Orbán tiltakozik az újabb oroszellenes szankciók miatt

Az amerikai MSNBC már második napja Magyarországról, a határ mellől követi az Ukrajnát sújtó háborút. Először Tiszabecsen rendezkedett be a stáb, aztán Beregsurányban, ahol a menekülteket faggatják, mi mindenen mentek keresztül. A magyar határnál 12 órás sort kell kiállni, hogy hazánkba bejussanak a menekülteket, akiket – jegyzi meg a riporter – a korábbi ellenséges hozzáállással szemben most szeretettel fogadnak a magyarok, és igyekeznek segíteni nekik. Mintegy 200 ezren érkeztek hazánkba, és a megkérdezettek elmondták, nem akarnak itt maradni. S persze mindannyian abban bíznak, mielőbb hazamehetnek Ukrajnában maradt családjukhoz.

Orbán Viktor kijelentette, hogy nem támogatja az Európai Unió Oroszország ellen irányuló újabb, az energetikai szektorra kivetett szankcióit – számol be erről részletesen az orosz TASZSZ hírügynökség. Mivel az aránytalan terhet ró az emberekre, a háztartásokra és a vállalatokra – idézi a kormányfőnek az Európai Tanács elnökével folytatott videókonferenciáján elhangzottakat. Azt is megírták, hogy Orbán Viktor elítéli az orosz katonai akciót, de nem ő akar ezért magas árat fizetni. Különben a magyar gazdaság leállna az orosz olaj és gáz nélkül. Ma egyébként Versaillesban tartanak az uniós miniszterek informális megbeszélést a francia elnökség vezetésével.

A Lenta orosz portál pedig azt emeli ki Orbán álláspontját idézve, hogy ő nem követi az amerikai elnök példáját, aki kedden bejelentette, hogy leállítja az orosz olajszállításokat. S több évi szünet után Biden elnök kormánya felvette a kapcsolatot Nicolas Maduro, venezuelai elnök kormányával, hogy az így kieső orosz olajat onnan pótolnák.

Bizalmatlanok az európaiak saját kormányuk iránt, mutatta ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsának legfrissebb közvéleménykutatása. 58%-uk azt gondolja, hogy nincs beleszólásuk a politikába. Ezt Magyarországon 52%, a franciáknál 69, a görögöknél pedig 87% véli így. Az egységes biztonságpolitika – amit jónak tart a többség – és a járvány kezelése mellett arra is rákérdezett az agytröszt, hogy jogos-e megvonni azoktól az országoktól – nevesül: Magyarországtól és Lengyelországtól - az uniós támogatásokat, amelyek nem tartják magukat a demokratikus alapelvekhez. Nagy általánosságban 58% tartja ezt jogosnak, de például az úgynevezett takarékos négyek , a svédek, a hollandok, a dánok és a németek, illetve az észtek ezt kiemelten fontosnak tartják. 61% szerint alapvető, hogy legyen ilyen jogosítványa az uniós vezetésnek, s 52% pedig azt is támogatja, hogy ilyen országoktól vonják meg a szavazati jogot. A közvéleménykutatásba bevont 12 ország között Magyarország is szerepel 1500 megkérdezettel.

A Financial Times is megírta, hogy az MKB-tól kapott a szélsőjobbos Marine Le Pen francia elnökjelölt több mint 4 milliárd forintos banki hitelt kampánya finanszírozásához. A politikus addig nem is tudott kampányolni, amíg ez a hitel meg nem érkezett a számlájára, mert hazájában nem sikerült összekalapozni ezt a szép kis summát. A cikk kiemeli, hogy a bank legnagyobb részvényese Orbán Viktor közeli ismerőse. Minderre Marine Le vagyonnyilatkozatából derült fény. A Financial Times is úgy tudja, hogy Orbán közvetlen környezetéből érkezett a bankhoz a kérés, ami elég egyértelmű jele annak, hogy közvetlen politikai nyomás alatt áll az egyharmad részben állami tulajdonú pénzintézet. Havasi Bertalan, Orbán szóvivője az értesülést álhírnek, fake newsnak nevezte, a bank pedig nem kívánta kommentálni. 16 hónapra kapta meg a hitelt Le Pen, amit minden bizonnyal vissza is fog tudni fizetni, amennyiben az április elnökválasztáson eléri az 5%-os bejutási küszöböt, s ebben az esetben az állam kompenzálja kampánykiadásait. 2014-ben egy orosz bank segítette ki hasonlóképpen a bajból. A cikk részletezi, az utóbbi időben sűrűn találkozott Orbán Marine le Pennel, számos kérdésben közös a víziójuk. S bemutatja Mészáros Lőrincet is, mint a bank többségi részvényesét.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.