Modellértékű demokrácia? „Gulyás Gergelynek egy szavát se lehet elhinni” – Interjú R. Daniel Kelemennel, a Rutgers Egyetem professzorával
27/04/2021 18:44
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem professzora nem hisz annak, amit Gulyás Gergely állított a pénteki Orbán Viktor-Ursula von der Leyen találkozóról. Az őszinteség nem jellemző a kormányra – véli. Elmondja a Klubrádiónak adott interjúban: attól tart, az Európai Bizottság elhúzza még egy évig – gyakorlatilag a választásokig – a jogállami mechanizmus alkalmazását. Ha kimondanák ugyanis, hogy Magyarország autokrácia, akkor a saját politikájuk kudarcát ismernék be. Csernyánszky Judit interjúja.
Orbán Viktor megpróbál tagadni több, a jogállami problémákkal kapcsolatban felvetődő kifogást, ráadásul úgy tudni, hogy nem is ez volt az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélés legfőbb témája – értékelte a péntek esti brüsszeli találkozót R. (Roger) Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem politika- és jogtudományi professzora azok alapján, amit innen-onnen meg lehetett megtudni.
Az viszont elég egyértelmű, hogy a találkozóra azért is volt szükség, hogy Orbán minél hamarabb és biztosan megkapja azt a pénzt, amit az Európai Unió tervezett Magyarország számára a koronavírus miatti helyreállítási alapból.
Valóban nagyon kevés információ szivárgott ki a találkozóról, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von Der Leyen általánosságokat írt felsorolásszerűen a Twitter-bejegyzésében. Ellenben Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elég hosszasan fejtegette, mi hangzott el a találkozón
Nem tudom, mi történt a tárgyaláson, de amit biztosan elmondhatok, semmit nem hiszek el abból, amit Gulyás Gergely mond – reagált a tárcavezető mondataira Kelemen.
Szóba kerültek állítólag az amerikai-kínai, amerikai-orosz kapcsolatok, méghozzá Budapest vonatkozásában is, hogy erre az Uniónak külön stratégiát kellene kidolgoznia. Gulyás Gergely azt is mondta, nem szeretik, ha politikai vádakat fogalmaznak meg jogállami köntösben.
A magyar kormány aligha szavahihető, amikor közérdekű nyilatkozatot tesz. Az első, amit ezzel kapcsolatban elmondhatok, hogy az Orbán-kormány trójai falóként viselkedik, ha az orosz és a kínai kapcsolatokról van szó. Megbontja azt a konszenzust, amely a két országra vonatkozóan az Európai Uniónak a tagországokkal közösen egyeztetett álláspontja. Márpedig két autokrata rendszerrel van dolgunk – mondta az egyébként magyar származású Kelemen, akinek édesapja született Budapesten, de ő már az Egyesült Államokban.
Amiről pedig ugyan nem volt szó a két politikus megbeszélésén, de fontosnak tartotta elmondani:
A kormány úgy próbálja átalakítani az egyetemek és egyéb intézmények finanszírozását, hogy ne lehessen nyomon követni a kormány és a hozzál közel állók számára biztosított források útját. Állami pénzeket igyekszik alapítványokba átcsoportosítani, és elintézni azt is, hogy ezeknek másfajta auditálása lehessen. Igyekszik most minden pénzt maga alá begyűrni a kormány, úgy, hogy közérdekűnek látszó szervezetekbe csatornázza át. Az igazgatóságba pedig olyan embereket ültet, akik pajzsot tartanak majd a tüzetesebb pénzügyi vizsgálatok elkerüléséhez.
Mit gondol, teljes egészében megkapja Magyarország a covid-segélyen túl a hétéves uniós büdzséből neki szánt pénzeket?
Az Európai Bizottság szándékosan akadályozza a jogállami mechanizmus alkalmazását azzal, hogy az Európai Bíróságra hárítja az ügyek intézését. Ne tévedjünk, már ma nyugodt szívvel alkalmazhatná Ursula von der Leyen a jogállami mechanizmust, de kifogásokat keres, hogy milyen formában, milyen feltételekkel és milyen útmutatás mellett kellene ezt megtennie. Attól tartok, ezt még legalább egy évig el fogja húzni a bizottság, tehát egészen a jövő évi választásokig. Persze a segélyek ettől még megérkeznek és eljutnak majd mindenféle urambátyám-figurákhoz, csalókhoz.
Gulyás Gergely modellértékű demokráciának nevezte Magyarországot, pontosabban arra utalt, hogy ezt is jelezte Orbán a bizottsági elnöknek. Mit szól ehhez?
Nos, ez magától értetődően teljesen nevetséges kijelentés. A Freedom House-tól kezdve gyakorlatilag minden tekintélyes kutatócég újrakategorizálta Magyarországot, mint autokrata rendszert, sőt, mint az Európai Unió első autokrata rendszerét. Ahol ugyan még vannak választások, de nem fair, nem tisztességes választások és a rendszer igyekszik demokráciának láttatni magát. Sok uniós vezető pedig azért nem akarja belátni, hogy autokrata rendszerrel van dolga, mert az politikájának a kudarcát jelentené, és cselekvésképtelenségét ismerné be vele – értékelte Magyarország és Orbán uniós kapcsolatait R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem politika – és jogtudományi professzora.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: MTI/Koszticsák Szilárd
2021. április 26., hétfő 18:15
Riporter: Csernyánszky Judit
