – a Fidesz szisztémája olyan, mint egy autoimmun beteg, a szervezete folyamatosan ellenanyagot termel, és így a működésével folyamatosan betegíti magát. A Fidesz hatalomgyakorlása folyamatosan szüli a konfliktusokat: a tanárok, az orvosok, a diákok, az egyetemek, a tudomány vagy a művészet berkein belül szítja a feszültséget. Ahol ennyi konfliktus van, ott a hatalom abban érdekelt, hogy az "elnyomottak" ne fogjanak össze, mindig csak egy kiszemelt csapattal kelljen szemben állnia. Akkor lehet bármiféle változás, hogy ha kiépül a társadalmi ellenállásnak, önsegélyezésnek, segítségnek, szolidaritásnak egy olyan országos mozgalma, amely azt eredményezi, hogy senki nem érzi magát egyedül, segítséget kaphatnak a nehéz sorsú emberek" – mondta az ellenzéki politikus. Hozzátette azonban azt is, hogy nem feltétlenül lesz ebből négy év múlva választási siker, de ha ezt nem teremtik meg, akkor biztosan nem lesz, sőt újabb kétharmadra lehet számítani.

"Én jelenleg azt érzem, hogy elsősorban most a bizalomépítésre kell hagyni időt magunknak, hiszen a civilek és a politikusok közötti bizalmat helyre kell állítani. Ezután a szakszervezetek, művészeti csoportok, tudományos műhelyek, önkormányzatok és a politikai pártok is össze kell fogjanak valamilyen nagyon laza, de mégis egy irányba ható, elsősorban a társadalmi valóságra, a mindennapokra koncentráló együttműködésbe. Ennek az egyik fontos projektje – elsősorban nem politikai szempontból – az alternatív nyilvánosság megteremtése lesz, legyen belső kommunikációja ennek a szerveződésnek: tudjuk, hogy mi a gondja a különböző társadalmi csoportoknak, ezek a csoportok ne maradjanak egyedül, tudjunk önkénteseket szervezni! Ha sikerül felépítenünk egy olyan társadalmi rendszert, mint amit a Fidesz felépített például a falunapokkal (vagy 2002-ben az orbáni polgári körökkel), akkor biztos, hogy sokkal hamarabb jutunk el oda, hogy politikai alternatívát is tudjunk kínálni. Le kell fúrni a társadalom mélyére. Az a kérdés, hogy ezt országosan meg lehet-e a tenni" – mondta Pikó András, Józsefváros ellenzéki polgármestere.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. 

Pikó András 2019 júliusáig újságíróként a Klubrádió munkatársa volt.