„Klubrádió“
Reggeli gyors

Nem szétverni, megkaparintani akarják az EU-t

12/04/2019 07:17

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Nincs sok esélye, hogy a nacionalisták átvegyék a hatalmat az Európai Parlamentben, akkora törésvonalak húzódnak közöttük. És akkor még ott van Orbán. A Die Zeit elemzése.

2019. április 12. Reggeli gyors - részlet 19.04.12. Lapszemle
05:35
00:00

A nacionalisták korábban szét akarták verni az Európai Uniót. Most arról álmodnak, hogy megkaparintják – írja az európai szélsőjobboldalról szóló terjedelmes elemzésében a Die Zeit című német magazin. Idézi Jörg Meuthent, az AfD-ként rövidített, Alternatíva Németországnak elnevezésű formáció elnökét, aki szerint „nagyon jó európai bizottsági elnök lenne” Matteo Salvini olasz belügyminiszterből, a Liga nevű párt vezetőjéből, és utal arra, hogy a minap Milánóban megalapított Európai Népek és Nemzetek Szövetsége a nacionalisták internacionáléjává és az Európai Parlament legerősebb frakciójává akar válni.

Salvini többet, egész európai hálózatot akar

A Die Zeit szerzője megjegyzi: a nacionalisták eddig általában az Európai Parlamentet használták ugródeszkaként ahhoz, hogy ismertté tegyék magukat hazájuk belpolitikai közegében. Mostanra ez megfordult: belföldi megnövekedett erejüket próbálják kamatoztatni az Európai Parlamentben. A német magazin felhívja a figyelmet azokra a közvélemény-kutatási adatokra, amelyek szerint a Ligának jó esélye van arra, hogy a májusi európai választások nyomán az EP-ben képviselt legerősebb párttá váljon, tehát még a német kereszténydemokratákat, a CDU-t is megelőzze. Salvini azonban ennél többet akar, európai hálózatot igyekszik létrehozni. Valójában nem csupán az a kérdés az európai választások kapcsán, hogy hány mandátumhoz jutnak a nacionalisták, hanem jövőbeli ütőképességük szempontjából legalább ennyire fontos, hogy sikerül-e egyesíteniük erejüket – írja a Die Zeit. Ezeket a szélsőjobboldali pártokat összeköti az a törekvés, hogy Európa ne váljék „Eurábiává”, vagyis a harc a keresztény nyugat állítólagos iszlamizálása ellen. De ellene vannak – miként azt egy ízben Witold Waszczykowski volt lengyel külügyminiszter mondta – a biciklistáknak, a vegetariánusoknak, a női kvóta híveinek, a melegházasságnak, a brüsszeli globalistáknak és az úgynevezett Európai Szovjetuniónak is.

 
Európai Parlament
Pixabay
 

 

Észak dél ellen

De ha túllépünk a centralizációellenességen, az iszlámellenességen és az illegális migráció elutasításán, akkor már olyan területekre jutunk, ahol nagyon nehéz megteremteni az összhangot. A Die Zeit által idézett Anders Vistisen, a Dán Néppárt politikusa, aki egyébként ott volt Milánóban, elismeri, hogy politikai határvonal húzódik észak és dél között, mellesleg nem csak a jobboldalon, hanem gyakorlatilag az Európai Parlament összes pártcsaládjánál. Vistisen szerint északon vannak a transzatlanti kapcsolatok – vagyis az Egyesült Államokkal való szoros partnerség hívei –, valamint a gazdasági értelemben vett liberálisok. Délen ezzel szemben oroszbarátokat és „szociális hazafiakat” találunk. Kül- és gazdaságpolitikai szempontból nagyon kevés dolog hangolható össze. A dánok és a finnek ugyanis csak nehezen tudják elviselni, hogy az olaszok újra és újra egyre nagyobb adósságokat halmoznak fel. Ha a közép- és kelet-európaiakat is figyelemben vesszük, akkor még nagyobbak az eltérések – folytatja a német magazin. Az Európai Konzervatívok és Reformerek nevű jobboldali európai parlamenti frakció vezetője, a cseh Jan Zahradil kifejezetten elutasítja például az összefogást Marine Le Pen francia Nemzeti Gyűlésével. Szerinte ugyanis a franciák nem elég atlantisták, és túlságosan protekcionisták. A lengyel Jaroslaw Kaczynski is gondosan ügyel arra, hogy a migrációs kérdésben való nézetazonosságok ellenére távolságot tartson Salvini szövetségétől. Amikor Salvini az év elején Varsóban járt, akkor nem volt se közös fotózás, se közös sajtótájékoztató. Ennek a visszafogottságnak a legfontosabb oka, hogy nem csupán a Liga, hanem az Osztrák Szabadságpárt, a francia Nemzeti Gyűlés, valamint a német Alternatíva is szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal. Meglepő lenne – állapítja meg a Die Zeit –, ha ezek a nacionalisták közötti nézeteltérések a választások után eltűnnének.

A legbizonytalanabb tényező: Orbán Viktor

A szélsőjobboldalon valószínűleg egy helyett legalább két frakció lesz az Európai Parlamentben, amelyek versengeni fognak egymással, és egyáltalán nem biztos, hogy Salvini frakciója lesz az erősebb. Vannak olyan új nacionalista pártok, mint például a spanyol Vox, amelyek minden opciót nyitva tartanak. És a legbizonytalanabb tényező egy régi ismerős, Orbán Viktor – kanyarodik rá a német magazin a magyar témára. A szerző szerint az Orbán által ismertetett fideszes választási program – benne a bevándorlás végleges megállítása, az a szemrehányás, hogy az EU az európai lakosságcsere menetrendjét követi, a „brüsszeli bürokraták” marxistaként, illetve szocialistaként való megbélyegzése – csupa olyasmi, aminek kevés köze van annak az Európai Néppártnak az alaptételeihez, amelyhez a Fidesz eddig tartozott. A Fidesz-program ugyanakkor összeegyeztethető a még inkább jobbra álló pártokéval, ha Orbán mégis elhagyja a választások után a Néppártot – olvasható a Die Zeitben. Az írás összegzésképpen megállapítja: a radikális jobboldal erősödni fog, de nem szerez többséget az Európai Parlamentben. Kormánytényezők Olaszországban, Magyarországon, illetve Ausztriában. És beleszólásuk lesz a következő Európai Bizottság összetételébe – akkor is, ha Salvinit nem választják a testület elnökévé.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Matteo Salvini és Orbán Viktor Milánóban. MTI/ Koszticsák Szilárd.