Orbán célja, hogy felszámolja a magyar demokrácia maradékát is
16/05/2025 06:32
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
62 szervezet tiltakozik az átláthatósági törvény ellen. Az aláírók minden eddiginél súlyosabb támadásnak tartja a tervezetet a még megmaradt független intézményekkel szemben, és kiemeli, hogy az nem csak a civil szervezetek és a média ellen irányul, hanem veszélyt jelent cégekre és magánszemélyekre is – számolt be a Reuters. Nemzetközi lapszemle.
Orbán Viktor még márciusban kilátásba helyezte, hogy le fognak csapni a független média, az ellenzéki politikusok és a civil szervezetek külföldi finanszírozására – emlékeztet a Reuters a kedden benyújtott törvénytervezet kapcsán, hozzátéve, hogy a bírálók szerint ez a lépés a magyar miniszterelnök részéről saját pozíciójának a megerősítését célozza a 2026-ban esedékes választások közeledtével. A londoni székhelyű hírügynökség felhívja a figyelmet arra is, hogy Orbán, aki – mint kritikusai állítják – politikájával erodálja a demokráciát, az állam aláásására törekvő külföldi hatalmak által finanszírozott árnyékhadseregnek minősítette a törvénytervezet által megcélzott csoportokat.
A tervezet ellen – írja a Reuters – híroldalak, elemző műhelyek és jogvédő csoportok tucatjai, konkrétan 62 aláíró szervezet emelte fel szavát egy közösen közzétett nyílt levélben. Ebben tiltakoznak az ellen, hogy el akarják hallgattatni a kormányzat bírálóit. „A törvényjavaslat autoriter kísérlet a hatalom megőrzésére. Célja, hogy elhallgattasson minden kritikus hangot, és felszámolja a magyar demokrácia maradékát is” – idézi a hírügynökség a nyílt levelet, amely egyúttal minden eddiginél súlyosabb támadásnak tartja a tervezetet a még megmaradt független intézményekkel szemben, és kiemeli, hogy az nem csak a civil szervezetek és a média ellen irányul, hanem veszélyt jelent cégekre és magánszemélyekre is.
Orbán keményebben lép fel a nem kormányzati szervezetek, angol rövidítéssel NGO-k ellen – emeli ki az ugyanerről a témáról készített beszámolójában a dpa német hírügynökség, amelynek a cikkét a német nyelvterület számos fontos médiaintézménye átvette, így például a Die Welt című, nagy példányszámú napilap portálja is.
A fideszes törvénytervezet tartalmi ismertetése után a tudósítás idézi Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt, aki szerint a javaslat világos bizonyítéka annak, hogy a kormányoldal mindent megtesz, amit szükségesnek tart saját hatalmának megőrzése érdekében. A képviselő felszólított arra, hogy álljanak ki Magyarország putyinizálódása ellen. A dpa felidézi, hogy Orbán korábban is többször megpróbálta visszaszorítani az NGO-k tevékenységét, de a mostaninál sokkal kevésbé éles megfogalmazású törvényeit az Európai Bíróság az európai joggal összeegyeztethetetlennek minősítette, és annak nyomán a magyar törvényhozás hatályon kívül helyezte.
A dpa kitér a szűk egy év múlva esedékes magyarországi választásokra is. Azt írja, hogy Orbánra nyomás nehezedik, mert a Fidesztől elpártolt Magyar Péter TISZA Pártja polgári konzervatív kihívóként hónapok óta egyértelműen vezet a közvélemény-kutatóknál a Fidesz előtt. Ugyanakkor a magyar kormányfőre bátorítóan hat Donald Trump amerikai elnök magatartása, a demokratikus nem kormányzati szervezeteknek a USAID amerikai segélyügynökség által nyújtott támogatás beszüntetése.
Magyarország és Szlovákia igenis le tud válni az orosz energiaforrásokról – ismerteti a Politico az angol rövidítéssel CREA-ként emlegetett kutatóintézet frissen közzétett jelentésének a fő megállapítását. Az említett agytröszt a demokrácia kérdéseinek, valamint az energetikai és levegőtisztasági témának a kutatásával foglalkozik. Elemzőik arra jutottak, hogy ha a szóban forgó két Kreml-barát kormányzat által irányított ország letesz az orosz üzemanyagról, akkor nem kell energiabiztonsági gondoktól tartaniuk, az viszont kétségtelen, hogy többszáz millió eurós nagyságrendű profitról lennének kénytelenek lemondani.
Az elemzés szerint az Ukrajna elleni orosz invázió, vagyis 2022 februárja óta Magyarország és Szlovákia akkora összeget – konkrétan 5,4 milliárd eurót - fizetett csak a nyersolajért Moszkvának, aminek az adóvonzatából 1800 darab Iszkander-M típusú rakétát lehet beszerezni. Magyarország és Szlovákia azonban – olvasható az elemzésben – nem mutatja a jelét az orosz nyersolajfüggéstől való megszabadulási szándéknak, hanem éppen ellenkezőleg, Magyarország az orosz háborúindítás előtti 61 százalékról 2024-re 86 százalékra növelte az orosz nyersanyagbeszerzés részarányát, míg Szlovákia ilyen értelmű függése megmaradt csaknem 100 százalékos szinten.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2025. 05. 16., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János
