Mélyül az átoltottsági szakadék az EU-ban
8/09/2021 07:26
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Hiába oltották be nagy arányban az európaiakat, a kelet-európai bizalmatlanság miatt az EU-s tagállamok továbbra is veszélynek vannak kitéve. Riasztó a helyzet Bulgáriában és Romániában. Magyarország is sereghajtó egy szempontból.
Az egyes európai uniós országok koronavírus elleni átoltottsága között mutatkozó hatalmas különbségekről közöl cikket a New York Times. Miközben az EU-átlag 70 százalékos, a felnőtt lakosság körében például Bulgáriában - részben a vakcinákkal kapcsolatos kétkedés miatt - csak 20 százalék, Romániában pedig 32 százalék minősül teljeskörűen beoltottnak.
A 70 százalékos teljes körű átoltottsággal az EU a világ egyik legjobb adatát produkáló térsége. Egyes keleti tagországok súlyos elmaradása azonban a megfertőződések újabb hullámainak a veszélyét veti fel, és olyan szakadékot hozhat létre a tömbön belül, amely hátráltatja a helyreállítási erőfeszítéseket.
Az olyan országokban, mint Belgium, Dánia vagy Portugália, az átoltottság a 80 százalékot is eléri. Ilyen eredményt korábban kevesen reméltek, amikor akadozott az ellátás, és a tagországok a szállítási határidőkről veszekedtek az uniós tisztségviselőkkel, illetve a gyártókkal.
A nehézkes indulás után az EU-ban összességében sikertörténet lett az oltási program: a 27 tagállam közül 22-ben a lakosság több mint felét teljeskörűen beoltották. Németországban és Franciaországban milliók kapják meg a harmadik, megerősítő oltást, Spanyolország hamarosan el akarja érni a 90 százalékos átoltottságot, Olaszország pedig azt fontolgatja, hogy kötelezővé teszi az oltás felvételét.
Eközben a szegényebb keleti tagországokban - derül ki a New York Times összeállításából - sokan az első oltást sem kapták még meg. Bulgária és Románia az átoltottság szempontjából sereghajtónak számít, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország pedig a kiugróan magas halálozási aránnyal - egész pontosan az elhalálozások éves átlagához mért növekmény mértékével állnak a sor végén.
Uniós tisztségviselők szerint a szegényebb országoknak még nagyobb küzdelmükbe került volna a vakcinák megfelelő mennyiségű beszerzése, ha az Európai Bizottság maga nem gondoskodik az oltóanyagról a tagállamok számára. Az elmúlt hetekben azonban az oltási ütem lelassult, különösen Lengyelországban és Szlovákiában, a halálozási ráta pedig emelkedni kezdett Bulgáriában és Romániában, ami aggodalomra ad okot.
A bolgár egészségügyi miniszter a múlt hónapban elismerte, hogy hazája az átoltottság szempontjából az utolsó, a mortalitást tekintve ugyanakkor az első helyen áll az Unióban. Románia kezdetben élenjáró volt az oltás ütemében, de aztán ez drámaian lelassult, különösen a kistelepüléseken, ahol az a hiedelem, hogy maga az oltás veszélyesebb a vírusnál.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy Európa egyes részei kevésbé legyenek védettek, ez ugyanis sérülékenyebbé tesz valamennyiünket” - idézi a New York Times Sztella Kiriakidész egészségügyi EU-biztost. Ma már nincs vakcinahiány. Ehelyett minden jel szerint a félreinfomáltság, a hatóságok iránti bizalmatlanság és az oltás előnyeivel kapcsolatos tájékozatlanság lehet az oka a közép- és kelet-európai térség lemaradásának - írja a lap, és felidézi a WHO augusztusi figyelmeztetését, miszerint decemberig akár 230 ezer ember is belehalhat Európában a koronavírusba egyfelől a rossz oltási ütem, másfelől a vírus terjedését akadályozó korlátozó intézkedések hiánya miatt.
A cikk szerint az Unió távolabbi szomszédságában ennél is rosszabb a helyzet. Albániában még megvan ugyan 23 százalékos az átoltottság, de Grúziában ez csak 11, Örményországban pedig 3 százalék. Az oltási kedv hiánya miatt Románia több millió, Bulgária több százezer dózis vakcinát volt kénytelen adományozni más országoknak, mielőtt az szérum szavatossága lejárt volna.
A New York Times a The Lancet orvosi szaklap adataira hivatkozva azt írja, hogy ebben a két országban mintegy 10 százalékosra tehető a roma lakosság aránya, és hogy a romák körében különösen alacsony az oltakozási hajlandóság. Aktivisták bírálják a bukaresti, illetve a szófiai vezetést, amiért nem fordít elég energiát a romák oltás melletti meggyőzésére.
Bulgáriában - írja a New York-i lap - országszerte megteltek a kórházak koronavírusos osztályai, miközben csúcsüzemet bonyolítottak le a fekete-tengeri üdülőhelyek. A szófiai oltóhelyek panganak az ürességtől. Annak ellenére, hogy a szaktanulmányok kimutatása szerint nagyon ritkák a vakcina mellékhatásai, a bolgár média aránytalanul nagy terjedelmet szentel a szkeptikus nézetek terjesztésének.
Bulgáriában egyébként a politikai bizonytalanság is ront a helyzeten. Nincs teljes felhatalmazással bíró kormány, amely határozott intézkedésekkel mozdíthatná elő az oltási hajlandóságot, hiszen az ország egy éven belül a harmadik parlamenti választásra készül.