Négy év - Kárpáti Iván jegyzete
A kormányzati propaganda évek óta dolgozik azon, hogy a háborút ne agresszióként, hanem "két fél konfliktusaként" lássuk.
Pici bűnök és a fasizmus - Dési János jegyzete
A kísérlet Iványi Gábor tönkretételére nyilvánvalóan a politikai bosszú része. Nem véletlen, hogy egy ilyen ember életét kell megkeseríteni, munkáját, amelyet a szegények és az elesettek érdekében végez, ellehetetleníteni.
Három évtized – Józsa Márta jegyzete
Három évtizeddel ezelőtt az volt a naiv álom, hogy a nyilvánosság is hozzá tudja majd segíteni az ország legelnyomottabb polgárait az emancipációhoz. Ma már tudjuk: sikerült eljutnunk a hasonlattá vált vécékeféig.
Zavaró tény – Kárpáti Iván jegyzete
A magyar kormány az elmúlt években minden fontos nemzetközi fórumon akadályozta Kijev uniós közeledését, vétóval fenyegettek, zsaroltak, blokkoltak. A hazai politikai kommunikációban Ukrajna rendre ellenségként jelenik meg, kampányeszközzé silányítva egy háborúban álló országot. A miniszterelnök videóiban Brüsszel, Ukrajna és a magyar ellenzék egy csomagban szerepel, mint fenyegetés. (...) Ráadásul a teljes képhez hozzátartozik egy zavaró tény: a Barátság vezetéket január végén az orosz hadsereg támadta meg.
Holnap kit gyűlöljek? - Selmeci János jegyzete
Ukránok, bűnöző gyerekek, bankárok, ukránok, benzinkutasok, és megint a benzinkutasok; már egy gyakorlott gyűlölő is nehezen tudja követni a kormány iránymutatásait arról, hogy kik az ellenségeink.
Mása és Aljosa kűrje - Hardy Mihály jegyzete
Az elmúlt években egyébként szabályosan menekülnek Oroszországból a siker-sportágak művelői, akik a párizsi olimpia óta tudják, hogy kevés esélyük van az indulásra nemzetközi versenyeken.
Agarak - Szénási Sándor jegyzete
Ami Zelenszkij indulatát illeti, az érthető, mégis értelmetlen, és igazságtalan is. Mindenesetre leír egy jelenséget, amit egyébként orosz menekültek fogalmaztak meg.
Orbán kettős mércéje – Kárpáti Iván jegyzete
Amikor brüsszeli politikusok tesznek kritikus megjegyzéseket, az beavatkozás. Amikor amerikai vezetők tesznek politikailag egyértelmű nyilatkozatot, az "aranykor". Amikor az Európai Unió feltételekhez köti a forrásokat, az zsarolás. Amikor az Egyesült Államok a miniszterelnök és az elnök személyes kapcsolatától teszi függővé bizonyos kedvezmények időtartamát, az stratégiai partnerség.
Mégiscsak Kárpátaljára fáj Orbán foga? - Dési János jegyzete
12/05/2025 18:05
| Szerző: Dési János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Az oroszoknak elég jól kiépített bázisaik lehetnek Ukrajnában, a történelmi és nyelvi kapcsolatok okán is, nem biztos, hogy a mégoly sikeres magyar kémszolgálatokra fanyalodnának.
A kárpátaljai kémbotrány egyik fontos kérdése, hogy mi értelme volt az egésznek. Ahogy elnézem, az elemzők két okot vetnek fel. Ez a kettő egymást nem is zárja ki, de van, aki inkább az egyik, van, aki a másikat tartja erősebbnek.
Az egyik szerint az oroszoknak kémkedett Magyarország. Lehetséges. Elég csak az állami tévére, vagy a kormányszolga sajtóra rápillantani, amiből ömlik a Putyin-barát, ukránellenes alpári propaganda. Orbán emberei kihívó, kérkedő pimaszsággal ugrálnak Moszkvában, ehhez képest egy kis kémkedés már bagatell. Mégis, szerintem az oroszoknak elég jól kiépített bázisaik lehetnek Ukrajnában, a történelmi és nyelvi kapcsolatok okán is, nem biztos, hogy a mégoly sikeres magyar kémszolgálatokra fanyalodnának.
(Bár egy kis szívesség a Дружба [druzsba – barátság] oltárán lehet, hogy néha jót tesz.)
A másik, bizony az, hogy valahogyan mégiscsak Kárpátaljára fáj Orbán foga. Ami teljes képtelenség, nincs az a meggyengült ukrán hadsereg, amelyik ne lenne sokkal, de sokkal erősebb mindig is, mint a magyar, ráadásul Kárpátalján már alig élnek magyarok, ők is főleg idősek, kis településeken - a munkaképes magyarok többsége eljött, Kelet-Ukrajnából pedig ezerszám érkeztek ide a menekültek, Tovább csökkentve a minimális magyar arányt.
Nincs infrastruktúra, erős ipar, út, a vasút is más nyomtávú. Van szegénység és egy érezhető ellenszenv a magyarok iránt. Amiben komoly munka volt. Nem beszélve arról, hogy egy efféle próbálkozás nem erősítené a román, szlovák, szerb kapcsolatokat sem Orbánnal, akármilyen szélsőjobbos, fasisztoid szövetségbe szédültek. Még békefenntartónak maszkírozva sem.
De mégis, csak annak jelzésére, hogy ez a második verzió sem lehet teljesen elvethető pár kiragadott példa:
Pár évvel ezelőtt egy október 23-i ünnepségre kárpátaljai gyerekeket hoztak Budapestre, legyen közönség a kormánypárti ünnepségeken. A fiataloknak egy kormánypárti propagandista „történész” arról okoskodott, hogy Hruscsov visszaadta volna Magyarországnak Kárpátalját vagy annak egy részét, csakhogy annak a komcsinak nem kellett. Nem az állítás valóságtartalma érdekes – mert ha van neki csak az derül ki, hogy Kádárnak több volt a realitásérzéke – hanem az, egy szigorúan felügyelt kormányzati eseményen efféle elhangozhatott.
A másik apróság. 2018 október 23-án az állami ünnepségen, Orbán Viktor jelenlétében és sűrű bólogatásai közt egy kárpátaljai magyar politikus beszélt, aki szerint a helyi magyarok megfélemlítésével, üldözésével, kollektív jogainak elvételével Ukrajna felmondta az 1992-es, még az Antall-kormány alatt, de a kormánypárti képviselők jelentős részének tiltakozása mellett, az ellenzék támogatásával elfogadott ukrán-magyar alapszerződést. Aminek a lényege a magyar-ukrán határ tiszteletben tartása, s a Kárpátaljáról való magyar lemondás deklarálása volt.
Ahogy lehet, annak sem kell nagy jelentőséget tulajdonítani, hogy például 2018 nyarán az Antall-kormány hadügyi államtitkára egy fideszes lapban azt vettette fel, hogy lehetséges lenne ám a határmódosítás, csak egy nagyhatalmat kell támogatónak ehhez megnyerni.
Orbán Viktor miniszterelnök, Sátoraljaújhely, 2020 június 6.: „Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs. Ez a törvény. Van, aki megértette, és van, aki nem. Akik még nem, jobban tennék, ha sietnének, mert fogytán az idejük… Remélhetjük, hogy a mi nemzedékünk, a negyedik trianoni nemzedék még beteljesíti küldetését, és egészen a győzelem kapujáig fogja vinni Magyarországot.”
És akkor most ne beszéljünk arról a hirtelen megszaporodott és néha milliós nézettségű internetes bejegyzésről, amely Kárpátalja elfoglalására buzdít, orosz kavarás vagy sem nem tudom. De egyiket másikat magyar hivatalosságok is lelkesen követik.
S a többi néma csönd.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2025. május 12-ei adásában hangzott el. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)