Nógrádi József: A magyar munkaerőpiac kijózanító, a fiataloknak adaptívnak kell lennie

A fiatalok közel harmada nem a végzettségének megfelelő munkát végez Magyarországon. Az Eurostat 2024-es adatai szerint a 15-34 év közöttiek 27,8 százaléka nyergelt át más területre a tanulmányaihoz képest. Miközben ez az arány az Európai Unión belül a harmadik legmagasabb, azoknak az aránya a magyarországi fiatalok között, akik a végzettségüknek megfelelő területen dolgoznak – 64,2 százalék – egy kicsit magasabb is az uniós átlagnál. Az ellentmondásosnak tűnő adatok lehetséges feloldása, hogy nálunk vannak a legkevesebben azok, akik szerint a munkájuk részben felel meg a képzettségüknek – számolt be a minap a G7. 

Az, hogy nálunk ilyen kicsi azoknak az aránya, akik bizonytalanabbul nyilatkoznak, amit úgy is fordíthatunk, hogy kevés olyan válaszadó volt, aki nincs tisztában azzal, hogy a munkahelye mit kínál, azt mutatja, hogy a magyarországi munkaerőpiac kijózanító – mondta Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója a Reggeli gyorsban. Nem dédelgetünk nagy álmokat, hogy ebben még sokkal több lehetne, megmutatja a teljes valóságát, amit a munkavállalók hamar vesznek és vagy elfogadnak, vagy kiszorulnak és akkor nem abban a munkakörben dolgoznak, amire alkalmasak vagy egyáltalán nem dolgoznak – tette hozzá.

Nógrádi kiemelte, hogy miközben Magyarországon 4 százalékos a munkanélküliség, a fiatalok körében ez az arány jóval magasabb, 14 százalék, vagyis nagyjából 45 ezer fiatal nem tud elhelyezkedni. Ebben benne van, hogy kevés a lehetőség számukra, kevés a gyakornoki pozíció.

Azt is látjuk, hogy nagyon nagy a forgási sebesség, átlagosan három évente váltanak munkahelyet az emberek a  méréseink szerint. A váltások során előfordulhat, hogy az új helyen már nem a végzettségnek megfelelő pozícióba kerülnek, arra mennek, ami jobban fizet – mondta Nógrádi. Ez általánosan érzékelhető jelenség Magyarországon, hogy a bérekre figyelnek az emberek, hogy ebben hogyan tudnának előre lépni és háttérbe szorultak az egyéb megfontolások, hogy milyen egyéb értéket adhat az adott munkahely – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a recesszív gazdaság rá is kényszeríti az embereket erre.

Persze amögött, hogy sokan nem az eredeti végzettségüknek megfelelő pozícióban dolgoznak ott van az is, hogy a szakmák egyre inkább egymásra tolódnak, elmosódnak a határok. Emiatt az a jó, ha az emberek folyamatosan képzik magukat, ráállnak az élethosszig tartó tanulásra, adaptívak. Elég csak arra gondolni, mennyiféle módon befolyásolja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia fejlődésre, felhasználásának terjedése – mutatott rá Nógrádi.

Az okok között szerepel az is, hogy a duális képzési rendszerben nagyon fiatalon, 16-17 évesen kell eldönteni, mivel foglalkozna valaki a következő évtizedekben. Sokszor csak akkor szembesülnek egy-egy szakma valóságával, amikor elkezdenek dolgozni, akkor jönnek rá, hogy nem nekik való az a terület.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)