Miért éheznek Gázában?
3/08/2025 08:06
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Gáza éhezik, a helyzet napról napra romlik, s ezzel nő a kilátástalanság is. Az izraeli vezetés a Hamászt okolja, palesztínok és jogvédők Izraelt. Beszéltünk egy izraeli harckocsiparancsnokkal, aki most is tartalékosként a gázai övezetben harcol és két izraeli jogvédő aktivistával. Csernyánszky Judit összeállítása.
Shai Parnes: Nagyon nehéz megmondani, nem is tudom, hányan vannak súlyos állapotban. Sokan. 159-en haltak éhen, köztük 90 gyerek volt.
Csernyánszky Judit: Javul-e a helyzet a médiafigyelem hatására?
S.P.: Nem, a helyzet romlik. Először is vessen véget Izrael a népírtásnak. Aztán, gyógyszerektől kezdve élelemig, küldjön segélycsomagokat, a lerombolt egészségügyi ellátást állítsa vissza.
CS.J.: Márciustól ilyen rossz a helyzet, amióta Izrael Amerikával együtt létrehozta az ún. Gázai Humanitárius Alapot (GHF)?
S.P.: Nehéz ezt megmondani, mert tulajdonképpen Gáza 1948-tól egy óriási menekülttábor. És az elmúlt 17 évben a Hamasztól szenvedtünk. Az valóban fordulat volt, amikor a korábbi segélyszállítmányozást megszüntette Izrael és bevezette az új humanitárius alapot. Azóta halnak meg minden nap emberek az éhezés miatt.
CS.J.: A híradások szerint az új rendszerrel a Hamászra akartak nyomást gyakorolni, mert így tudta Izrael az amerikaiakkal együtt ellenőrizni, hogy a segélycsomagok ne jussanak Hamász-kézre.
S.P.: Igen, de ez nem jogosítja fel, hogy a segélyezést fegyverként vesse be, és 2 millió ember éhezzen. Így egész Gázát blokád alá vette. Bármit mond is erre magyarázatul Izrael, ez az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény.
CS.J.: A Washingtonba akkreditált izraeli nagykövet a CNN-ben mondta el, hogy beszélgetésük idején is 636 teherautó áll készen arra, hogy a segélyeket eljuttassa Gázába.
S.P.: Ez most amolyan PR-fogás, miután látja az egész világ, hogy szenvednek, éheznek az emberek Gázában.
CS.J.: Az igaz, hogy már Trump is kifejtette, valóban gyerekek éheznek Gázában, és ellenezte, amit Netanjahu izraeli kormányfő tesz.
S.P.: Hát, ez az. Nem kell ahhoz amerikai elnöknek lenned, hogy lásd, 2 millió ember éhezik. Ez a valóság.
CS.J.: Ennek ismeretében milyen megoldást várnak Önök?
S.P.: Nem tudom, de azt látom, hogy a nemzetközi közösség semmit nem tett a folyamat megállítására. Sőt, egyre többen támogatták ebben a háborúban Izraelt. Ők is bűnrészesek.
CS.J.: És a Hamászt nem hibáztatja ezért a helyzetért?
S.P.: Dehogynem. A Hamász rettenetes bűnt követett el Izraelben a civilek ellen, de ez nem jogosítja fel Izraelt, hogy egy másik nép ellen hasonló bűncselekményt kövessen el. Igen, a Hamász is háborúst bűnt követett el. De ez nem ok a népirtásra.
CS.J.: A Hamász uralja továbbra is a gázai népet?
S.P.: Nem tudom, ki uralja, de azt igen, hogy Izrael tönkretette az egészségügyet, az oktatást és most éhezteti a népet. Ő uralja most Gázát.
CS.J.: Mennyire volt nehéz a Hamász miatt az életük, és mennyire nehéz most miatta?
S.P.: Hogyne lenne nehéz az élet, ha Izrael éheztet? Izrael az, aki éheztet – mondta el rádiónknak Shai Parnes, a B’Tselem izraeli, de a megszállt területeken működő jogvédő szervezet kommunikációs igazgatója.
*
Tirza Leibowitz, az Orvosok az Emberi Jogokért – Izrael (PHR-I) nevű civil szervezet központjának igazgatóhelyettese, korábban az Open Society térségi igazgatója volt. A PHR-I igazgatóhelyettese Izraelben született, de sokáig élt New Yorkban, és nemrég tért vissza hazájába.
A PHR-I és a B’Tselem a héten együtt álltak ki a világ nyilvánossága elé izraeli ngo-ként, hogy bejelentsék, szerintük népírtást követ el Izrael. Tulajdonképpen azóta figyelt fel a fél világ, köztük Donald Trump amerikai elnök is arra, hogy az ott rekedt emberek tényleg éheznek Gázában.
CS.J.: Izrael az étel- és segélyosztás átvételét azzal magyarázta, hogy ekképp akarják a Hamászt kiszorítani, amelyik politikai szimpátia alapján osztja szét a segélyeket. Nemrég beszéltem egy palesztin férfival, aki ugyan elismerte, hogy rettenetes dolgot tett a Hamász 2023. október 7-én Izraelben, lassan két éve, de úgy tűnt, ő nem a Hamászt teszi felelőssé mindazért, ami most történik Gázában. Ön hogy látja ezt?
Tirza Leibowitz: Természetesen erről nagyon megoszlanak a vélemények a palesztinok között épp úgy, mint az izraeliek között. Azt látom, hogy egyként bírálják itt a Hamászt és Izraelt. A különbség csak az, hogy míg Izraelt demokratikus jogállamnak tartják, és úgy teszi ezt a palesztinokkal, addig a Hamászról ugyanezt nem mondhatjuk el, merthogy jogállamot nem épített ki.
CS.J.: Gázában éheznek, és Izrael azt állítja, hogy azért vette irányítása alá a segélyosztást, hogy ezzel kizárja a Hamászt, hogy segélyekhez jusson. Így látja ön is?
T.L.: Nem vagyok biztos abban, illetve azt mondanám, nem erősítették meg, hogy emiatt vették át a segélyosztást az izraeliek az amerikaiakkal együtt. Amit mi látunk, hogy tönkretették a korábbi segélyosztási rendszert, ami többé-kevésbé működött. Nem értek egyet azzal, hogy a Hamászra akartak nyomást gyakorolni. Izraelnek az volt a célja ezzel az intézkedéssel, hogy úgy vegye át a kontrollt a segélyszállítmányok felett, hogy közben azt fegyverként használva folytathassa Gáza szétverését.
CS.J.: Hogyan határozhatja meg Gáza jövőjét az a véleménycunami, amit hallunk a francia, brit, kanadai vezetéstől, hogy a palesztin állam létének elismerését követelik most?
T.L.: Ezek csak szavak. S általában nem követik őket tettek. Nehéz ezt most megítélni. Már csak azért is, mert a nemzetközi közösség mindig Izrael pártját fogta. Legyen az Amerika, Európa. És hozzá komoly pénzügyi támogatást is kapott. Mindig Izrael érdemelte ki a világ figyelmét. Az lenne a jó, ha most inkább Izraelt vennék rá a tűzszünetre és a segélyszállítások normalizálására. Ennek lenne értelme. A harmadik pedig, amit megállapítottunk, hogy Izrael szétverte a palesztin egészségügyi rendszert, ami a mi szemünkben a népirtással egyenlő. Hisz' a jövő nemzedékétől vették el most az élet reményét. Hisz' mi lesz az újszülöttekkel, a beteg gyerekekkel, a most felnövő nemzedékkel. Ezt a három dolgot kellene követelni most Izraeltől.
CS.J.: A palesztinok meg tudnak vagy meg akarnak szabadulni a Hamásztól? Ez a kulcs most Izraelhez is …
T.L.: Ez inkább a palesztinoknak felteendő kérdés, mindenesetre én azt látom, hogy a Hamászra való hivatkozás csak álca ahhoz, hogy folytathassa Izrael a népirtást. S ahogy látom, most már az izraeli katonai vezetők körében is megoszlanak a vélemények, hogy mit jelent a Hamász felszámolása. Egyáltalán lehetséges ez? Van kétségbevonhatatlan győzelem a Hamász felett? Én nem értek ehhez!
CS.J.: Én sem értek ehhez, mint ahogy ahhoz sem, amit most megkérdezek. Ha a Hamász szabadon engedné végre a túszokat, akkor vége lehetne ennek a háborúnak?
T.L.: Tudja, hogy a háború kezdete óta szinte minden héten tüntetnek Izraelben a túszok kiszabadítása érdekében. De az izraeli kormány számára a háború végét jelentené a túszok kiengedése, ezért nem is tesz meg mindent ennek érdekében.
CS.J.: Izrael viszont a Hamásztól teszi függővé Gáza sorsát. Miért nem a Hamászt hibáztatják Gázában azért, ahol most tartanak?
T.L.: A Hamász rettenetes bűnt követett el Izrael megtámadásával, és a palesztinokat is hagyja szenvedni. Felelnie kell tetteiért, akárcsak Izraelnek. De most a legfontosabb, hogy hagyja abba Izrael a háborút, és adja fel az „Izrael mindenki felett álló hatalom” mentalitást. Természetesen a palesztinoknak is sokat kellene tenniük a Hamász felszámolásáért, de hogy mit, azt inkább egy palesztintól kellene megkérdeznie.
*
2023. október 7-e óta szolgálok tartalékosként a hadseregben, és harckocsi parancsnok vagyok – mutatkozik be a beszélgetésünk idején Gázában tartózkodó Nachum Perry. Akiről a végén megtudtuk azt is, hogy Izraelben született, de szülei amerikaiak.
Nachum Perry: Több mint 300 napja szolgálok a háborúban tartalékosként. Négyfős csapatot vezetek. Mellettem dolgozik a tank vezetője, a szállítmány- és a fegyverkezelő.
CS.J.: Ezek szerint nem kis felelősség terheli. Mi volt az elmúlt két évben a legforróbb pillanat, amire emlékszik?
N.P.: A háború legelején Hán Júniszban (Khan Yunis) voltunk, a gázai övezet déli részén, amikor olyan életveszélynek voltunk kitéve, hogy 3-4 napig nem tudtunk kijönni a harckocsiból. Ott aludtunk, ettünk, be voltunk zárva. Aztán a szakaszparancsnoki egységet RPG kézi páncéltörő gránátvető találta el, de szerencsével határos módon túlélték. Ez is nagyon nehéz pillanat volt mindannyiunk számára.
CS.J.: Hogy látja a harckocsi mellől azt, ami Gázában történik? Háború ez még, és mire számít?
N.P.: Igen, ezt én még továbbra is háborúnak nevezném, hisz' még mindig harcok zajlanak, de jóval kevesebb és kisebbek. A Hamász továbbra is fogva tartja az izraeli túszokat, továbbra is uralja Gázát. És a háború addig nem fejeződik be, amíg a Hamászt le nem győzzük.
CS.J.: Hogyan tudják legyőzni a Hamászt?
N.P.: A kormány legutóbbi intézkedése a legjobb irányba tett lépés volt. Egyetértek azzal, hogy nem ellenőrizheti a humanitárius segélyek szétosztását a Hamász, ezért hozták létre az ún. Gázai Humanitárius Alapot. Amikor az amerikaiak és fegyveresek [amerikai zsoldosok – a szerk.] átvették a segélyosztást, magunk is láttuk, hogy a Hamász óriási nyomás alá került, mert nem értette, mi történik az övezetben. Ekkor rengeteg fake newst kezdett el terjeszteni. Ebből is visszaigazolva láttuk, hogy erősíteni kell a Hamászra gyakorolt nyomást. Nem szabad megengedni, hogy a segélyek a Hamász kezére jussanak, és ők osszák el. Mint ahogy volt ez korábban.
CS.J.: Noha még mindig azt olvassuk, halljuk, hogy a Hamász igyekszik továbbra is ellenőrzése alatt tartani a segélyszállítmányok bejutását.
N.P.: Igen, de sokkal kevesebb sikerrel, befolyása jelentősen visszaesett. Korábban, az ENSZ-szervezésében történt segélyosztáskor a videófelvételeken mi is láttuk, hogy a Hamász döntötte el, ki mit kaphat. Ez most már nem teljesen így van, amióta felállt a GHF.
CS.J.: Viszont nő az izraeli kormánnyal szembeni elégedetlenség, mert Gáza éhezik, és Netanjahut teszik felelőssé a válságos helyzetért. A francia, a brit és a kanadai vezetés önálló palesztin állam kihirdetését követelik. Mire számít?
N.P.: Attól tartok, Izraelre így nyomást gyakorolni rossz elképzelés. Ha a Hamász leteszi a fegyvert és szabadon engedi a túszokat, akkor azonnal vége lenne a háborúnak. Tehát mindenképpen a Hamászra kellene nyomást gyakorolniuk, mert Izrael igyekszik minimalizálni a civilek elleni támadásokat, a Hamász viszont épp az ellenkezőjét teszi. Maximalizálja a civil áldozatokat, mert így tudja fenntartani a hatalmát. A Hamász még mindig a joghatósága alatt igyekszik tartani a civileket. Ezért inkább még több olyan nemzetközi segítségre lenne szükség, amellyel a GHF-en keresztül még több élelemet lehetne ellenőrzött körülmények között szétosztani.
2025. augusztus 2., szombat 15.30
riporter: Csernyánszky Judit
