Miért szédülünk és kinél igazán veszélyes?

Szirmai Ágnes, a Semmelweis Egyetem fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti klinika egyetemi docense elmondta: a magyar nyelvben szédülésnek nevezünk mindenféle ájulásközeli állapotot, de más nyelvekben jobban elkülönülnek az egyensúlyrendszeri szédülések, illetve a szédülékenységnek nevezett állapot, amelyet átmeneti vérnyomásesések vagy szívprobléma is okozhat.

Amikor egyensúlyrendszeri a szédülés, a beteg forgást érez vagy a környezete forog körülötte. Az egyensúlyrendszer nagyon bonyolult, a belső fül, a látórendszer és a helyzetérző idegvégződések is szerepet játszanak, ha ezek különböző információkat juttatnak az agynak, akkor jön a forgó, dőlő érzés.

Nagy melegben nemcsak vizet, hanem sót is vesztünk, besűrűsödik a vér, az egyensúlyi központok kevesebb vért kapnak, ezáltal jelentkezik a szédülésérzés. Nagyon fontos a sok folyadék, de a só pótlása is. A meleg- és a hidegfront is igen erősen befolyásolja az egyensúlyrendszer működését; tehát akinek ilyen betegsége van és jól beállították a gyógyszerét, általában még az is megérzi ezeket kisebb bizonytalanságok formájában.

Miért vannak jobban kitéve ennek az idősebbek? Szirmai Ágnes elmondta: az idős ember szervezete működésének szabályozása kicsit labilisabb, kisebb kiszáradás is sokkal erősebb tüneteket okozhat, azonkívül csökken a szomjúságérzetük; nem biztos, hogy egy idős ember érzi a szomjúságot, és elfelejt inni. Ez nemcsak a szomjúságra vonatkozik, tulajdonképpen minden érzékszerv működésének a hatékonysága csökken idősebb korban. Többnyire az idegrendszer reagálóképessége, az úgynevezett jelfeldolgozás lassul le, ezért érzékelünk csökkentebben bizonyos dolgokat idősebb korban.

Az időskori egyensúlyérzék-romlást sok mozgással, sok sétával, fejmozgások, nyakmozgások gyakorlásával lehet javítani. Ezekről a gyakorlatokról általában a háziorvos tud tájékoztatást adni, de egyre gyakrabban interneten is elérhetőek.

A műsorban a fodrászok védőszentjének napján arról kérdeztünk egy gyakorló fodrászt, milyen az utánpótlás, a szakképzés, mit kell tudnia egy jó fodrásznak. Aztán arról volt szó, mit csinál egy hivatásos ajtónyitó és hogy védhetjük meg a lakásban tartott értékeinket. Beszélgettünk még egy egészség-tanösvényről is.

Az adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!