„Klubrádió“
Kovátsműhely

Mazel tov!

1/08/2020 10:56

| Szerző: Barna Zsuzsanna/Klubrádió

A Kovátsműhely vasárnapi daltörténetének témáját a Hava nagila című dal adja. Adásunk első felében Deák Gáborral, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület egyik alapítójával, elnökségi tagjával beszélgetünk a budapesti zsidó kultúra örökségeiről. Vendégünk lesz a második részben Nyáry Krisztián, akita Magyar flódni címet viselő közös műsorukban megjelenő magyar zsidó írókról, költőkről és róluk szóló legendákról faggat a műsorvezető, Kováts Kriszta.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) az első független magyarországi zsidó civil szervezetek egyike. Deák Gábor alapító-elnökségi taggal az egyesület azon projektjeiről beszélgetünk, amelyek a magyar zsidóság kulturális értékeit hivatottak bemutatni és népszerűsíteni. Ilyenek például az úgynevezett “botlatókövek” (bár vendégünk jobban kedveli a “botlókő” elnevezést), amelyeket 2015 óta helyeznek el nem csak Budapesten, hanem az ország nagyobb városaiban is. 1943 és 1945 között emberek milliói tűntek el Európa városaiból, falvaiból – legtöbbször anélkül, hogy bármi nyom maradt volna utánuk. A botlatókövek ezeket a hiányzó nyomokat teszik újra láthatóvá. Mára Európa-szerte több ezer ház bejárata előtt „botolhatnak” bele a városok és falvak lakói a környékükről elhurcolt szomszédok személyes történetébe. Elhaladva a botlatókövek mellett egy pillanatra érzékelhetővé válik az addig történelmi múltba utalt rettenet, és az ismeretlen nevek mögött tragikus sorsok rajzolódnak ki. A szöveg egyértelmű, a kő elmozdíthatatlan.

Beszélgetünk még azokról a budapesti sétákról, amelyeket Deák Gábor szervez és vezet, és amelyek a budapesti zsidóság ismert és kevésbé ismert kulturális hagyományait, értékeit, épületeit mutatják be. Sokan a mai napig a “bulinegyedet” azonosítják a zsidónegyeddel, de kevesen tudják, hogy a budapesti zsidóság első központjai a Várnegyedben működtek: a Dísz tér közelében, a Szent György teret szegélyező romkertben 2005-ben tárták fel az első budai zsinagóga kéthajós, téglapadlós épületét, illetve az ahhoz kapcsolódó rituális fürdőt (mikve); erről is beszélgetünk Deák Gáborral.

Kováts Kriszta és Deák Gábor
 
Kováts Kriszta és Deák Gábor
 

Adásunk második vendége Nyáry Krisztián irodalomtörténész. Vele a 2017-ben bemutatott közös előadásukban, a Magyar flódniban elhangzó történeteket idézzük meg. A flódni mindannyiunk kedvenc magyar zsidó süteménye. A mákos-diós-almás, rétegelt édesség sokunk asztalán van jelen hagyományos év végi desszertként. Éppen ez a sokféleség és rétegeltség jellemezte a Magyar flódni című estet, amelyben Kováts Kriszta és Nyáry Krisztián leghíresebb zsidó íróinkat hozta közel hozzánk, dallal és szöveggel.

Ők magukat egyszerűen magyarnak – máskor meg kényszerűen zsidónak – vallva a magyar kultúra meghatározó alakjai lettek, mint például Molnár Ferenc, Karinthy, Örkény, Szerb Antal. Nem is egy volt közülük, akiket a Horthy-rendszer gyilkolt meg zsidó származásuk miatt, habár magyarnak és katolikusnak vallották magukat – mint például  Radnóti Miklós.

És ha visszanézünk az időben, az egyik legnagyobb 48-as hősünk éppen Löw Lipót volt, a rámás csizmás rabbi, aki Veszprémben kihirdette a függetlenséget. De a kultúránk része a pesti vicc is, ahogyan az operettek (Csárdáskirálynő), a kuplék (Weisz Adél), a magyar nóták (Seress Rezső) és a kabarék is (Alfonzó).

Beszélgetünk arról is, hogyan vált az irredenta mozgalmak és a szélsőjobboldal himnuszává a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című dal, amelyet ironikus módon egy zsidó szerzőpáros jegyzett.

Kovátsműhely
2020. augusztus 2. szombat 17:00
Műsorvezető: Kováts Kriszta
Szerkesztő: Barna Zsuzsa