"Orbán Viktor sérti az ország szuverenitását, nem a civilek es a média" – Interjú a jogállami raportőrrel, Tineke Strikkel

Pár hete járt Budapesten többpárti uniós delegációt vezetve Tineke Strik, a magyarországi jogállam jelentéstevője az Európai Parlamentből. Már akkor vita tárgya volt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál a készülő, úgynevezett közélet átláthatóságára vonatkozó törvénykezdeményezés, és már akkor is nagy felháborodást váltott ki, még az Európai Néppárt képviselőjében is. A brüsszeli aggodalmak lepattantak a magyar kormányról, hisz benyújtották a törvényjavaslatot. Ezért újra megkerestük a raportőrt, akinek elmondtuk, hogy Lánczi Tamás az állami rádióban azt nyilatkozta, nem érti, miért robbant ki a törvény körüli hisztéria, hiszen csak az átláthatóságot fogják vizsgálni a listára került szervezeteknél. Itt még az átláthatóság fogalma is tisztázásra szorul, mert feltehetően nem ugyanazt jelenti neki, mint amit nekünk.

Amit gyakran megtapasztaltunk, most is azt történik: a kormány mást mond és megint mást cselekszik. Például, amikor ők a békéről beszélnek, akkor Vlagyimir Putyin iránti mérhetetlen barátságukat mutatják ki. Transzparencia? Hát persze, hogy mindenki igényli az átláthatóságot. Csak éppen, amit ők annak hívnak, annak nem sok köze van a tényleges transzparenciához. Ilyen címszó alatt a kritikus gondolkodású állampolgárokkal szemben lépnek fel. El akarják hallgattatni azokat, akiknek más a véleményük, és ebben az értelemben épp az ellenkezőjét teszik annak, ami az átláthatóságot jelenti. Lássunk tisztán: a társadalom feletti teljes kontrollt akarják megvalósítani, és azokkal leszámolni, akik szabad társadalom elvét hirdetik. Akik kiállnak az emberi jogokért. És e tekintetben az Európai Unióval is szembeszáll a kormány.

Mert ráadásul azt mondja, amit már önök a budapesti látogatásuk alkalmával nyíltan bíráltak, hogy az uniós támogatásokat külföldi beavatkozásnak tekintik.

No, ezt aztán tényleg nem értem. Ha ők kapnak uniós támogatást, az rendben van. Ha viszont rajtuk kívül bárki más, azt külföldi beavatkozásnak tekintik. Pedig ugyanazokról a forrásokról beszélünk! Számomra ez az igazi kettős mérce. Sőt ezzel a kormány tagadja, hogy az európai közösség része. Elnézést, de Magyarország az aláírt szerződések értelmében még mindig az EU tagja. Ezért lojálisnak kellene lennie, és nem ellenségként kezelni minket. Ezért ezt a törvényjavaslatot ellenünk is indított ellenséges támadásnak tekintjük.

Ha valami, akkor az uniós pályázatok transzparensek. Legfeljebb az nem, ahogyan ők, mármint a kormány felhasználja, pontosabban ahogy ő a saját kádereinek kiosztja.

Igen, én azt látom, hogy az a támogatás, ami a civilekhez jut, átlátható. De ugyanezt valóban nem mondhatom el az Orbán-kormánynak kifizetett pályázati pénzekről. Mert azok zöme az Orbán-család zsebébe vándorol. Ezeknél a forrásoknál, pályázatoknál tényleg problémánk van az átláthatósággal. Szeretnénk már végre Magyarországot is az Európai Ügyészséghez tartozó tagállamnak látni, hogy ki lehessen vizsgálni az átláthatatlan ügyeket, hogy minél kevesebb legyen a korrupció. A civil szervezetek, a sajtóorgánumok vagy újságírók által elnyert pályázati pénzek útja világosan követhető. Nem titok, úgy látjuk, hogy a magyar kormány gyűlöli, ha átláthatóságot követelnek tőle azok, akik a korrupciót akarják megfékezni. Nem tűri a kritikákat, amikor a szemére vetik, hogy megszegi az uniós alapelveket és törvényeket. Egészséges társadalmakban ez így működik, mivelhogy a korrupció leleplezése a társadalom és a parlament javát szolgálná.

Hazai példát is bőven felsorolhatnék, talán a legutolsó és máig vitatott a Magyar Nemzeti Banknál adófizetői pénzéből létrehozott alapítványok ügye, amelyeket feltehetően hűtlenül kezeltek, szóval itt sincs átláthatóság, akárcsak felelősségre vonás sem.

Igen, van tudomásunk az ügyről.

Karácsony Gergely főpolgármester Brüsszelbe utazott és nyílt levelet írt az Európai Bizottság elnökének a majdani törvény gyors elbírálását kérve. Mit tud tenni a parlament, a bizottság és az Európai Bíróság a törvény hatálytalanítása érdekében?

A leggyorsabb eljárás az alapján folytatható le, amit a bizottság kötelezettségszegési eljárásként már benyújtott a bíróságra. Ebben a Szuverenitásvédelmi Hivatal működését előíró törvény passzusait kifogásolta a bizottság. Az emberek megfigyelése, adatgyűjtés róluk, a sort hosszasan folytathatnám. Azt javaslom majd a bizottságnak, hogy ezt sürgessék meg, amennyire csak lehet. És ismét elő kell venni a Stop Soros néven ismertté vált törvény ügyében, kötelezettségszegési eljárás keretében hozott bírósági ítéletet, amely ugyanilyen mechanizmus alapján figyelte meg a támogatást élvező szervezeteket, személyeket. Merthogy a kormány mind a mai napig nem hajtotta végre az ítéletben foglaltakat.

Mit tehet akkor a bizottság? Hisz a kormányt hidegen hagyják a bírói verdiktek.

A Bizottságnak először is fel kellene szólítania a magyar kormányt, hogy tekintse magára nézve kötelezőnek a bírósági ítéletet. Ha erre sem reagál a kormány, akkor az Európai Bíróságnak kell pénzbüntetést kiszabnia.

Mint ahogy ez történt a migrációval kapcsolatos ítélethozatalok esetében. A kormány viszont nem fizet, de végülis levonják a támogatásokból. Igaz, azok most nem jönnek.

Mindenesetre nem kell újra feltalálnunk a kereket. Megvan minden eszközünk a szankcionálásra, csak használni kell őket. És ezzel időt is megspórolhatunk, mert az idő ugyebár sürget.

Van remény arra, hogy ez így is fog történni?

A parlament többsége – ebben teljesen biztos vagyok – sürgetni fogja ezt a megoldást. És remélem, a bíróság is belátja, nem szabad húzni az időt, mert rögtön újabb támadás, újabb szabadságfosztás éri a magyarokat. Attól tartok, ha még éveket várnak, akkor nem lesz többé kritikus civil társadalom és kritikus, független média Magyarországon. Most kell megvédenünk a bajbajutottakat, mert holnap már késő lesz.

Tegnap említette nekem a villáminterjúban, hogy az Általános Ügyek Tanácsa május 27-én összeül. Ott is szóba kerül ez elhallgattatási, vagy ahogy a kormány hívja, az átláthatósági törvény?

26 tagállam képviselői fogják a magyar jogállami sértésekről kérdezni a magyar hatóság képviselőit, értve ezen a többi között az igazságszolgáltatás elleni támadásokat, a bírókat vegzáló nyomásgyakorlást, a Pride felvonulás betiltását és a gyülekezési jog korlátozását, a korábban benyújtott szuverenitásvédelmi hatósági jogkörök jelentette uniós törvénysértéseket. Ahogy látja, rengeteg kérdés van a listánkon, amelyeket a kormány képviselőinek címzünk majd a meghallgatáson. A jövő hétre pedig szerveztem egy olyan eseményt, amelyre magyar civil szervezetek képviselőit, újságírókat is meghívtam, hogy első kézből tájékozódhassanak a tagállami képviselők a mostani, legfrissebb törvényjavaslatról, amely alapján egzakt kérdéseket fogalmazhatnak meg a magyar kormány számára.

Ugyebár mindig az EU-tól várjuk a csodát, de nekünk, magyaroknak is tennünk kellene ez ellen a törvény ellen. Ezt hogy látja?

Ezt nehéz nekem innen megmondani, és közben nem beleesni abba a csapdába, hogy a kormány átláthatósági törvényének fejtegetésébe süllyedjünk. A független médiának most még nagyobb szerepe kell, hogy legyen, hogy felhívja a figyelmet a törvény következményeire, hisz a magyar média jelentős hányada kormányzati kontroll alatt áll. Nyilván fontosak a tüntetések, amelyek már a Pride és a gyülekezési jog korlátozása miatt elkezdődtek. De ugyanilyen fontosnak tartom, hogy a külföldön élő, határon túli magyarok is kapcsolódjanak be ebbe a tiltakozásba. Uniós tagállamok újságíróit, civil szervezeteit is tájékoztatni kell a fejleményekről, bevonni őket, hogy más kormányok vagy civilek, újságírók is kiállhassanak a magyar ügyek mellett, a törvénytelenségek, a szabad társadalom felszámolásának megakadályozása érdekében.

Persze a legfontosabbról elfeledkeztünk beszélgetésünk elején: mit jelent egyáltalán ma a szuverenitás fogalma?

Akárcsak a transzparencia esetében, itt is félrevezető a kormány értelmezése. A szuverenitás a kormány döntéshozatali mechanizmusának a biztosítása, nagyon egyszerűen fogalmazva. Azonban a civilek és a média fenyegetése és büntetése nem tartozik ebbe a fogalomkörbe. Sőt, ők is a szuverenitást kell, hogy erősítsék - a külvilág felé irányuló kommunikációval, a fékek és ellensúlyok biztosításával is. Ehhez nyújt védelmet az uniós tagság is. De az Orbán-kormány ennek épp az ellenkezőjét teszi, és követi a putyini modellt. Sőt, megengedi Oroszországnak és Kínának is, hogy beavatkozzanak a magyarországi politikába. Tehát éppen a kormányfő dolgozik a szuverenitás ellen. A külföldi hatalmak, az autokráciák közkatonája lett, kiszolgálja őket parancsra. Az emberek nem gondoskodhatnak a saját országuk jövőjéről. Zsákutcába vezeti az országot.

Nemegyszer hangoztatta a magyar uniós tagságot. A mostani törvény nem tűnik önnek úgy, mintha ez egy igencsak határozott lépés lenne Orbán részéről az EU-ból kilépéshez?

Nehéz, hisz a magyarok többsége megérdemli, hogy ennek a közösségnek a tagja maradjon. Továbbra is osztja azokat az uniós értékeket, amelyeket Orbán előtt is értéknek tartott. Nem akarnak a Kremlhez tartozni. A dilemma, ha Orbánt bünteted, a magyar népet is bünteted. Másrészről továbbra sincs mechanizmusa Magyarország kipenderítésének. A kormány szuverén döntése kell, hogy legyen, mit akar tenni az uniós tagsággal. Mi ezt a szuverenitást biztosítjuk. Csak remélni tudom, hogy Orbán tiszteletben tartja az állampolgárok véleményét. Mi csak azt szeretnénk, hogy ne játsszon ki, ne zsaroljon minket, ahogy ezt teszi mind a mai napig. Ezúttal is felszólítom a tagországokat és a bizottságokat is, hogy minden eszközt vessenek be Orbán megállítására. Hogy továbbra se kaphasson a kormány uniós támogatást. Hogy fosszák meg Orbánt a szavazati jogától, mert vétójával akadályozza az Unió külpolitikai céljait. Mert zsarolással akarja megszerezni azokat a pénzeket, amelyekkel a korrupt politikai elitet akarja etetni – nyilatkozta rádiónknak Tineke Strik holland zöldpárti képviselő.

Az interjút a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.) Kiemelt kép: MTI/Kocsis Zoltán