Felzárkózás, ami nem ér utol: mit mutatnak a roma foglalkoztatási adatok
3/02/2026 14:11
| Szerző: Klubrádió
Az elmúlt évtizedben látványosan javult a roma népesség foglalkoztatottsága Magyarországon: a 2023-at megelőző tíz évben közel a duplájára emelkedett az érintettek munkavállalási aránya. Ennek ellenére a romák foglalkoztatási rátája továbbra is jelentősen elmarad az országos átlagtól – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból, melyre a G7 hívta fel a figyelmet.
Lázár János nagy port kavaró mondatai kapcsán vette elő a portál a legfrissebb KSH adatokat. Az építési és-közlekedési miniszter másfél hete egy Balatonalmádiban tartott lakossági fórumon arról beszélt, hogy mivel a magyar választópolgárok nem jelentkeznek lelkesen az Intercityk szaros mosdójának takarítására, ezért fel kell tárni a belső tartalékokat, ami szerinte a cigányságot jelenti.
A 2023-as KSH-elemzés szerint a roma népesség – melynek mintegy négyötöde legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, szemben a nem romákat jellemző kevesebb mint egyötöddel – az átlagosnál kisebb arányban és kevésbé előnyös pozíciókban van jelen a munkaerőpiacon. Az alacsony foglalkoztatási rátához az iskolai végzettség szerinti összetételen túl hozzájárul a roma népesség területi megoszlása. 2015 és 2023 között a romák munkaerőpiaci helyzete a nem roma népességével párhuzamosan alakult: 2015 óta alapvetően egyenletes növekedés volt tapasztalható, amely a koronavírus-járvány hatására megtört. A romák hátránya nem mérséklődött jelentősen, a roma és a nem roma népesség foglalkoztatási rátáinak különbsége 24 és 28 százalékpont körül alakult, 2023-ban 27 százalékpont volt. A romák munkanélküliségi rátája a 2015. évi 28%-ról 2019-re 17%-ra csökkent, az utóbbi években azonban ismét magasabb értékeket mutatott, 2023-ban 20% volt.
A férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség a magukat romának vallók körében lényegesen nagyobb, mint a népesség többi részében. A nők munkavállalását a nem roma családokra jellemzőnél nagyobb gyermekszám is korlátozza. 2023-ban a 15–64 éves roma férfiak 57%-a volt foglalkoztatott, a nőknek azonban csak 36%-a. Továbbra is igen kevés roma fiatal szerez szakmai végzettséget. A 18–24 éves roma fiatalok több mint 59%-a korai iskolaelhagyó volt 2023-ban, ami egyben magyarázatot nyújt arra, hogy körükben a se nem tanulók, se nem dolgozók aránya több mint négyszerese a nem romákra jellemzőnek (38%).
A romák és a nem romák között jelentős és alig mérséklődő különbség, hogy az előbbieknél magas a kisebb foglalkoztatási biztonságot (és keresetet) eredményező foglalkoztatási formák aránya. A közfoglalkoztatás szerepe a romák munkához juttatásában – bár 2015 óta jelentősen csökkent – még mindig jóval meghaladja a nem romákra jellemzőt. 2023-ban a roma foglalkoztatottak 17%-a közfoglalkoztatottnak vallotta magát (2015-ben ugyanez az arány még 50% volt). Ettől nem független az sem, hogy minden harmadik roma foglalkoztatott 2023-ban határozott idejű szerződéssel dolgozott, miközben a nem romák esetében ez az alkalmazási forma 4,5%-ot tett ki. Az alacsony iskolai végzettségűek túlsúlyából következően a roma foglalkoztatottak majdnem fele egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végzett.
A foglalkoztatás növekedése és a munkanélküliség csökkenése azt eredményezte, hogy 2015 és 2023 között a foglalkoztatott nélküli háztartásban élő 18–59 évesek aránya a romák esetében – kisebb ingadozásokkal – 10 százalékponttal csökkent, de még mindig 19%, míg a nem romák esetében 4,3% volt.
A G7 azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a százalékos arányokból nem derül ki, hogy ez valójában hány embert takar, ugyanis a felmérésben azok számítanak romának, akik roma nemzetiségűnek vallják magukat. Márpedig a legutóbbi népszámlálás során 2022-ben 210 ezer ember vallotta magát a cigány nemzetiséghez tartozónak, míg tíz évvel korábban még 315 ezer volt, a KSH egy 2014-es munkaerőpiaci kiadványában pedig 350 ezer főről írt.
Mindez azt jelenti, hogy a hivatal adatai alapján azzal, ha a romák foglalkoztatási rátája elérné az országos átlagot, 50-80 ezer embert lehetne bevonni a munkaerőpiacra. Ez ugyan nem kevés, de a teljes hazai potenciális munkaerő-tartalék a statisztikai hivatal szerint ennél azért jóval nagyobb, nagyjából 320 ezer fő - állapítja meg a cikk.
Köllő János múlt héten azt mondta a Telexnek, hogy számításai szerint akik Magyarország munkaerő-tartalékát képezik, tehát akik munkavállalási korúak, de nem dolgoznak, és nem is tanulnak, azok között a magukat romának mondók aránya 2015–2016 környékén 10 százalék volt, most 7 százalék.