Negatív ösztönző lehet, hogy állami szereplők visszábblépnek a futballfinanszírozásból

Van két nagy állami cég, amelynek fontos szerepe van a hazai élvonalbeli futball finanszírozásában és most járt le az öt éves szerződése a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ). Mind a Szerencsejáték Zrt., mind a közvetítési jogokkal rendelkező MTVA csupán egy éves időtartamra vállalt kötelezettséget, "a kormányzat kérésére, a közelgő választásokra való tekintettel" – mondta a tavasszal újabb, már a negyedik ciklusára megválasztott Csányi Sándor MLSZ-elnök a Nemzeti Sportnak adott interjújában.

A sport és különösen a magyar futball felvirágoztatása tudhatóan fontos Orbán Viktornak illetve a kormánynak, így felmerül a kérdés, milyen jelentést találhatunk a fentiek mögött, az interjút szemléző 444.hu egyenesen odáig ment, hogy olyan, mintha választási vereség esetén Orbán az NB I.-es klubok bedöntésére készülne.

2022 és 2025 között a közmédia évente 9,8 milliárd forintot fizetett az NB I. közvetítési jogáért, ez magasabb összeg, mint amit korábban a Bajnokok Ligája jogáért fizettek. Bizonyos számítások szerint az MTVA-n és az MLSZ-en keresztül 2006 óta 58 milliárd forint áramlott a futballba, ez teszi ki a csapatok kereskedelmi bevételeinek jelentős részét – mondta Kele János, szakújságíró, a 24.hu Ziccer c. podcastjának műsorvezetője a Reggeli gyorsban, hozzátéve, hogy azon persze lehet vitatkozni, ezek mennyire számítanak kereskedelmi bevételnek.

Lehet, hogy ez egyfajta negatív ösztönző, üzenet a sportgazdaság, a sportvilág szereplőinek, hogy ha nem mi nyerünk, akkor nektek végetek van, a most ismert finanszírozási környezet nem folytatódhat tovább – véli a szakújságíró. A sportvilág elég széles – vezetők, tulajdonosok, játékosok, utánpótlás és a családjaik – összesen azért egy több százezres közegről beszélünk, ha ők egy választási kampány előtt azt az üzenetet kapják, hogy egy váltás esetén itt minden sokkal rosszabb lesz, az állami szereplők kivonulhatnak a szponzorációból, annak azért lehet hatása – mutatott rá Kele.

Nem csak az állami cégek nem hosszabbítottak, a közelmúltban látványos volt az is, hogy több kormányközeli klubtulajdonos is kiszállt.

Garancsi István ugyebár elengedte a másodosztályba lecsúszó Videotont. Finoman szólva nem úgy járt el, mint ahogy egy valódi tulajdonos tette volna, ez pedig azt a vélelmet erősíti, hogy valamiféle feladatot teljesített, miközben 2007-től, a klub felvásárlásától máig 3 milliárd forintról 220 milliárd forintra nőtt a vagyona – mondta Kele az állami építési megrendeléseken remekelő Garancsiról. Végh Gábor, Mészáros Lőrinc egyik ismert alvállalkozója szintén úgy döntött, hogy egy évvel a választások előtt kiszáll a futballfinanszírozásból, 11 év után hagyta ott a Zalaegerszeget – emlékeztetett a szakújságíró.

Ez a rendszer imád építeni, pláne a saját cégeivel, a magyar futball pedig egyfajta közlekedő edényként működik, amin keresztül áramolnak pénzek – húzta alá Kele. Ebből most kiléptek szereplők.

Bár a sportvilág széles, választást azért nyilván nem lehet nyerni a közeg megszólításával, ha viszont valaki ezt kihagyja, azzal veszíthet valamennyit, a fenti üzenet így inkább a veszteségminimalizációról szól – véli a szakújságíró. A másik oldalon, a Tisza eleve kevesebbet beszél sportról, korábban Kulcsár Krisztián szerepelt a párt részéről valamennyit a nyilvánosságban, akkor azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy mindenki nyugodjon meg, nem húzzák ki a talajt a szereplők alól – emlékeztetett Kele, hozzátéve, hogy a Tiszának nyilván kevesebb lehetősége van, hogy a sportvilág felé közvetítse a mondandóját, mint a Fidesznek.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)