„Vásároljon
Reggeli gyors

Orbán az Európai Bizottság ellen

1/10/2020 09:34

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Leginkább Magyarországot és Lengyelországot marasztalta el az EB jogállamisági jelentése, ami nem váratlan fejlemény. Hogy jönnek-e a pénzügyi szankciók, az még kérdés. Médiaszemle.

2020. október 01. Reggeli gyors - részlet 20.10.01. Lapszemle/Csernyánszky Judit
05:34
00:00

A Washington Post is beszámol európai tudósítójának köszönhetően arról, hogy felbőszítette Magyarországot és Lengyelországot a tegnap nyilvánosságra hozott jogállamisági jelentés. A 27 tagországot összefogó jelentés azt az aggályt erősíti meg, hogy a liberális értékek legerősebb, legbüszkébb bástyájának tartott Európai Unió képtelen volt megállítani a demokrácia egyre több országban tapasztalható erózióját. S idézi Vera Jourovát, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős tagját, a testület elnökét, aki úgy fogalmazott ez alkalomból, hogy „új fejezetet nyitunk a jogállam megvédésében és kiterjesztésében. A különbözőségek – még ha egyenként jók is a recept összetevői – ihatatlanná teszik a kikevert koktélt.”

Majd a magyar helyzet ismertetésével kezdve a lengyelen át eljut a cikk odáig, hogy hiába indultak különféle eljárások a jogállami normákat megszegők ellen, a döntő szavazásnál alkalmazható vétójogok megakadályozzák az eljárások lefolytatását. Illetve, hogy mindkét ország sértett vezetői az ellenük kezdeményezett eljárásokat azért tartják illegitimnek, mert magyarázatuk szerint a nép hatalmazta fel őket a kormányzásra. A legkeményebb kritikát hazánk és lengyelek kapták – tekintve a korrupciót, az igazságszolgáltatás és a sajtó helyzetét is, azonban súlyos problémákat tártak fel Bulgáriában, Horvátországban, Máltán, Romániában, Csehországban s Szlovákiában is. Azonban még az oly stabilnak hitt demokráciát is, mint az osztrák - kifogás érte. Az elkövetkező hetek vitáiban fog eldőlni Brüsszelben, hogy tényleg megvonják-e a pénzügyi forrásokat a szabályszegőktől. S a jelen pillanatban a többség hajlik erre a megoldásra – élükön a svédekkel, hollandokkal, dánokkal. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a magyar és a lengyel ellenkezéssel sikerül fellazítani a szigorú elképzeléseket.

A magyar és a lengyel kormány nem fogadja el a jogállamisági jelentést

A független varsói The First News arról számol be, hogy a magyar és a lengyel igazságügyi miniszter közösen lépett fel a most bemutatott jogállami jelentés ellen, elfogadhatatlannak tartva a jelentés elkészítésének a koncepcióját, a vizsgálat és az elemzés módszereit, valamint a megjelölt forrásokat. Szerintük véletlenszerűek és elfogultak a források, alaptalanok a vádak, nem transzparens a módszer, az átpolitizált jelentés nem felel meg az objektivitás kritériumának.

Alaposan körbejárta az említettekhez hasonlóan a jelentést az AP amerikai hírügynökség is, ami egyben azt is jelenti, hogy számos amerikai állam helyi lapjában meg fog jelenni a tudósítás hazánkról.

A Spiegel pedig arról számolt be, hogy a Várhelyi Olivér magyar biztos lengyel kollégájával együtt már bejelentette a bizottságban, hogy egyikük sem fogadja el a jogállami jelentést.

Migrációs konferencia Budapesten
 
MTI/Mohai Balázs

Kovács Zoltán képzelt világa ütődött liberálisokkal van tele

Rövid időre, talán egy órára felfüggesztette a Twitter a magyar kormány ’About Hungary’ elnevezésű oldalát, szabálysértésre való hivatkozással – összegzi a történteket az AP hírügynökség. Kovács Zoltán, aki a nemzetközi médiában a kormány migrációellenes kampányának és az illiberális üzeneteinek tolmácsolója, úgy fogalmazott Facebook-oldalán az incidens kapcsán: minden jel arra utal, hogy elérkezett az új világ végre, amikor a tech-óriások elhallgattathatják azokat, akik a libernyákoktól különböző véleményt hirdetnek. Sőt még azt is megjegyezte, hogy erre a lépésre épp akkor került sor a Twitter részéről, amikor az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta 27 tagországa jogállami helyzetére vonatkozó jelentését. A Twitter nem reagált a hírügynökség megkeresésére, később azonban a cég azt közölte, tévedésből függesztették fel a magyar kormányoldal fiókját.

Új-Zélandon is ismerős a Sziget Fesztivál

Mivel magyar Woodstock néven sok külföldi országban is ismertté lett a Sziget Fesztivál és vele együtt a Hajógyári-sziget, még az új-zélandi Scoop news is beszámol a terület tervezett körbegátazása körüli huzavonáról, jelen esetben arról a jó hírről, hogy az Országos Vízügyi Hatóság visszavonta az árvízvédelmi fejlesztésekre vonatkozó kérelmet, részben annak a nyomásnak köszönhetően, amely a WWF-től, a Természetvédelmi Világalaptól és a lakosság részéről érkezett a sziget védelmében. Ugyanis ha a kitűzött tervek drasztikusan beavatkoztak volna a sziget természeti rendjébe, megbomlott volna az ökoszisztéma a hőmérséklet-változástól kezdve a környék szén-dioxid szennyeződéséig. Sipos Katalin, a WWF magyarországi igazgatója köszönetet mondott mindannak a 10 ezer aláírónak, akinek szignója sokat nyomott a latban. Kérelmüket beadták a fővároshoz, hogy a szigetet nyilvánítsák természetvédelmi területnek.

A keleti nyitás jegyében

Ugyan kedden tárgyalt a Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök Orbán Viktorral és ment XIV. kerületbe, hogy felavassa a Csingiz Ajtmatov teret a főpolgármesterrel és Zugló polgármesterével, a hírek mostanra értek el a nemzetközi sajtóba. Sok egyéb között az, hogy a magyar kormányfő bejelentette, hogy duplára emelték a hazánkban ösztöndíjjal tanulók számát, 75-ről 150-re – adta hírül az AKIPRESS.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs.

Reggeli gyors
2020.10.01. 06:00
Szerző: Csernyánszky Judit