Mennyit ér egy nő?

Témaadó dalunkat Hágár története ihlette, aki szolgáló volt Ábrahám házában, szült neki egy gyereket, ám miután a ház úrnőjének, Sárának is született egy gyermeke, Hágárnak mennie kell a háztól. A történetet akár Tóth Krisztina, első vendégünk is írhatta volna, hiszen nőként és íróként is a perifériára szorultakkal, kiszolgáltatottakkal érez együtt.

Vendégünk arról a sokszínűségről is beszélt a dal kapcsán, ami a családokat jellemzi: sokféle családformáció létezik, és nagyon bonyolult viszonyokban kerülhetnek össze emberek.

Nem csak a mozaikcsaládokról beszélgettünk, de szóba került a kormány legújabb, alaptörvény-módosítási javaslata is, ami az egyedülállók és a melegek számára lehetetlenítené el az örökbefogadást.

Tóth Krisztina maga is örökbefogadó szülő, így természetesen az ő személyes élményei is szóba kerültek a téma kapcsán, de beszélgettünk arról is, hogy íróként hogyan dolgozza fel az őt ért traumákat: egyáltalán, feladata-e egy írónak, hogy saját sorsát beledolgozza műveibe.

Második vendégünk Pető Andrea történész volt, akivel történelmi kontextusban vizsgáltuk a nők helyzetét. Beszélgettünk a 19-20. században Budapestre felkerült cselédek kiszolgáltatottságáról, de a háborúk alatt megnyomorított asszonyokról is. Vendégünk a háborús nemi erőszakről írt könyvet, és a témát nem is lehet megkerülni, amikor női kiszolgáltatottságról beszélünk, hiszen a nemi erőszak egy olyan háborús fegyver, amelytől nők és férfiak egyaránt szenvedtek - igaz, más okokból.

Beszélgettünk azokról a nőkről is, akik a második világháborúban a politika felé fordultak és nyilasnak álltak, de Pető Andrea elmondta azt is, hogy mik azok a női reprodukciós jogok, és miért tűrhetetlen és káros, ha egy országban csorbítják azokat.