Nem tudnak dűlőre jutni a britek Brexit-ügyben

Theresa May a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) viszonylag rövid halasztását kérte az Európai Uniótól. Kozma Szabina külpolitikai elemző, a brit székhelyű Inspiring Policies tanácsadó cég munkatársa, a Klubrádió, Reggeli gyors című műsorában megerősítette, hogy az Európai Unió valóban azt kérte a brit parlamenttől, hogy szavazzák meg ezt a „dealt”, amit May még novemberben, tető alá hozott. A Parlament valóban nem szeretné jóváhagyni, viszont jelenleg az sem biztos, hogy a szavazást egyáltalán meg lehet-e tartani, hiszen a képviselőház elnöke, még hétfőn azt jelezte, hogy amennyiben ez az egyezmény nem változik és mivel már kétszer is szavaztak róla a képviselőházban, nem szeretné még egyszer, egy harmadik szavazásra engedni ezt az egyezményt – fogalmazott az elemző. Hozzátette, hogy Theresa May este egyértelművé tette beszédében, hogy továbbra is nyitva áll az ajtó egy no-deal  előtt, bár erről múlt héten szavazott a képviselőház és egyértelműen elutasította.

Kozma Szabina szerint, vannak, akik azt szeretnék, hogy legyen egy második referendum, ezt azonban jelen pillanatban, a legtöbb képviselő elutasítja. Van egy olyan képviselőcsoport is  - a konzervatívak között – akik nagyon szeretnék a „no- dealt” és lényegében, azért drukkolnak, hogy jövő héten pénteken, az Egyesült Királyság, ki tudjon lépni az Európai Unióból.

Miért alakult ez így Nagy- Brittaniában?

Az elemző válaszában úgy véli, a Parlament él azzal az előjogával, hogy ellenőrizheti a kormányt. A Parlamentben, a saját pártján belül is, több olyan képviselőcsoport létezik, amelyik nem ért egyet azzal az egyezménnyel, amit ő tető alá hozott, nem értenek egyet a tartalmával A helyzet tehát azért lett érdekes, mert maguk a konzervatívak gondolják azt, hogy ez az egyezmény, nem felel meg a brit népnek. A képviselők tehát mondhatnak nemet a miniszterelnöknek – fogalmazott Kozma Szabina.

Miért nem akarják megszavazni?

Az elemző szerint annak oka az ír backstop.

Mit is jelent a backstop?

Az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti mintegy 500 kilométeres szárazföldi határszakaszon 70 évig, 1923-tól 1992-ig volt érvényben vámellenőrzés. Az észak-írországi "Troubles" (zavargások) néven ismert, elhúzódó (1969-1998), több mint 3500 halálos áldozatot és közel 48 ezer sebesültet követelő etno-nacionalista konfliktus idején a határövezetben számottevő katonai erő állomásozott. Ennek a helyzetnek vetett véget az 1998-a Belfasti (Nagypénteki) Egyezmény. Azóta a szabadon átjárható ír-északír határ a békefolyamat legkézzelfoghatóbb eredménye és jelképe.

Kozma Szabina szerint, mindentől függetlenül az Észak-Írországi társadalmon belül, van egy olyan csoport, mely szívesen tartozna Írországhoz és szakadna el az Egyesült Királyságtól.