Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.
Meguntunk félni, kockacukor – Selmeci János jegyzete a választásra
Az elmúlt években a politikai hatalom leuralta a közéletet. Egészségtelen mértékben határozta meg a gondolkodásunkat: hogy miről és milyen szavakkal beszélünk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, sőt azt is, hogy önmagunkat miként határozzuk meg hozzá képest.
A kémsztori folytatódik - Hardy Mihály jegyzete
Ha ritkán is, de megfordultam az elmúlt években Brüsszelben az Európai Unió központjában. Minden alkalommal elhangzottak olyan pletykák, hogy ez vagy az a magyar képviselő egy külföldi, értsd kínai, orosz vagy ki tudja még milyen titkosszolgálatnak (is) dolgozik.
Jobb híján Vance - Kárpáti Iván jegyzete
Orbán Viktor ma az amerikai alelnököt tárlatvezeti, ezzel értékes órákat veszít a kampányban. Eleve nem is őt akarták, hanem nyilván a főnökét, de ő most azzal van elfoglalva, hogy bedöntse a világgazdaságot, egy más által nehezen értelmezhető mesterterv alapján. Ezzel az eseménnyel a kemény magon kívül másnak már nem nagyon tud imponálni.
Az indokolatlan nyugalom indoklása
Gondolatok húsvét apropóján arról, hogyan nem tudunk együtt ünnepelni, és a bizakodásról, hogy hamarosan talán mégis együtt veszünk egy nagy, tiszta, közös levegőt. Józsa Márta jegyzete.
Mi folyik itt? – Hardy Mihály jegyzete
Miért kellene tudomásul vennünk, hogy a magyar külügyminiszter Moszkva ügynökeként vesz részt az Európai Unió külügyi tanácsülésein és erről megönthetetlen bizonyítékok kerültek napvilágra? Hogy Magyarország annak az Aliser Uszmanov üzbég milliárdosnak és rokonainak akar szívességet tenni, aki a fémgyártásban és az elektronikai iparban birtokolt beruházásain keresztül támogatja Vlagyimir Putyin háborúját Ukrajna ellen? Mi folyik itt?
Csak hazugság és semmi más – Selmeci János jegyzete
Egy héttel a választás napja előtt már nincs igazságuk, nincs semmijük. Ezzel szemben ott van a valóság: pénztárcák, kórházak, aranyozott vécék és az állam állapotáról kitálaló, hús-vér századosok formájában.
Korotkoje piszmo (Rövid levél) - Rózsa Péter jegyzete
Rózsa Péter jegyzetében segít Szijjártó Péternek kéréssel fordulni orosz kollégája felé.
Mégiscsak Kárpátaljára fáj Orbán foga? - Dési János jegyzete
12/05/2025 18:05
| Szerző: Dési János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Az oroszoknak elég jól kiépített bázisaik lehetnek Ukrajnában, a történelmi és nyelvi kapcsolatok okán is, nem biztos, hogy a mégoly sikeres magyar kémszolgálatokra fanyalodnának.
A kárpátaljai kémbotrány egyik fontos kérdése, hogy mi értelme volt az egésznek. Ahogy elnézem, az elemzők két okot vetnek fel. Ez a kettő egymást nem is zárja ki, de van, aki inkább az egyik, van, aki a másikat tartja erősebbnek.
Az egyik szerint az oroszoknak kémkedett Magyarország. Lehetséges. Elég csak az állami tévére, vagy a kormányszolga sajtóra rápillantani, amiből ömlik a Putyin-barát, ukránellenes alpári propaganda. Orbán emberei kihívó, kérkedő pimaszsággal ugrálnak Moszkvában, ehhez képest egy kis kémkedés már bagatell. Mégis, szerintem az oroszoknak elég jól kiépített bázisaik lehetnek Ukrajnában, a történelmi és nyelvi kapcsolatok okán is, nem biztos, hogy a mégoly sikeres magyar kémszolgálatokra fanyalodnának.
(Bár egy kis szívesség a Дружба [druzsba – barátság] oltárán lehet, hogy néha jót tesz.)
A másik, bizony az, hogy valahogyan mégiscsak Kárpátaljára fáj Orbán foga. Ami teljes képtelenség, nincs az a meggyengült ukrán hadsereg, amelyik ne lenne sokkal, de sokkal erősebb mindig is, mint a magyar, ráadásul Kárpátalján már alig élnek magyarok, ők is főleg idősek, kis településeken - a munkaképes magyarok többsége eljött, Kelet-Ukrajnából pedig ezerszám érkeztek ide a menekültek, Tovább csökkentve a minimális magyar arányt.
Nincs infrastruktúra, erős ipar, út, a vasút is más nyomtávú. Van szegénység és egy érezhető ellenszenv a magyarok iránt. Amiben komoly munka volt. Nem beszélve arról, hogy egy efféle próbálkozás nem erősítené a román, szlovák, szerb kapcsolatokat sem Orbánnal, akármilyen szélsőjobbos, fasisztoid szövetségbe szédültek. Még békefenntartónak maszkírozva sem.
De mégis, csak annak jelzésére, hogy ez a második verzió sem lehet teljesen elvethető pár kiragadott példa:
Pár évvel ezelőtt egy október 23-i ünnepségre kárpátaljai gyerekeket hoztak Budapestre, legyen közönség a kormánypárti ünnepségeken. A fiataloknak egy kormánypárti propagandista „történész” arról okoskodott, hogy Hruscsov visszaadta volna Magyarországnak Kárpátalját vagy annak egy részét, csakhogy annak a komcsinak nem kellett. Nem az állítás valóságtartalma érdekes – mert ha van neki csak az derül ki, hogy Kádárnak több volt a realitásérzéke – hanem az, egy szigorúan felügyelt kormányzati eseményen efféle elhangozhatott.
A másik apróság. 2018 október 23-án az állami ünnepségen, Orbán Viktor jelenlétében és sűrű bólogatásai közt egy kárpátaljai magyar politikus beszélt, aki szerint a helyi magyarok megfélemlítésével, üldözésével, kollektív jogainak elvételével Ukrajna felmondta az 1992-es, még az Antall-kormány alatt, de a kormánypárti képviselők jelentős részének tiltakozása mellett, az ellenzék támogatásával elfogadott ukrán-magyar alapszerződést. Aminek a lényege a magyar-ukrán határ tiszteletben tartása, s a Kárpátaljáról való magyar lemondás deklarálása volt.
Ahogy lehet, annak sem kell nagy jelentőséget tulajdonítani, hogy például 2018 nyarán az Antall-kormány hadügyi államtitkára egy fideszes lapban azt vettette fel, hogy lehetséges lenne ám a határmódosítás, csak egy nagyhatalmat kell támogatónak ehhez megnyerni.
Orbán Viktor miniszterelnök, Sátoraljaújhely, 2020 június 6.: „Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs. Ez a törvény. Van, aki megértette, és van, aki nem. Akik még nem, jobban tennék, ha sietnének, mert fogytán az idejük… Remélhetjük, hogy a mi nemzedékünk, a negyedik trianoni nemzedék még beteljesíti küldetését, és egészen a győzelem kapujáig fogja vinni Magyarországot.”
És akkor most ne beszéljünk arról a hirtelen megszaporodott és néha milliós nézettségű internetes bejegyzésről, amely Kárpátalja elfoglalására buzdít, orosz kavarás vagy sem nem tudom. De egyiket másikat magyar hivatalosságok is lelkesen követik.
S a többi néma csönd.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2025. május 12-ei adásában hangzott el. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)