Mászáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete

Új ablakban

2026. április 27. Dési János jegyzete - Esti gyors (2026. április 27., hétfő)

04:20

00:00

Jóra fordulhatnak-e a dolgok? Elhihetjük-e, hogy nemcsak a végén, hanem addig is mi nevethetünk? Mi, akik mégiscsak bízunk benne, hogy a méretes hazugságokkal elleplezni próbált lopás nem az egyetlen módja a létezésnek. Nem az a politika, hogy szemérmetlen tolvajok garázdálkodnak, nem harmadosztályú fityfenék próbálnak hülyíteni minket. Nem a tehetségtelen, lusta, de a korrupt hatalom kegyeit kereső figurák kapnak lehetőséget, kitüntetést - csak tehetséget nem, mert ugye azt még Óz, a nagy varázsló se tudna betölteni nekik, mert nincs hova. Fent betöltené, lent kifolyna.

Elhihetjük-e, hogy nem a száz- és százmilliárdokkal kitömött kegyencek világa lesz? Tényleg évente 500 milliót vettél ki kedves Szilvi a cégből és még csak nem is mondtad? Nahát.

Elhihetjük-e, hogy nem így lesz? Olvasom, hogy az egyik Mészáros cégből most éppen közel ötmilliárdot pattintottak ki, persze minden törvényes. Különösen, ha te hozod a törvényeket. És ez a pénz talán már landolt is egy távoli ország egzotikus bankjában, ahol az ügyintéző csak annyit kérdez udvariasan: a raklapot visszaadjam, vagy tetszik fordulni még egyet? Nézem a cég történetét és nemcsak az a gond itt, hogy miként veszik ki belőle és tüntetik el a dúsan túlárazott vagy feleslegesen megcsinált munkák árát, ami persze magyar adóforintokból vagy EU-s támogatásokból lett, hanem az is, hogy ez a vállalat úgy vált sikeressé, hogy valaki felvirágoztatta. Mert értett hozzá, mert meghallotta a piac szavát és szépen, ütemesen fejlődtek. Aztán 2010 után először csak a Felcsút focicsapatának kellett befizetni pár száz milliót, ha munkához akartak jutni. Aztán valaki szólt, hogy sajnos most már csak alvállalkozók lehetnek valahol a Simicska birodalomban. De sebaj, ugyanannyi pénzt kapnak majd, mint eddig. Igaz, a ceruzát kicsit megnyomják, hogy a Simicska birodalom se járjon rosszul. De kell az alvállalkozó, hiszen referencia és szaktudás nélkül mégsem fizet az a buta EU. Elszállt megint pár tízmilliárd, talán száz is. Egy újabb szép napon már azt közölték, hogy el kellene ám adni ezt a cégecskét, mert különben még valami baja eshetne. Meg ugye az adóhatóság is bekukkanthat.

Így került tehát ez a vállalat a Mészáros birodalomhoz, amelyik most ügyesen kitakarítja a pénztárat.

E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.

El lehet-e hinni, hogy ez is megváltozik, meg az is, hogy nem a hozzá nem értő, de erőszakos lelkész úr osztja majd az észt az iskolában, ahol az kap ötöst, aki a vasárnapját a templomban tölti?

És el lehet-e hinni, hogy ezentúl nem azért lesz valaki politikus, hogy kilopja még a Buddha szemét is?

Kétségtelen, a kelet-európai történelmi tapasztalatok sok jót nem ígérnek. A nép frusztrációját kommentekbe ölő egyszerű gyermeke szerint, persze, hogy lopni fognak, meg elrontják, meg a protekció, meg úgyis annak lesz jó, akinek az előző vircsaftban is, csak idejében átáll. És így tovább. Mert itt nem lesz jó, mert nem lehet jó, mert ugar és a karaván halad és különben is ne engem okoljatok, ha esőt kapunk.

Oké, az elmúlt nagyjából ezer év állítólag egy múlt el.

És, nem változhat valami? Vagy nem lehet elhinni, hogy mostantól mégse úgy lesz ahogy volt, mert megtanultuk, hogy nem jó egy maffiaállamban lenni? Mert ha a rosszhoz mi is kellünk, akkor lehet, hogy a jó is csak rajtunk múlik?

Mert látjuk, hogy kint süt a Nap.

Mert emlékszünk április 12. mámoros éjszakájára.

Dési János jegyzete az Esti gyors 2026. április 27-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)