Parolin visszalépett, Erdő esélytelen volt – Prevost győzelmének kulisszatitkai
26/05/2025 06:50
| Szerző: Klubrádió
Egy százalék esélyt adtak a fogadóirodák Robert Prevost pápává választására, és az azóta megjelenő elemző cikkek gyakran említik, hogy a választás eredményét befolyásolhatta az is, hogy a bíborosok nem ismerték egymást. Az Ágoston-rendi szerzetesnek mégis azért lehetett esélye, mert szinte az összes bíborossal találkozott korábban. Ő volt ugyanis 2023 óta a püspöki dikasztérium vezetője, ami azt is jelentette, hogy ő szervezte Ferenc pápa hivatalos bíborosi találkozóit – így lehetősége volt kapcsolatba lépni a világ minden tájáról érkező bíborosokkal. A Reggeli gyorsban Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó, a Szabadság Körei bázisközösség vezetője mondta el véleményét.
A napokban a New York Times-ban megjelent egy nagyobb cikk, amelyben négy szerző több mint egy tucat bíborossal készített interjút. Perintfalvi szerint ebből az derül ki, hogy az első szavazáson még erősen megoszlottak a voksok, de aztán egyre kevesebb jelöltre koncentrálódtak a szavazatok. A bíborosok figyeltek arra, hogy a végére csak két jelölt maradjon, és ez döntötte el a végső arányokat is.
Prevost mellett a másik komoly jelölt a pápai államtitkár, Pietro Parolin volt, de az elemzések nem egyeznek abban, hogy ő nyerte-e az első fordulót, vagy már ott is Prevost vezetett. Az viszont tény, hogy Parolin végül visszalépett – állítólag elég keserű szájízzel, mert sokan olasz pápát vártak, és úgy tűnik, ő maga is így gondolta. Valamiért azonban úgy döntött, vagy úgy látta, hogy a szavazatok Prevost felé mozdulnak, és ennek hatására hátralépett. Perintfalvi szerint valószínűleg ez történt, bár csak töredékes információk állnak rendelkezésre, amelyekből nehéz teljes képet alkotni.
A Szabadság Körei közösség vezetője így fogalmazott:
„A sajtó persze mindig arról beszélt, hogy ez a világ legtitkosabb eseménye, és hogy a bíborosok szinte hermetikusan el vannak zárva a Sixtus-kápolnába. Ez csak részben igaz, mert tudni kell, hogy a bíborosok a Szent Márta vendégházban laknak, és oda körülbelül egy kilométernyi út vezet – ezt az utat gyalog teszik meg. Ezen az úton pedig nem tilos a beszélgetés. Tehát valószínűleg ott történnek kommunikációk, és lehet tájékozódni arról, hogy ki kire szavaz. Parolint már az első körökben, illetve előzetesen is az egyik legnagyobb esélyesként tartották számon.”
Maga Perintfalvi is úgy véli, hogy most egy olasznak valóban erős esélye lehetett, hiszen az előző pápák argentin, német, majd lengyel nemzetiségűek voltak, és sokan szerették volna, ha ismét olasz pápa kerül az egyház élére.
„Csakhogy az olaszoknak több erős jelöltjük is volt, és ez nagyon sokszor döntő tényező. 2013-ban, amikor Ferenc pápát választották meg, szintén több erős olasz jelölt volt, és az olasz szavazatok megoszlása miatt akkor is a nevető harmadik győzött. Ez most is csökkentette Parolin esélyeit. Nem volt egyedül, hiszen Matteo Zuppi, a másik olasz jelölt szintén nagyon erős volt. Ilyenkor sok minden számít. Azt lehet tudni, hogy Parolin is inkább a progresszív szárnyhoz tartozott, tehát azt el tudom képzelni, akár még egy Erdő Péterrel szembe összeálló koalícióban is megjelenhetett ez a gondolat, hogy inkább nyerjen egy progresszív, és akkor ő visszalépett, nehogy véletlenül egyébként a konzervatívoknak a jelöltje erősödjön”.
A teológus szerint Erdő Péternek nem volt reális esélye a pápaságra:
„Ő lehetett a konzervatívok egyik fontos jelöltje, de összességében a konzervatívok esélyei nagyon alacsonyak voltak. A pápaválasztó bíborosok körülbelül 80%-át Ferenc pápa nevezte ki – ők jellemzően az ő irányvonalát követik. Erdő sajnos ezzel az iránnyal szembehelyezkedett, főleg 2015-ben a menekültkérdés kapcsán, de más témákban is. Emiatt az afrikai szárny részéről kapott támogatást, de ez ez önmagában nem sokat számított az összes bíboros arányához képest.”
XIV. Leó pápa – aki a nevét XIII. Leó után vette fel – minden jel szerint folytatni kívánja Ferenc pápa örökségét. Kiemelte, hogy számára nagyon fontos a szinodális út, vagyis az egyházon belüli reformfolyamat, amely nagyobb szerepet adna a világi híveknek is a döntéshozatalban.
„Szerintem politikailag is így gondolja, de az egyházon belül is. Rendkívüli cselekedet volt részéről, hogy Zelenszkij, az ukrán államfő volt az első hivatalos látogatója a Vatikánban. Egyúttal felajánlotta a Vatikán közvetítő szerepét Oroszország és Ukrajna között. XIII. Leó – akinek a nevét választotta – szintén jelentős békeközvetítő volt. A Vatikánnak nincsenek saját politikai érdekei, ezért tud hitelesen fellépni. XIV. Leó is hangsúlyozta: ő igazságos békét szeretne – ez Zelenszkij kifejezése –, és nem a ‘ruszkij mir’ (azaz orosz világ) ideológiáját követi, amely egy Ukrajna számára elfogadhatatlan, megalázó békét jelentene. Ő olyan békét akar, ami mindkét fél számára járható út” – mondta Perintfalvi Rita a Klubrádióban.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg (amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025.05.26., hétfő 6.50
Riporter: Szénási Sándor