„Klubrádió“
Reggeli gyors

Mindent megígért, de megválasztják-e?

16/07/2019 08:25

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Megválasztja-e kedd este Strasbourgban az Európai Parlament Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust, hazája eddigi védelmi miniszterét, Angela Merkel hűséges követőjét az Európai Bizottság elnökévé? Ez a nap kérdése, amely körül a nemzetközi média pillanatnyilag kering. A jelölt mindenkinek ígért valamit az elmúlt napokban, de így sem tudhatja maga mögött mások mellett a lengyel kormánypárt és több szocialista, valamint liberális képviselő támogatását.

2019. július 16. Reggeli gyors / Kárpáti János lapszemléje (19.07.16.)
04:51
00:00

A holdat és a csillagokat

A Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása azt emeli ki elemzésében, hogy a jelölt az elmúlt napokban minden politikai családnak próbált ígérni valamit az igen voks biztosítása érdekében. A cikk egész pontosan úgy fogalmaz, hogy von der Leyen ugyan nem ígérte meg a holdat és a csillagokat, de majdnem.

A Politico áttekintése egyebek közt kitér arra, hogy a konzervatívok pártcsaládja – amely nem azonos a jelölt politikai hátországával, a jobbközép, kereszténydemokrata Európai Néppárttal, hanem amelyben ki tudja, még meddig az unióban tanyázó brit tory képviselők mellett nagy számban találhatók a lengyel kormánypárt emberei – korábban attól tette függővé, támogatni fogja-e von der Leyent, hogy előbb megszavazzák-e az Európai Parlament foglalkoztatási és szociálisügyi szakbizottságának az elnökévé a konzervatív jelöltet – aki nem volt más, mint Beata Szydlo, az előző lengyel miniszterelnök, Jaroslaw Kaczynski bizalmasa. Nos, mint a Politico megírja, Szydlo súlyos vereséget szenvedett a szavazáskor, a szakbizottsági tagok közül 34-en voksoltak ellene, és csak 19-e mellette. Ezzel valószínűtlenné vált, hogy a felháborodott konzervatívok – elsősorban persze a lengyelek – von der Leyen mögé állnának a ma esti döntő szavazásnál a plenáris ülésteremben.

Szocialisták és liberálisok sem örülnének neki

Az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál úgy fogalmaz, hogy távolról sem biztos von der Leyen megszavazása, mert elégedetlen szocialista és liberális képviselők azt megtorpedózhatják. Ez az esetleges fejlemény ugyan nem jelentené Európa végét, de még jobban összerondítaná a csúcstisztségek betöltésének a mechanizmusát – írja az EUObserver.

A hamburgi Die Welt azt mérlegeli, hogy a német szociáldemokraták ellenzik ugyan von der Leyent, de ha megakadályozzák a megválasztását, akkor azzal kockára tehetik a keresztény uniópártokkal fennálló berlini kormánykoalíció jövőjét.

Verteidigungsministerin von der Leyen in Washington
 
Ursula von der Leyen (forrás: Flickr.com)
 


Csúcsjelölti rendszer és több demokrácia

A svájci Neue Zürcher Zeitung a Strasbourgban kitűzött szavazáshoz időzítve közölte Heinrich August Winkler jónevű német történész terjedelmes cikkét, amely arról szól, hogy az Európai Parlament olyan hatalmi igényekkel lép fel, amelyek nem illetik meg. A szerző konkrétan az úgynevezett csúcsjelölti rendszert bírálja, amelynek alapján az Európai Bizottság elnökét azon politikusok közül kellene kötelezően kiválasztani, akiket az egyes pártcsaládok az európai parlamenti választások előtt megneveztek, mint a tisztségre általuk jelölt személyt. Ezt a csúcsjelölti koncepciót dobták sutba az uniós tagállamok első számú vezetői, amikor végül Ursula von der Leyent jelölték az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének az élére.

Winkler szerint fel kellene adni a „posztnacionális – tehát a nemzetállamok világát meghaladó - utópiákat”, és aki több Európát – vagyis több uniós szintű integrációt –, valamint több demokráciát is akar, annak mindenekelőtt a nemzeti parlamentek Európa-politikai felelősségét és együttműködését kell erősítenie. A csúcsjelölti rendszer – vélekedik a történész – azon az áron biztosítana több Európát, hogy csökkenti a demokrácia szintjét. De hogy az európai identitás nacionalista ellenfelei se örüljenek túlzottan, kifejti azt is: az unió alapszerződése, a lisszaboni szerződés azt feltételezi, hogy a jogállamisághoz hűséges, a szó legtágabb értelmében vett liberális demokráciák között a lehető legszorosabb együttműködés bontakozik ki.

Polgárközelibb is lehet az unió

A neves zürichi lap az uniós csúcstisztségről való döntési folyamat kapcsán olyan erős érdeklődést mutat az európaiság és a demokrácia összefüggései iránt, hogy egy másik figyelemre méltó írást is szentel a kérdéskörnek. Ebben a lap brüsszeli tudósítója, Niklaus Nuspliger kifejti, hogy az unió a polgároknak a közügyekben való közvetlen részvételét növelhetné, ha le akarja küzdeni az demokráciadeficitet. A szerző utal arra, hogy Von der Leyen, amennyiben megválasztják bizottsági elnöknek, polgári konferenciát kíván összehívni az EU jövőjének a megvitatása érdekében. Ha nem alibigyakorlatról van szó – írja –, akkor a közvetlen részvétel erősítése tehetné polgárközelibbé az uniót, ha már a tagállamok nem egységesek abban, miként kellene javítani a demokrácia állapotán. 

Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors / Nemzetközi lapszemle
2019. július 16. kedd, 07.00