Perintfalvi: Az egyházak egyre inkább a harmincas évek nyelvét beszélik
27/09/2023 08:01
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
A 2010-es évek óta egyre inkább a harmincas évek Horthy Magyarországának nyelvén beszélnek az egyházak, amikor nagyon erősen összefonódtak az állammal – mondta Perintfalvi Rita. teológus közgondolkodó. Szerinte azok száma nőtt, akik hívők ugyan, de nem tartják magukat egyházhoz tartozónak. A tiltakozás egy formáját sejti emögött.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, durva csökkenést mutat a katolikusok száma az elmúlt évtizedek népszámlálási adatai alapján – derül ki a tavalyi népszámlálás adataiból, amelyeket kedden sajtótájékoztatón ismertett a KSH. 2001-ben 5,3 millió ember vallotta magát római katolikusnak, 2011-ben már csak 3,7 millióan, 2022-ben pedig már csak 2,6 millióan.
"Számítani lehetett erre. Ha a katolikus egyházat nézzük, körülbelül 900 ezer emberrel lett kevesebb a hívek száma 2011-hez képest" – mondta a Megbeszéljük keddi adásában Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó. Hozzátette, a koronavírus-járvány jelentős veszteséget okozott az egyháznak, az emberek elszoktak attól hogy misére járjanak, mert nem lehetett menni, vagy mert online látogattak misét. Tudomása szerint az egyház szembesült a problémával, de nem igazán foglalkozott vele.
Ez azonban csak a probléma egyik része. "Nagyon sokminden történt az elmúlt 13 évben. Elsősorban az egyházak és a politika összefonódására gondolok" – mondta Perintfalvi. Megítélése szerint azok száma nőtt, akik hívő embernek mondják ugyan magukat, de nem tartják az egyházhoz tartozónak magukat. Valószínűleg a kérdőíven azt jelölték meg, hogy nem vallásos, vagy nem válaszoltak a kérdésre. Emögött egyfajta tiltakozást feltételez Perintfalvi.
"Mindenképpen jó lenne, ha az egyházak vezetői ezt sokkhatásként élnék meg, és nagyon erős visszajelzésnek vennék saját munkájukra vonatkozóan. Ez azt is kellene, hogy jelentse, hogy problémafeltárásba kezdenek, stratégiákat dolgoznak ki" – foglalta össze.
Ennek okait abban látja, hogy a rendszerváltás utáni egyházak elszalasztották a történelmi lehetőséget, hogy meg tudják szólítani azokat, akik az üldöztetés évtizedei után megtöltötték a templomokat. Ennek legfőbb oka az volt, hogy nem tudták megtanulni a kilencvenes évek Magyarországának nyelvét, hanem egy nagyon régi nyelvet beszéltek, ami a 2010-es évek óta egyre inkább a harmincas évek Horthy Magyarországának nyelvévé vált, amikor az állam és az egyházak nagyon erősen összekapcsolódtak. Annak a csalódását, hogy ez nem sikerült, nem valós megoldásokkal, hanem gender- és LMBTQ-ellenességgel, próbálták kezelni.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.09.26., kedd 17:15
Riporter: Bolgár György
